Megalakult az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF). Az új szerv rendvédelmi feladatokat lát el, jogelődje a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) – korábban Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. Az új intézmény létrejöttének egyik hozadéka többek között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vonatkozó képzésének fejlesztése is. A tervek szerint 2021 szeptemberétől elindul a bevándorlási szakirány, amelynek hallgatói már tisztjelöltek lesznek – olvasható a Bonum Publicum novemberi számában.
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság kialakítását a nemzetközi körülmények változása kényszerítette ki. Pintér Sándor belügyminiszter az átalakuló szervezet állománygyűlésén azt mondta: egyebek mellett az illegális migráció hosszú távú fennmaradása és az azzal járó jogsértések száma követelte ki az új irányítási rendet, az idegenrendészeti modell bevezetését. A külföldiek beutazásával, tartózkodásával és letelepedésével kapcsolatos ügyeket továbbra is 7 regionális igazgatóság és 24 kirendeltség intézi az egész ország területére kiterjedő illetékességgel. A szervezet, illetve jogelődje tavaly több mint 263 ezer esetben adott ki tartózkodásra jogosító engedélyt, ebből mintegy 123 ezer esetben az itt-tartózkodást bejelentő regisztrációs igazolást. A statisztikák szerint 2018-ban mintegy 113 esetben kértek három hónapot meghaladó tartózkodási vagy letelepedési engedélyt, az itt-tartózkodás két legjellemzőbb célja a munkavállalás, illetve különféle tanulmányok folytatása. A korlátozó célú eljárások körébe több mint 800 fő esett, őket idegenrendészeti vagy bírósági eljárás keretében utasítottak ki az ország területéről, de meghaladta a 300-at azok száma is, akiket kitoloncoltak. A bevándorlással foglalkozó szervezet egyik, leginkább a közvélemény fókuszában lévő ügytípusa a regisztrált menedékkérőkkel kapcsolatos. A hivatali statisztikák szerint 2018-ban több mint 600 menedékkérőt regisztráltak, közel 99 százalékuk Európán kívülről érkezett. Hasonló számban adtak be menedékjog iránti kérelmet, a legtöbben afgán és iraki állampolgárok. A hatóság 68 kérelmezőt ismert el menekültként. A fentebb említett statisztika természetesen nem teljes, hiszen számos ügytípus létezik, az OIF honlapján menüpontok sokaságán keresztül sorolják ezeket. Az ügyek, ügytípusok magas száma megmutatja: nagy szükség van jól képzett, határozott és a jogszabályokat alkalmazni és betartatni képes szakemberekre, akik legfőbb képzőhelye a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság létrehozásának egyik eredményeként át kellett gondolni az NKE migrációs képzését is. A rendészeti igazgatási alapszakon belül az egyetem alakulásának évében, 2012-ben indult egy migrációs szakirányú képzés is, ám ennek tervezése már jóval korábban, 2010 környékén, vagyis még a Rendőrtiszti Főiskola idején megkezdődött. A képzés elindításának célja, hogy a többi hivatásrendhez hasonlóan, az akkor Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal néven futó szervezetnek, azaz a magyar idegenrendészeti hatóságnak is legyen külön szakiránya a rendészeti igazgatási szakon belül. A migrációs szakirány specialitása, hogy egy olyan „civil” képzésről van szó, ahol nem rendőröket, hanem idegenrendészeket, menekültügyi szakembereket, tehát migrációs ügyintézőket, azaz nem rendőröket képeznek. Emiatt a felvételi követelmények is eltérőek, hiszen míg a hagyományos rendőrtiszti képzésben a szokásos felvételi eljárás mellett komoly egészségügyi, fizikai és pszichikai követelményeknek kell megfelelniük a jelentkezőknek, addig az idegenrendészeti képzésben ezek nincsenek meg, az érettségi és a nyelvvizsga meglétén alapuló felvételi követelmények vannak, hasonlóan a többi egyetem felvételi eljárásához. „Azzal, hogy az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság mint rendvédelmi szerv létrejött, igényként mutatkozik, hogy ne civil képzést folytassunk, hanem rendőri szakirányt létesítsünk” – mutatott rá lapunknak a képzésfejlesztés mibenlétére Hautzinger Zoltán r. ezredes, a Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék vezetője. A képzés ilyen irányú fejlesztésére irányuló munka jelenleg is tart, és az a cél, hogy 2021 szeptemberétől ugyanolyan szakirány induljon el ezen a területen is, mint bármelyik más rendőri szakirány esetében. A képzésfejlesztés eredményeként az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnak is lesznek tisztjelöltjei, akiket végzés után a hagyományos keretek között avatnak majd tisztté. Jelenleg a „civil” migrációs szakirányt végzettek nem avathatók tisztté, hiszen nem rendelkeznek rendőri szakképesítéssel, és nem bírnak el olyan nagy terheléssel sem, mint a rendőrök.
A migrációs képzés tartalmi megújítása egybeesik az átalános egyetemi képzésfejlesztési reformmal, amelynek keretében a korábbi egyetemi közös modul tantárgyak átalakulnak, ezeket nevezik majd Ludovíceum tárgyaknak. Éppen ezért nem pusztán egy idegenrendészeti szakirány létesítéséről van szó, hanem egy mélyreható átalakításról a fent említett összegyetemi követelményrendszernek megfelelően. Ennek keretében készül egy önálló tantervi háló és egy szakalapítási dokumentáció, amelyet a Szenátus jóváhagyása után az Oktatási Hivatalnak küldenek meg. A hivatal lefolytatja a megfelelő eljárást, kikéri a Magyar Akkreditációs Bizottság véleményét, és az alapján dönt a szakalapításról. A folyamat eredményeként létrejön majd egy bevándorlási szakirány, amelyen rendőrtisztjelöltek tanulhatnak, és ugyanolyan kiképzésben, divatosan fogalmazva rendészeti szocializációban részesülnek majd, mint bármely más szakirányon. A leendő tisztjelöltek első nyári szakmai gyakorlatukat hagyományos rendőri szolgálattal töltik majd el, ezen feladatok mibenlétéről az elméleti és csapatszolgálati kiképzés során is kapnak tudásanyagot, például intézkedéstaktikát vagy intézkedés-lélektant ugyanúgy tanulnak majd, mint bármely más tisztjelölt. Ezt követően egyre inkább az idegenrendészet irányába orientálódnak, tehát az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság által biztosított szakmai gyakorlatokon vesznek részt. A képzés tehát 2021-ben indul, az első hallgatók 2025-ben végezhetnek.
Szöveg: Tasi Tibor