2 ország, 6 szekció, 35 előadó, 28 okos város termékkiállító - számokban ez volt a Civitas Sapiens ’19 – Okos város szakmai konferencia, amelynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont. A többszáz látogatót vonzó eseményen elhangzott, hogy a kormány a digitalizációtól és az okos városoktól „olyan fejlesztéseket szeretne látni”, amelyek megerősítik a családokat, a kis- és közepes vállalkozásokat, valamint képesek a magyar kultúra kiterjesztésére is. A rendezvényen együttműködési megállapodás aláírására is sor került a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Digitális Jólét Program között.
„Az okos városok fejlődésének azt a célt kell szolgálnia, hogy Magyarországon ne szigetszerű, hanem komplex fejlődés valósulhasson meg és az állam szolgáltatásait a lehető legkisebb településen is el lehessen érni”- hangsúlyozta Tuzson Bence. A Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára elmondta: közös társadalmi cél, hogy 2030-ra Magyarország Európa egyik legélhetőbb országává váljon, amihez több területen komoly előrelépésre van szükség. Véleménye szerint Magyarországon is ki kell alakulnia az adatalapú közigazgatásnak, hogy az államnak a szükséges mennyiségű adat álljon rendelkezésre annak érdekében, hogy megfelelően megalapozott döntéseket hozzon.
„Az okos város ügye, a digitális technológiák hatékony használata a jó államhoz és a jó közigazgatáshoz is elvezető út”- fejtette ki Koltay András. Az NKE rektora elmondta, hogy szeretnék az egyedülálló és páratlan lehetőségeket biztosító Ludovika Campust és magát az intézményt is olyanná fejleszteni, hogy az egyetemi polgárok és a campusra látogatók is igénybe vehessék a legmodernebb digitális szolgáltatásokat. A rektor szerint, ha a magyar felsőoktatás versenyképes akar lenni Európában és a világban is, akkor változtatnia kell a digitalizációra vonatkozó szemléletén. „Az NKE szeretne ebben élen járni: olyan oktatás-módszertani reformot végrehajtani a következő években, amely ezeket a technológiákat a képzések javára, az egyetemi oktatás hasznára fordítja”- hangsúlyozta. Elhangzott, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel és az Edutus Egyetemmel együttműködésben az NKE-n indul el a digitális térségfejlesztési szakember szakirányú továbbképzés, mely „nyilvánvaló jele az intézmény elköteleződésének a digitalizáció iránt.
A Digitális Jólét Program 2.0-ban külön hangsúllyal szerepel az Okos Város – Smart City fejlesztések témaköre. Célja, hogy a települések, a polgárok, a vállalkozások és a közösségek minél szélesebb körben ki tudják használni az Okos Város-fejlesztések kínálta lehetőségeket. A Digitális Jóléti Program szakmai vezetője kiemelte: a mai rendezvény hagyományteremtő jelleggel azért valósult meg, hogy horizontális kapcsolatrendszer alakuljon ki a szereplők között. „Aktív és intellektuális közreműködésre van szükség mind az állami, mind a privát szféra szektorainak képviselői között" - jegyezte meg Gál András Levente.
A rendezvényen a Digitális Jólét Program és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezetői együttműködési megállapodást írtak alá, hogy a közös munka eredménye beépülhessen a képzési rendszerbe, elősegítve a kutatómunkát és szakmai műhelyek létrejöttét. Az együttműködés az okosváros-fejlesztés mellett olyan területeken valósulhat meg, mint például a digitális közszolgálat fejlesztése, a digitális állam és kibervédelem, az adatpolitika vagy a hálózatkutatás.
A konferencián szó volt a többi között a magyarországi digitalizációs folyamatokról, valamint a hazai és külföldi okos város fejlesztésekről is. Az egész napos konferencián interaktív szekciókban és tematikus workshopokon bővíthették tudásukat a résztvevők.
A konferencia a Miniszterelnökség fővédnöksége alatt, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakmai támogatásával, a Digitális Jólét Program, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Lechner Tudásközpont szervezésében jött létre.
Az okos város fejlesztésekről bővebben a Bonum Publicum egyetemi magazin októberi számában olvashatnak.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes