„A jó állam a digitális jólétet szolgálja”- fogalmazott Gál András Levente a Digitális Kerekasztal előadásán. A Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője az NKE EHÖK és az InfoTárs Egyesület közös szervezésében megvalósuló rendezvényen hangsúlyozta: fel kell készülni arra, hogy a jövő állama alapvetően digitálisan működik majd.
A megjelenteket köszöntve Cziczás Péter, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke kiemelte: az előadássorozat célja, hogy betekintést adjanak a hallgatóknak - a közszférával párhuzamba hozva - a digitális világ és az IT szektor különböző kérdéseibe. A Digitális Jólét Program tevékenységét bemutatva Gál András Levente hangsúlyozta: minden közigazgatási program és akció egy adott történelmi narratívában születik. Az egyetem díszpolgára szerint a DJP a nemzeti konzervatív kormányzatok szempontjából történeti távlatból is egy tanulandó esettanulmány lesz. „Amikor elkezdi a kormány bármilyen módon értelmezni vagy szabályozni a közösségi média és az állampolgárok viszonyát, abban a pillanatban ezt sokan tolerálhatatlannak és az intim szférába való beavatkozásként élik ”- állapította meg. Szerinte erre volt jó példa az ún. internetadóval kapcsolatos tűntetés. „Orbán Viktor miniszterelnök kormányzati innovációja, hogy egyértelművé tette: pont azzal tartozunk az ezeréves magyar államnak, hogy egy ilyen komoly történetben, a digitalizációban testtartást váltunk a korábbi begubózás helyett”- emelte ki, majd hozzátette, hogy a globális digitális folyamatokkal kapcsolatban a kormány kezdeményezővé vált az utóbbi években. Az előadó elmondta, hogy a Digitális Jólét Program 2.0-ban tiszta, nemzetközileg is értelmezhető struktúrát írtak le. „Minden mögött van egy jó digitális infrastruktúra, amelyre épül a digitális állam, a digitális gazdaság és a digitális kompetencia”- mondta. Kitért arra is, hogy a Digitális Jólét Programmal mintegy 60 stratégiát, koncepciót alkottak meg. Elhangzott, hogy Palkovics László ITM miniszter nem ágazati stratégiákat vár, hanem az egész államrendszert felpörgetni képes motort, ami a DJP2030, azaz a Megfelelő állam koncepciója lesz.
Gál András Levente szerint soha egyetlen vallás sem tudta elérni azt az együttműködési frekvenciát és kiterjedtséget a magánemberekkel, amire ma a közösségi média képes. „Ma már a digitális jólét vagy digitalizáció nem pusztán versenyképesség, hanem szuverenitás kérdése is, amely komoly kihívást jelent az államnak”- fogalmazott a szakember. A digitális államkormányzás témakörében továbbra is érvényes a 2010/2011-es Magyar Program négy pillére, amivel az „analóg” közigazgatás értelmezhető: szervezet, feladat, eljárás és személyzet. Ezekre épül a tiszta adat, a hasznos robot és az érthető hálózat, mint a digitális államkormányzás három fő alkotója. „Feladatunk, hogy a mindent átíró nagy digitális újraelosztásban győztesek legyünk”- jelentette ki. A DJP szakmai vezetője elmondta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek aktív szerepe van az utánpótlás-nevelésben, majd arra bíztatta a jelenlévőket, jelentkezzenek az ifjúsági szervezetekkel kötött stratégiai megállapítások által megvalósuló programokba.
A Magyary Zoltán Szakkollégium elnöke arról beszélt, hogyan jelenik meg a digitalizáció az NKE-n. Kiss Adrienn szerint a tananyagok esetében már egyértelműen tetten érhetőek a fejlesztések és az oktatók is használják a digitális vívmányokat. Elhangzott, hogy a hallgatók részéről nagy igény van ezen kompetenciák fejlesztésére, és az eszközök oktatásban való használatára. Hasonlóan véleményt fogalmazott meg Bozsoki Dániel elnök és Urbán Anikó Eszter alelnök az InfoTárs Egyesület részéről. Szerintük maga a Digitális Kerekasztal rendezvénysorozat is azt mutatja, hogy a hallgatók szeretnék bővíteni a digitális kompetenciákkal kapcsolatos ismereteiket. A programsorozat a következő félévben is szeretnék folytatni a szervezők.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes