Látványos kiállítással emlékeznek a költő, hadvezér és államférfi Zrínyi Miklós születésének 400. évfordulójára az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán (HHK). A tárlat magját a kar egyetemi tanára, a Zrínyi-kutatások egyik meghatározó személyisége, Padányi József vezérőrnagy magángyűjteményének legszebb darabjai: 16–17. századi eredeti rézkarcok, színezett rézmetszetek, veduták, portrék, térképek adják.
A „Zrínyiek a haza szolgálatában” című kiállítás a HHK oktatóinak, munkatársainak Zrínyi öröksége iránti elkötelezettségét, szenvedélyes gyűjtő, tudományos kutató és feldolgozó munkájának eredményeit mutatja be. A megnyitón felolvasták Pohl Árpád dandártábornok, dékán köszöntő szavait, amelyben a kar vezetője emlékeztetett a Zrínyi Miklós előtti tisztelgés nagy hagyományaira: nevét 1955-től vette fel a katonai akadémia, a HHK pedig ma a róla elnevezett laktanya és egyetemi campus területén működik. Pohl Árpád felidézte: az idei Zrínyi emlékév kiemelt kari programja ez a kiállítás, amelyhez évtizedes kutatások kapcsolódnak. A dékán kiemelte a Padányi József vezérőrnagy vezette kutatások egyik legnagyobb erényét, hogy ebbe a munkába a honvédtisztjelölteket is sikerült bevonni. A tárlat „tárgyiasult valójában” mutatja be a Zrínyiek értékrendjét. „Életem egyik legjobb döntése volt” – ezekkel a szavakkal jellemezte a Zrínyi kutatásokba való 15 évvel ezelőtti bekapcsolódását Padányi József. A tábornok kiemelte: a kutatásokban több tudományterület szakemberei vettek részt, a csapatban történészek, hadtörténészek, villamosmérnökök, földrajzosok és távérzékeléssel foglalkozó szakemberek is dolgoztak. „Van mit büszkén felmutatnunk és kellő szerénységgel” – fogalmazott a professzor, aki hozzátette azt is: kutatásaik túlmutatnak a Zrínyieken, hiszen például Zrínyi-Újvár feltárása megmutatja a Muraköz komplex védelmére tett erőfeszítéseket, amely a török birodalom betörési kísérleteit minimalizálta annak idején. Padányi József arról is beszélt, hogy a kiállítás tárgyainak bemutatása mögött komoly nyomozómunka van, a kutatócsoport ugyanis virtuálisan vagy földrajzi valójában Philadelphiától Bécsig számos helyen, aukciósházaktól múzeumokig kereste és találta meg a korábbi századokban széthordott családi örökséget.
A megnyitón bemutatták a „Zrínyi-Újvár: egy 17. századi védelmi rendszer az oszmán hódoltság határán” című tudományos művet, amelyet a kar oktatói Hausner Gábor és Németh András alezredesek szerkesztettek. Szenes Zoltán ny. vezérezredes, a kiállítás társszervezője, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke emlékeztetett: a Zrínyi emlékévről országgyűlési határozat rendelkezik, a HHK pedig a Zrínyi hagyomány őrzője, amit az újabb, a témában megjelent kötet is bizonyít. Az NKE professzora számára a könyv megjeleníti Zrínyi Miklós szerénységét, bizalmát és bátorságát, amellyel belefogott Zrínyi-Újvár építésébe és korszerű gondolkodását is, amely tanulság a mának: Magyarország védelmét szövetségesekkel együtt érdemes megvalósítani.
A tárlat november 18-ig látogatható a Hungária körúti campus II. épületében, a kari könyvtár folyosóján.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes