Gyors, durva és olcsó – ezek miatt rendkívül veszélyes a piacon megjelent új dizájner drog, amelyet „Bika” névre keresztelt a köznyelv. A sokszor halált okozó szer három vegyület keverékéből áll, a variációknak így végtelen fajtája létezik. Haller József tanszékvezető szerint könnyen előfordulhat, hogy egy olyan vegyületről van szó, amely a kutatólaboratóriumokból véletlenül kiszabadulva önálló életre kelt, új drogként.
Nyáron sokszor hallhattunk a sajtóban arról, hogy egy új drog ütötte fel a fejét a hazai piacokon, amely szép számmal szedi áldozatait az ország több régiójában. A köznyelv csak „Bikaként” emlegeti a Kínából behozott új szert, amely nálunk egyelőre még „csak” a dizájner drogok sorában kapott helyet, és a kannabinoidok családjába tartozik. MDMB-PICA, 5F-AMB-PINACA, 4F-MDMB-BINACA, 4F-MDMB-BICA – ezen vegyületek bármelyike lehet a Bika, amely megnevezés a „BICA” névvégződés magyarítása, tehát nemcsak a szer bikaerős voltára, hanem a vegyület nevének (BICA) végződésére is reflektál. A Rendészettudományi Kar Kriminálpszichológiai Tanszék vezetője szerint a szer erejét sem szabad lebecsülni, ugyanis egy nagyon jelentős, intenzív, droghatás jelleget kelt a fogyasztóban. Rendőrségi információk szerint nemegyszer veszélyes, őrjöngő, agresszív emberré változtatta a használókat, akik utána – elveszítve az önkontrollt – zombiként tántorognak végig a városon. Zacher Gábor toxikológus egy interjúban egy erőtől és dühtől tomboló bikához hasonlította a fogyasztókat, akiknél végül „nagyon gyorsan szívritmuszavar lépett fel, majd a keringési elégtelenség miatt a belehaltak a történetbe”. A kannabinoidok családjába tartozó Bika drog közvetlen rokonságban áll a marihuánával és a hasissal, és (ellentétben a különböző médiumokban megjelenő egyéb információkkal) „ha össze akarjuk hasonlítani valamivel, akkor nem a dizájner, hanem kannabinoid drogok között kell keresgélnünk összehasonlító alapot” – véli Haller József.
A Bika a fent említett vegyületek keverékéből áll: előállítástól és helyszíntől függ, hogy milyen variációban került a piacra. Mindegyik vegyület szerkezete csak apró részletekben tér el egymástól, és sok hasonlóságot mutatnak a kutatási és gyógyszerészeti célzattal előállított kannabinoid származékokkal. A kannabinoid alapmolekula módosításával a hatékonyság növelése, valamint „új” hatások elérése az elsődleges cél. A Bika esetében ezek az új mellékhatások (még) nem ismertek, mert a Bika nevű kannabinoid variánsok újak, és éppen emiatt keveset tudunk róluk. „A jövő kutatása hivatott eldönteni, hogy a Bika egyszerűen csak egy ultrahatékony kannabinoid, vagy vannak más hatásai is” – fogalmazott a szakértő, aki úgy véli, hogy a jelenlegi tudásunk még nem igazolja, hogy a vegyület több lenne, mint egy kivételesen hatásos kannabinoid.
„Az ún. dizájner drogok korábban már létező droghatású anyagok kisebb-nagyobb kémiai módosításával keletkeznek” – foglalta össze az ilyen készítmények lényegét az NKE oktatója. A szakember beszélt arról is, hogy miért nehéz útját állni az ilyen szerek terjedésének: mivel a dizájner drogok korábban már létező anyagok kémiai módosításával keletkeznek (ezáltal újnak számítanak a piacon), még nem kerültek fel a droglistákra, forgalmazásukat így törvény nem tiltja. Ráadásul bürokratikus intézkedések sora miatt keletkezik egy ún. „időablak”, amikor is az előállítók minden következmény nélkül terjeszthetik a szert. A Bikával is ez a helyzet: bár több országban már felkerült a pszichoaktív, illetve „gondot okozó” szerek listájára, de Haller József tudomása szerint még sehol sem minősült expressis verbis „drognak”, vagyis olyan vegyületnek, amelynek előállítását és terjesztését törvény tiltja. Ha egy vegyület felkerül a pszichoaktív szerek listájára, másfél-két évet kell várni, hogy a kábítószerek közé sorolják át, vagyis a büntetőjogban is súlyosabb kategóriába kerüljön. Ráadásul ezzel még mindig nem szűnik meg a szer forgalmazása.
„Ha a drog valóban annyira veszélyes, ahogy a sajtóból kiderül, akkor akár önmagát is felszámolhatja” – adott választ arra kérdésre a téma nemzetközileg is elismert szakembere, hogy miként állítható meg az (ilyen) drogok terjedése. A kannabinoidoknak megvan az a tulajdonsága, hogy nem okoznak erős függőséget, ráadásul könnyen helyettesíthetők egymással, így egy veszélyesebb fajta (amilyennek a Bikát is tartják) egy idő után nem lesz olyan felkapott, mint biztonságosabb társai. Vagyis a kannabinoidok kedvelői idővel visszatérnek korábbi drogjukhoz, amellyel nagyobb eséllyel érnek el élvezetet, mint halált. „A Bika karrierjének végét jelentheti, ha a drogfogyasztók körében kellően veszélyessé (és halálossá) válik, amit erősít egy hatékony ellenkampány is, tudatosítva a vásárlókban a kockázatokat” – véli a kutató.
Egyelőre viszont még a hatásokkal és nem a következményekkel kell megküzdeni: a kockázatokon túl komoly probléma, hogy egyre több helyen hozzá lehet jutni az új szerhez, ráadásul olcsóbban, mint más kannabinoidokhoz. A por több száz kilós csomagokban érkezik Kínából, feloldják valamilyen folyadékban, amelybe utána dohányt vagy egyéb gyógynövényt áztatnak, majd így dobják piacra, tulajdonképpen egy fröccs áráért.
A közvélekedést megcáfolandó, Haller József kérdésünkre elmondta, hogy a drogfogyasztás problémája nem csak a társadalom szegényebb rétegeit érinti: a fogyasztók kétharmadának nincsenek olyan szociális vagy egyéni problémái, amelyeket droggal szeretne „gyógyítani” vagy feledtetni”. Azt viszont nagyban befolyásolja a szociális helyzet, hogy ki milyen minőségű szerhez fér hozzá, ugyanis az anyagi lehetőségektől függ, hogy mit engedhet meg magának a fogyasztó. A kannabinoidok grammonkénti ára 2–4000 forint között alakult 2019-ben, a Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ éves jelentése szerint.
A cikk a Bonum Publicum októberi számában jelent meg.
Szöveg: Zavodnyik Blanka