Harmadik alkalommal tartják meg a Visegrad Summer School elnevezésű nyári egyetemet a NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karán, elsősorban a V4 országokból érkező egyetemi hallgatók részére. A nyári egyetem célja, hogy a résztvevők számára lehetőséget nyújtson az európai integráció elméleti és gyakorlati kérdéseinek megvitatására, regionális szemszögből. Az NKE Nemzetközi Iroda támogatásával megvalósuló rendezvényre egyetemekről, a diplomácia területéről, az EU-ból, közintézményekből, valamint kutatóközpontokból érkeznek előadók.
A rendezvényen Koller Boglárka a V4 kialakulásáról és az Európai Unióban betöltött szerepéről tartott előadást. Elhangzott, hogy a most 28 éves - megújított - Visegrádi Együttműködésről mindegyik tag azt gondolja, hogy saját találmánya. A kommunista blokk felbomlása után egyértelmű volt a kelet-európai országok számára a követendő irány, hiszen mindannyian a nyugati integrációkhoz (az Európai Unióhoz és a NATO-hoz) akartak csatlakozni. Ennek fényében merült fel a gondolat, hogy ezen országok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekeinek közös képviselete és nézeteik összehangolása erőteljesebb hangot biztosít számukra a nemzetközi politikában. „Az EU keleti bővítése 15 évig tartott” – jegyezte meg a NETK dékánja, s ezzel utalt azokra a nehézségekre, amelyek a tagság elérése közben merültek fel. Ilyen volt az, hogy csak a koppenhágai kritériumokat teljesítő országokat vették fel a tagok közé. A visegrádi országok 1999-ben megerősítették az együttműködésüket, majd 2004-ben, az EU-tagság elnyerésével teljesült legfőbb céljuk. A 2010-es években tovább erősítették a kapcsolatukat és a szerepüket. Fordulópontot jelentett a 2014-es migrációs válság, hiszen a V4 országai az eltérő perspektívának köszönhetően szembe kerültek a nyugati országokkal. Bár több területen egyetértenek a visegrádi országok, különbségek is tapasztalhatók. „A külpolitikát tekintve például az orosz fenyegetésre is máshogy reagálnak a V4 országai, gondoljunk csak Lengyelországra és Magyarországra” – fejtette ki Koller Boglárka, aki fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy nem egy intézményesített együttműködésről beszélünk. Előadásában kitért a Visegrádi Együttműködés elméleti hátterének magyarázatára, valamint az Európai Unió integrációjának lehetséges irányaira is.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára az európai és a globális kihívásokról, valamint Közép-Európáról tartott ismeretterjesztő előadást. A miniszterhelyettes véleménye szerint a magyar történelem elmúlt ezer éve önmeghatározással és a függetlenedésre tett kísérletekkel jellemezhető. „Egyszerre voltunk a Nyugat határa és a Kelet utolsó országa” – hangzott el. A 20. század számos katasztrófát és sikertelenséget tartalmazott Magyarország számára: mindkét világháborúban a vesztes oldalon állt, területének kétharmadát, lakosságának egyharmadát veszítette el. A rendszerváltás után azonban nem volt vita arról, hogy hová szeretne tartozni az ország: stratégiai célként fogalmazódott meg az EU és a NATO integráció. Orbán Balázs előadásában szólt a 2008-as pénzügyi válság hatásairól Magyarországon és a 2014-es tömeges migrációs hullámról is. Az utóbbit nemcsak magyar, hanem európai problémaként azonosította. Az Európai Unióhoz való hozzáállással kapcsolatban elhangzott, hogy a migrációs válság és a brexit is bizonyítja, hogy nem egy sikeres időszakot tudhat maga mögött az EU. „Bár az európai országok sok esetben különböznek egymástól, mégis olyan együttműködés valósul meg közöttük, melyre nem volt korábban példa Európában” – tette hozzá. Példaként az államtitkár Portugáliát említette, hiszen Magyarországgal a történelmük nemigen „találkozott össze” az elmúlt évszázadokban, mégis jelenleg több mint húsz közös szakpolitikában működnek együtt.
A nyári egyetemen számos előadás mellett több, a témát érintő szimulációt is rendeznek a résztvevőknek, akik a többi között a Parlamentet is meglátogatják.
Szöveg: Juhász Katalin
Fotó: Szilágyi Dénes