Országos kutatások a vezető-kiválasztás, a tehetséggondozás és a pályakezdők mentorálása terén, közigazgatási ismeretek tantárgy, pályakezdő fiatalok tehetséggondozási mentori programja – címszavakban ilyen segítséget adhat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a kormányzati igazgatás átalakításához. A témához kapcsolódó projekt kutatási eredményeiről a Belügyminisztérium konferenciáján beszéltek az egyetem vezetői és a szaktárca munkatársai.
A tavaly megalkotott kormányzati igazgatásról szóló törvény (Kit.) alapjaiban változtatta meg a közigazgatás működésének eddig megszokott szabályait. A nyitott, rugalmas szemléletnek köszönhetően lehetőség nyílt arra, hogy a közszférában is közvetlenül a munkáltató határozza meg például a kiválasztás, létszámgazdálkodás, a továbbképzés és a bérezés feltételeit, amelyekhez a humán erőforrás szakemberek tudnak támogatást nyújtani. Zsinka András, a Belügyminisztérium személyügyi helyettes államtitkára megnyitójában arról beszélt, hogy ebben a folyamatban felértékelődik a HR tevékenység szerepe, a minisztérium együttműködő partnere pedig az NKE, amely a személyügyi munka hatékonyságát növelő szabályok, keretek és módszerek kidolgozásában nyújtott segítséget. „A mai napot egy folyamat kezdetének tekintjük” – hangsúlyozta az államtitkár, aki szerint a következőkben továbblépést segítő visszacsatolást várnak a felhasználóktól. A Belügyminisztériumban működik a Személyügyi Központ, amely szolgáltató szemlélettel támogatja az igazgatási szervek munkáját – hívta fel a figyelmet Zsinka András.
Az új Kit. megalapozza a rugalmas közigazgatás működési lehetőségét és olyan személyi struktúrát vezet be, amelyhez új HR-funkciók és információs rendszerek fejlesztése szükséges. Az NKE célja az ehhez a nélkülözhetetlen tudás megszerzéséhez szükséges kutatások megszervezése és támogatása. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem feladata a XXI. század kihívásainak megfelelni tudó állam, a jó és hatékony kormányzás, az elkötelezett közszolgálat építése az oktatás és a tudomány eszközeivel. Az egyetem ezért elhivatott partner a versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatásában” – mondta Kovács Gábor r. dandártábornok. Az intézmény oktatási rektorhelyettese a konkrét eredmények között említette azt a kutatást, amely a pályaorientáció, a vezető kiválasztás, a tehetséggondozás és a pályakezdők mentorálása témakörében zajlott. A kérdőíves és interjús vizsgálatban ötezer választ rögzítettek a kutatók. Az eredményeket az egyetemi képzés tananyagába is beépítik. Kovács Gábor szólt a BM felkérésére készített kutatásról is, amely felmérte egy közigazgatási tematikájú tantárgy szükségességét. Az eredmények alapján indokolt egy ilyen tantárgy bevezetése a középiskolák 11-12. évfolyamán. A tantárgy heti két órában tanítható majd felmenő rendszerben, a tervek szerint a 2021/2022-es tanévtől kezdve. Az NKE feladata a szükséges tananyag kidolgozása, a képzést végző oktatók felkészítése, és a képzések helyszíni monitoring vizsgálata is. Az intézmény a projekt keretében két mentori programot is fejleszt. Az egyik a közigazgatási pályájukat kezdő tisztviselők szervezetbe történő beilleszkedését és szakmai fejlődését, a másik a közigazgatásban már jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező tisztviselők tehetséggondozását és tudatos karrierépítését támogatja. A programban az NKE megbízást kapott a Miniszterelnökségtől, hogy felkészítse a Közigazgatási Ösztöndíjprogram mentorait.
A közigazgatásnak is fel kell készülni a bennünket körülvevő világ hatványozott fejlődésére, ehhez pedig 10 évre előre látó tervezésre van szükség az oktatásban is. A nagy cégek nem hiába alakítják ki stratégiai terveiket 2030-ig, sőt akár 2050-ig, ám ez a tervezés a közigazgatásban még hiányzik. Kis Norbert szerint ez a folyamat biztosan elindul majd a szektorban, hiszen a működési környezet a fejlődés gyorsasága ellenére egyre inkább kiszámíthatóbbá és tervezhetővé válik. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja előadásában három kihívásra hívta fel a figyelmet. Az egyik a digitalizáció kényszere, amely ugyanakkor kockázatot is jelent, hiszen a komplex informatikai hálózatokat vezetői, de akár ügyintézői szinten is kezelni kell. Egyre inkább érezni ezen kontroll nehézségeit, ezek kezelhetőségének kérdéseit az NKE hálózatkutatásai vizsgálják – hívta fel a figyelmet Kis Norbert, majd hozzátette: a harmadik ilyen kihívás az erőforrások nehéz ellenőrizhetősége, hiszen egy-egy saját, vagy globális informatikai rendszerhez hozzáértő szakemberekre van szükség. Ezen kihívások három újabbat állítanak elénk: az átalakuló munkakörökkel kapcsolatos informatikai tudásigényt, az új, ma még elképzelhetetlen és akár 5 éven belül megjelenő munkakörök kihívásaihoz megkövetelt szervezeti tudást, valamint a politikai tudást, amelynek újfajta megoldásaihoz egy kormányzati tisztviselőnek is sokkal alkalmazkodóbbnak kell lennie. Az új Kit. az ezekhez szükséges rugalmasság kereteit teremti meg, amely megköveteli az évtizedes személyzeti kultúra megváltoztatását a közigazgatásban, egyúttal a nagyobb vezetői felelősséget is. Az ÁKK dékánja szerint az Egyetemnek komoly felelőssége van: a rugalmas, alkalmazkodóbb rendszer, az új egyéni és közösségi tudás kialakítását kutatásokkal támogatják, míg a felgyorsult világ új követelménye, azaz a „hogyan kell gyorsan tanulni” kérdése oktatási módszerváltást igényel.
A pályakezdők beillesztését támogató mentori és tehetséggondozási rendszer kialakításának lehetőségeiről a közigazgatásban Csóka Gabriella, a projekt szakmai vezető-helyettese tájékoztatta a résztvevőket. Előadásában ismertette az Egyetem által kifejlesztett mentori programokat, kiemelve a pályakezdők és a tehetségek mentorai számára nyújtott képzések, szakmai támogatások jelentőségét. A szakmai rendezvény panelbeszélgetéssel zárult, amelyen kormányzati igazgatási vezetők, szakértők, mentorok és mentoráltak osztották meg tapasztalataikat, fogalmazták meg elvárásaikat a mentori programokkal és a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogrammal kapcsolatosan. A konferencián szó volt még a közszolgálati pályára vonzás, az ott tartás és a továbbképzések átalakuló és a rugalmasságot szolgáló rendszeréről, a közszolgálati HR fejlesztések új internetes felületeiről és arról a paradigmaváltásról, amely a személyügy fogalma helyett inkább humán erőforrás gazdálkodást használ. A HR a stratégiában, a létszámtervezésben és a szervezeti kultúrában is megjelenhet majd az új Kit., a hozzá kapcsolódó rendeletek és a BM Személyügyi Központ, valamint az NKE kutatási tevékenysége folytán.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes