Megalakult az Innovációs és Technológiai Iroda a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az új szervezeti egység a forradalmi kommunikációs és technológiai változásokat, innovációkat próbálja meg összehozni az egyetemi tradíciókkal, a remények szerint ez is szolgálja majd az eljutást a fiatalabb generációkhoz – ez is elhangzott a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett online konferencián. Koltay András, rektor arról beszélt: az iroda az egyetem által művelt speciális területek figyelembe vételével tud majd szolgálatásokat nyújtani oktatóknak és hallgatóknak egyaránt.
Az eseményen Koltay András, rektor egyebek mellett arról beszélt, hogy ma már egyre nehezebb hagyományos kommunikáció útján eljutni a fiatalabb generációkhoz és érdemben szólni hozzájuk, ám ezt az eljutást az Iroda remélhetőleg megkönnyíti majd az egyetem hagyományos megközelítésmódjának és a forradalmi kommunikációs-technológiai változásnak az „összebékítésével.” „Mi egyetemként hoztuk létre az Innovációs és Technológiai Irodát, a legfontosabb cél, hogy ami történik ezen a területen az visszahasson a hagyományos egyetemi oktatásra” – hangoztatta a rektor, aki szerint az innováció különösen hangsúlyosan jelentkezik az egyetem által monopolhelyzetben művelt hadtudományi és rendészettudományi területeken.
A konferencián a hazai kutatás-fejlesztés-innováció (K+F+I) rendszer helyzetébe Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára nyújtott betekintést. Mint elmondta: hazánk az európai innovációs eredménytáblán a 20. hely környékén állt az elmúlt években, 2030-ra az a cél, hogy az erős innovátorok közé tartozzunk. A cél elérését segítik az anyagi források, idén például 43 milliárd forint többletforrás áll rendelkezésre ezen a területen. Az államtitkár a beavatkozási lehetőségek között említette a tudásáramlás területét, amelynek leképeződései a tudományos és innovációs központok, az NKE is része egy ilyennek.
A honvédelem és az innováció kapcsolatáról Ruszin Romulusz, a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikai ügyekért felelős helyettes államtitkára szólt. A biztonság iránti alapigény miatt régebben az innováció megoldásai a haderő területén jelentek meg, amelyek aztán a civil életben is elterjedtek, gondoljunk csak a GPS-re. A 21. században azonban mindez visszafelé hangsúlyosabb, tehát a haderőt érdeklik a civil szférában alkalmazott innovatív megoldások – hangoztatta az államtitkár, aki szerint az innováció látható megjelenési formái a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében érkezett haditechnikai eszközök, a hadiipar újjáéledése és a humán erőforrás, azaz maga a katona.
Az innovatív megoldások a településeken is megjelennek, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára egy okos város pilot projektet és egy, több településre kiterjedő innovatív vízmegtartó megoldási programot mutatott be. Dukai Miklós elmondta: a Monoron zajló okos város program számos megoldással könnyíti meg az állampolgárok életét, ezek kiterjesztésére is vannak már tervek, a minisztérium 50-100 település bevonásában gondolkodik első körben.
A konferencián szó volt még egyebek mellett a vezetésfejlesztés innovatív módjairól, az egyéni és szervezeti tanulási rendszerek újragondolásáról, de a schengeni külső határon történő innovatív megoldásról is, amelyről részletek a Bonum Publicum egyetemi magazin februári számában olvashatók.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes (A fotó a 2019-es Digital Soldier 2.0 konferencián készült.)