Mérföldkőnek nevezték az idei évet a hazai digitalizációban a Civitas Sapiens ’20 Okos Város online konferencia résztvevői. A Digitális Jólét Program és az Okos Város Tudásközpont által szervezett eseményen bemutatták a Digitális Falu Programot és új fejlesztési irányokról is volt szó.
Manapság egyre nagyobb az igény az elektronikus közigazgatási megoldásokra - monda el köszöntőjében Uzsák Katalin. A Miniszterelnökség területi közigazgatás működéséért felelős helyettes államtitkára azt is kiemelte, hogy a közigazgatás digitális fejlesztéséhez elengedhetetlen egy modern háttértámogatási rendszer kiépítése, a közigazgatási szakemberek továbbképzése.
„A járványhelyzet kényszere szüli, de az online kapcsolatfelvétel illik az Okos Város konferenciához” – hangsúlyozta beszédében Kis Norbert. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem fejlesztési rektorhelyettese arról is szólt, hogy az egyetemek is fontos részét képezik a digitális világnak, így az okos városoknak is integráns elemei lehetnek. Bár a világjárványnak köszönhetően itthon is felgyorsult a technikai fejlődés, de Magyarország a digitalizációban még jelentősen el van maradva az európai uniós átlagtól – világított rá a rektorhelyettes. Kis Norbert úgy véli, a pandémia az államról a cégekre, az önkormányzatokra és a polgárokra helyezte a fejlesztések súlyát, amelynek következtében közös tanulás indult meg az egyes szereplők között.
Magyarországon az okos városok akkor fognak igazán hatékonyan működni, ha a rendszert működtető kollégák egymással jó kapcsolatot ápolnak, s folyamatosan megosztják egymással kérdéseiket, tapasztalataikat – ezt már Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője hangsúlyozta. A szakember egyebek mellett beszélt arról is, hogy a Digitális Jólét Program 2015 óta foglalkozik azzal, hogy a digitális eszközök minél inkább hozzájáruljanak az okosvárosok működéséhez, az elfogadott Digitális Jólét Program 2030 stratégiai irányelvei pedig igyekeznek választ találni az összes felmerülő kérdésre. Az idei évet több szempontól is mérföldkőnek tekinti a szakmai vezető: szeptemberben a magyar kormány elfogadta Magyarország Digitális Jólét Stratégiáját, létrejött a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség, illetve az Európai Unió kiadta az európai adattér létrehozására vonatkozó intézkedéseit.
Magyarország kormányának célkitűzése, hogy 2030-ra hazánk Európa egyik legélhetőbb országává váljon, és segítse a települések versenyképességének növelését, a helyi közösségek életminőségének javítását – üzente levelében Gyopáros Alpár. A Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos szerint az okos város konferenciák amellett, hogy lehetőséget kínálnak a tapasztalatcserére, kijelölik a fejlesztési irányokat is. A kormánybiztos fontosnak tartja a fenntartható vidéki élet megteremtését és olyan programok indítását, melyek növelik a magyar falvak megtartó erejét. A Digitális Falu Program illeszkedik a magyar kormány városfejlesztési elképzeléseibe, a tervek olyan konkrét és kézzelfogható szolgáltatásokat kínálnak, melyek képesek választ találni a vidéki települések évtizedek óta meglévő problémáira.
Az online tér adta lehetőségeknek köszönhetően idén bővült a külföldi előadók köre, így lengyel és maláj szakértők is részt vettek a tapasztalatcserében. Az online eseményen a többi között európai és amerikai megoldásokról, valamint egy finn-magyar együttműködésről is szó volt. A konferencia anyagát teljes egészében meg lehet majd tekinteni a Civitas Sapiens honlapján.
Szöveg: Zavodnyik Blanka