Képesek leszünk-e megvédeni a demokráciát az internetes platformok korában? – erre a kérdésre is keresték a választ az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet, az Alkotmánybíróság és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közös online eseményén, amelyen az internetes platformok társadalmakra gyakorolt hatását és a jogi szabályozás lehetőségeit vizsgálták meg a résztvevők.
Sulyok Tamás a demokratikus társadalmakat érintő legnagyobb problémákról beszélt köszöntőjében. Az Alkotmánybíróság elnöke úgy véli, különösen nehéz feladat hárul a demokráciákra a 21. század digitalizált világában, mert egyre nehezebb lesz megtartani az egyének, illetve közvetve az állam szabadságát az internetes platformokkal és tech óriások szemben. „A nagy veszélyt azonban nem az internetes platformok okozzák, hanem a probléma bennünk, felhasználókban van” – véli Sulyok Tamás, aki három elgondolkodtató, mégis vészjósló karakterjegyet vél felfedezni az internet társadalomra gyakorolt hatásai között. Szerinte egyfajta társadalmi meghasonláshoz vezethet az a fajta gondolkodásbeli „egyszerűsödés”, amely egyre inkább jellemzi a felhasználók tájékozottságát, másrészt, a rengeteg információ között félő, egyre inkább elveszik a közös tudás, illetve kultúra, hagyományok értéke, végül pedig – a korlátlan szűrési lehetőségeknek köszönhetően – a homogenizált gondolkodás a szabadság radikális csökkenéséhez vezet. Elhangzott az is, hogy az azonos gondolkodású emberek csoportban sokkal radikálisabbá válnak, mint amennyire egyénként hajlamosak lennének arra.
A plenáris ülés felszólalói között volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora is, aki a szabadság és cenzúra, európai alapértékeink erősítésének szükségességére hívta fel a figyelmet előadásában. Koltay András rávilágított, hogy milyen szerepe van a szólás- és a sajtószabadságnak az internetes platformok vonatkozásában, de szólt arról is, hogy rendkívül nehéz feladat vár a jogalkotókra az egységes szabályozás kidolgozása során. „Egyensúlyt kell találni a szabadság és az emberi méltóság között, mindezt olyan eljárási garanciák mellett, amelyek lehetővé teszik a független, átlátható, nyilvános döntéshozatalt” – fogalmazott a rektor.
Török Bernát úgy véli, a rendezvény jó alkalom más mellett arra is, hogy a résztvevők új irányt szabjanak a tudományos diskurzusoknak, s válaszokat, megoldásokat keressenek a szakértők által felvetett kérdésekre és problémákra. Az Eötvös József Kutatóközpont igazgatója ugyanakkor a technikai vívmányok jelentette kockázatokra is emlékeztette a résztvevőket. Az egésznapos konferenciáról további részleteket a Bonum Publicum júniusi számában olvashatnak.
Szöveg: Zavodnyik Blanka