A katonák a honvédeskü letételekor tesznek fogadalmat, hogy Magyarországot az „életük árán is megvédik”. Veteránként is az esküjükhöz hűen kell élniük, vállalva sérüléseik és tettük következményeit. A nyugállományúak egyrészt képviselik a Magyar Honvédség múltját, másrészt építik annak jelenét, és hatást gyakorolnak a szervezet jövőjére is. Szolgálatukat méltó módon kell a hazának meghálálnia, ezért Obsitos Programot és Veterán Programot indít a Honvédelmi Minisztérium.
„A nyugállományúakról való gondoskodás a jelen és jövő honvédségének a jó értelemben vett felelőssége” – fogalmazott lapunknak Ruszin Romulusz. A Honvédelmi Minisztérium humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára úgy gondolja, hogy az eskütételkor mondott szavak jelentőségét akkor érzi át a katona, amikor tényleges tanúbizonyságot kell tennie, tehát valódi háborús, harci körülmények között. A Magyar Honvédségnek és a társadalomnak is felelőssége van abban, hogy megbecsüljön minden katonát, aki a haza szolgálatában dolgozott évekig, és köszönetet mondjon mindazon áldozatért, amelyet ezek az emberek Magyarország szolgálatában hoztak. „A Veterán Programban kiemelt megbecsülést érdemelnek azok a leszerelt katonák, akik tényleges fegyveres tűzharcban, harctevékenységben vettek részt külföldi szerepvállalás során” – fogalmazott a helyettes államtitkár. Ruszin Romulusz hozzátette: aki a honvédesküt leteszi, egy életen át tartó hivatást választ magának, és a munka az aktív szolgálat után is tovább tart. Az „obsitos” és „obsitos civis” fogalmak köztudatba való bevezetése és pozitív tartalommal való megtöltése egyik formája a tiszteletadásnak, amely megilleti mindazokat, akik egy életen át Magyarországért és a magyar emberekért dolgoznak. Az „obsitos” jelzőt a hivatásos és szerződéses katonák aktív szolgálatát követő időszakra, az „obsitos civis” fogalmat pedig azon honvédelmi alkalmazottak megkülönböztetésére használják, akik civilként és nem egyenruhában végezték munkájukat a Magyar Honvédség kötelékében.
A honvédelmi tárca saját kezdeményezésre, a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program részeként tervezeteket készített az obsitos- és veteránállomány életkörülményeinek javítására. A tervek között szerepel havi juttatás biztosítása a veteránok részére, akik közül a még aktív (tehát nem nyugállományú, szervezetből kiváló) katonák számára képzések, átképzések segítenék a társadalmi reintegrációt. Az aktív állomány részére már biztosított vásárlói kedvezményrendszert kiterjesztik a veterán- és obsitosállományra is, valamint bővíteni kívánják az MH Szociálpolitikai Közalapítványon keresztül igényelhető támogatások körét is – vázolta a tervezett változtatásokat a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára. Emellett kilátásban van egy új lakhatási támogatási rendszer bevezetése is az obsitos- és veteránállomány számára.
A Magyar Honvédség számára kiemelkedően fontos a nyugállományúak támogatása: az MH Idősügyi Stratégiája a kölcsönösség elvét tekinti elsődlegesnek, ennek szellemében támogatja az aktív katonák, a honvédségi foglalkoztatottak és az obsitosállomány közötti együttműködési formák kialakítását, illetve a generációk között meglévő szemléletbeli különbségek áthidalását. A kooperáció különböző formái segítik a katonai értékek konzerválását és a hagyományok örökítését. Az obsitosállománynak („nyugállományú katonák és honvédségi nyugdíjasok”) az ifjúsági és honvédelmi nevelésben is kiemelt szerep jut, ugyanis a katonáknak jelentkezők közel 40 százaléka szülei, nagyszülei nyomdokaiba lépve választja a haza szolgálatának ezen formáját. „A katonai értékek továbbadásán túl az obsitosállományt tömörítő szervezetek tapasztalataikkal, javaslataikkal segítik a csapatok hatékonyabb működését, javaslataikkal és véleményükkel előmozdítják a honvédelmi tárca munkáját” – fogalmazott Ruszin Romulusz. A humánügyekért felelős helyettes államtitkár azt is hozzátette, hogy az obsitosállomány munkája illeszkedik a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programban megfogalmazott katonanevelési célokhoz, illetve az obsitos- és veteránállomány képes segíteni a hadsereg és a civil lakosság közötti kapcsolatok erősítését, a katonai erények, hagyományok, a hazafiság és a civil elvárások közti összhang megteremtését.
Az államtitkár úgy véli, a nyugállományú katonák tevékenysége láthatóbbá teszi a fiatalok számára a katonai pályát: „Számítunk rájuk abban, hogy aktívan közreműködjenek a haza védelmi képességének növelésében, a haderő önkéntes jellegének erősítésében, az ifjúság fizikai állapotának javításában és az egészséges életmódra nevelésben.”
A cikk a Bonum Publicum decemberi számában jelent meg.
Szöveg: Zavodnyik Blanka
Fotó: ZMNE