„A diplomácia nemcsak egy gyönyörű hivatás, hanem egyfajta életminőséget, életstílust is jelent” – fogalmazott Smuk Péter, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar dékánja a magyar diplomácia napja alkalmából rendezett konferencián. A magyar kormányzat 2012-ben döntött úgy, hogy ennek a napnak a megünneplésére november 19-ét jelöli ki. A szimbolikus dátum egyben kifejezi a múltat és a jelent: egyrészt az 1335-ös visegrádi királytalálkozóra utal, másrészt pedig a rendszerváltozás után beindított visegrádi együttműködés jelentőségére.
„Kultúránk vallási és világi hagyományai, legjobb elméink és művészeink törekvései mindig kijelölték azt, hogy milyen legyen az a világ, amelyet építeni akarunk” – fogalmazott köszöntőjében Koltay András. Az NKE rektora szerint „a magyarság színesíti Európát”, a magyar nemzet önálló létezése hozzáad az európai civilizáció értékéhez, bármilyen mértékben is megtépázódott a világ folyamataira gyakorolt hatása a történelem során. „Hiszünk abban is, hogy Európa jövője a nemzetállamok szoros együttműködése” – hívta fel rá a figyelmet. A magyarok sorsa a folyamatos egyensúlyozás a nagyhatalmak között, ez tekinthető a magyar diplomácia sarokkövének. A rektor hozzátette, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem feladata a diplomata utánpótlás képzése, ennek érdekében hozták létre a Külgazdasági és Külügyminisztériummal együttműködésben a Magyar Diplomáciai Akadémiát, mely 2020-ban kezdi meg munkáját.
Martonyi János levélben köszöntötte az ünneplőket. Mi is valójában a diplomácia? A korábbi külügyminiszter megfogalmazása szerint kapcsolat a világgal, kapcsolat különböző államokkal, szervezetekkel és mindenekelőtt az emberekkel. Legfőbb célja a béke, a biztonság, a bizalom, a barátság a világgal, mindig és elsősorban a magyarok állama és nemzete érdekében. Nem véletlen, hogy a Magyar Diplomácia Napja az 1335-ös visegrádi királytalálkozóra esik. Ennek a legfontosabb üzenete az, hogy a külpolitika egyik legkiemeltebb célja a szomszédokkal fönnálló kapcsolat erősítése, hiszen mindig a szomszéd az, akire a bajban számíthatunk, és a szomszédokkal kell barátságban és bizalomban élnünk, még ha a történelem során ez nem mindig sikerült a legjobban.
A magyar diplomácia aktuális irányairól és az elmúlt év eredményeiről beszélt Menczer Tamás. „A magyar külpolitika középpontjába mindig a magyar érdek áll” – hangsúlyozta a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára. Elhangzott, hogy a külhoni magyarokra mindig úgy kell tekinteni, mint akik két országot összekötnek, nem pedig szétválasztanak. Magyarország azt a politikát követi, miszerint a közös sikerek és a bizalom idővel az érzékenyebb kérdések megoldásához is elvezeti az országokat. Bár a külhoni magyarok jobb helyzetben vannak jelenleg, mint öt évvel ezelőtt, mégis sok a tennivaló. „A magyar érdek az, hogy kiegyensúlyozott legyen a kapcsolat a Berlin-Moszkva-Ankara tengellyel, tágabb értelemben pedig Washingtonnal és Pekinggel” – fejtette ki az államtitkár.
„Az Európai Unió az egyik legfontosabb ága a magyar diplomáciának” – jegyezte meg Koller Boglárka. A nemzetközi rektorhelyettes előadásában az Európát érintő kihívásokról szólt. Az integráció jelenleg „eltévedt”, folyamatosan újra tervez, míg meg nem találja a megfelelő irányt. A Brexittel kapcsolatban elmondta, hogy korábban senki sem gondolta volna, hogy ilyen sokáig húzódik a brit kilépés, illetve, hogy még Európai Parlamenti választásokat is fognak tartani a szigetországban. Az EU-val szembeni kritikák egyik pozitív hozadéka, hogy egyre több uniós állampolgár akar véleményt nyilvánítani. A sok válság eredményeképp az EU leginkább egy házasságra hasonlít, ahol a házastársak éppen válófélben vannak, akik „sokszor nem találják a kiutat problémáik és sérelmeik szövevényes köreiből.” Mit tesz ilyenkor egy bölcs háziasszony? Elővesz egy szakácskönyvet és süt valami finomat. „Mit tanultunk az integráció történetéből? Mi kell ahhoz, hogy az európai integráció újra működjön? – tette fel a kérdést Koller Boglárka. A hozzávalók a következők: a nemzetállamok és az ő akaratuk; közös európai érdek; kedvező gazdasági környezet; és kellenek azok az egyéniségek, a diplomaták, akik rendelkeznek a megfelelő víziókkal. Utolsó és legfontosabb hozzávaló pedig egy csipetnyi szolidaritás a rektorhelyettes szerint.
Az ünnepségen Mernyei Ákos miniszteri biztos a magyar stratégiai gondolkodás alapjairól és hatásairól tartott előadást, Pacsay-Tomassich Orsolya pedig a Diplomáciai Akadémia helyéről és szerepéről beszélt a magyar diplomataképzésben. Az előadásokat követően négy panelbeszélgetésre került sor, melyek egy-egy fontosabb témát öleltek fel.
A konferencián elhangzottakról bővebben a Bonum Publicum decemberi számában olvashatnak.
A Menczer Tamás államtitkárral készített interjút itt tekinthetik meg:
Szöveg: Juhász Katalin
Fotó: Szilágyi Dénes
Videó: Halápi Katinka, Szöőr Ádám