A NATO kibervédelmi terveiről, a kibertérben történő események következményeiről és egy kiberháború kitörésének lehetséges forgatókönyveiről is beszélt a szövetség kibervédelmi csoportfőnökségének parancsnoka a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Vass Sándor, mk. dandártábornok, kiberműveleti igazgató a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon tartott előadást a Magyar Hadtudományi Társaság felkérésére.
A NATO SHAPE, azaz a Szövetséges Erők Európai Főparancsnoksága a belgiumi Mons-ban működik, ezen belül vezeti a tavaly augusztus óta létező kibervédelmi csoportfőnökséget (Cyberspace Operation Center) Vass Sándor. A dandártábornok az NKE jogelőd intézményében, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen kétéves összfegyvernemi alapképzést végzett – mutatta be az előadót az eseményt szervező Magyar Hadtudományi Társaság elnöke, Szenes Zoltán. Az NKE professzora szólt arról is, hogy Vass Sándor jelentős nemzetközi tapasztalatokat szerzett, dolgozott a brüsszeli magyar katonai képviseleten, de egy évet eltöltött a Washingtoni Nemzetvédelmi Egyetemen is, majd hazatérése után a Honvéd Vezérkarnál volt csoportfőnök. „A kiber mindig él” – utalt Szenes Zoltán a tábornok előadásának fő gondolatmenetére, amely megmutatja: a nap minden percében zajlik valamilyen tevékenység a kibertérben, és ez nem mindig ártó szándék nélküli.
Előadásának elején Vass Sándor kiberharcosként definiálta magát, majd rögtön leszögezte: a NATO számára a kibertér műveleti terület, egyfajta hadszíntér. Ennek megjelenési formája az elmúlt évek NATO csúcsain is tetten érhető, hiszen már a 2008-as bukaresti csúcson megszületett a politikai szándékot tükröző legfelsőbb kibervédelmi dokumentum. 2016-ban, a varsói csúcson a kibervédelem katonai vonalának 1.0-ás dokumentum verziója is megszületett. Vass Sándor azt mondta: a varsói csúcson nagy áttörés volt annak kimondása, hogy a NATO-nak olyan módon kell megvédeni magát a kibertérben, mint a földön, levegőben, vagy akár a tengeren. Érdekes kérdés az is, mitől más a kibertér az előbb említetteknél? A kibertérben támadni többcélú módon lehet, hiszen támadható személy, eszköz, de akár egy ország is. A támadás gyors, egy Enter lenyomásával elindítható, ráadásul nem sejthető az akció indításának időpontja. A kibertérben tevékenykedő ártó szándékú cselekmények elkövetői anonimak, nem lehet őket megtalálni. Nincs kikapcsolt kibertér, így a támadás lehetősége folyamatos, ráadásul itt nincs elrettentő erő, mint mondjuk egy atombomba esetén – sorolta a kibertér sajátosságait a dandártábornok. „Még nem jelentettek be krízishelyzetet kibertéri esemény miatt” – szögezte le Vass Sándor, majd hozzátette: az esély megvan rá, hogy a jövőben lesz ilyen.
Lesz-e kiberháború? Az előadás fő kérdésének megválaszolására elsőként a sajtón keresztül mutatott utat Vass Sándor, aki szerint nagyon fontos a retorika, azaz, hogy a különféle sajtóorgánumok milyen kifejezéseket használnak. Sokszor feltűnik például a kiberesemények megnevezése kapcsán a „háború” kifejezés a sajtóban. Míg az Egyesült Államokban a „kibercsapás”, addig Oroszországban a „kibertámadás” kifejezés a használatos. A briteknél „electronic war” szófordulat a jellemző. A sajtóban az Iszlám Állam terrorszervezet elleni műveletek kapcsán „támadó kiberkapacitás” kifejezést olvashattunk, Irán esetén a már említett „kibercsapás” szót használta a sajtó, amely sok esetben „államilag szponzorált műveletekről” beszél. A csoportfőnök szerint mindenki eldöntheti, hogy a nemrégiben Szaúd Arábiában, 35 ezer számítógép leállásával végződött konfliktus, vagy a Sonytól való adatlopás és a hasonló események tekinthetőek-e már háborúnak? Lesz-e kiberháború? Vass Sándor a már korábban idézett: „Cyber is always on”, azaz a „Kiber mindig él” mondatban foglalta össze válaszát. Mint mondta: a hangsúly a „lesz”-en és azon van, hogy mit tekintünk háborúnak.
A témáról a Bonum Publicum egyetemi magazin későbbi számában olvashatnak.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes