Az Információs Társadalom Kutatóintézet által szervezett Society of Internet Platforms című rendezvény második napján tovább folytatódott az online felületekről tartott beszélgetéssorozat az NKE Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében.
Az eseményen Ződi Zsolt az NKE szenior kutatója a platformokról, mint a koordinációs mechanizmusok új formáiról beszélt. Mint elmondta: a platformok egyfajta kontroll mechanizmusnak tekinthetők a kibervilágban, a működtetési algoritmusok is kontrolleszközök, hiszen emberi viselkedéseket ellenőriznek. Ződi Zsolt szólt az új típusú koordinációs mechanizmus jellemzőiről is. Ezek egyike az adatosítás: a platformok minden tranzakciót adatosítanak, monitorozzák a felhasználók, tagok viselkedését, ezáltal azok is „adatcsoportokká válnak.” A koordinációs mechanizmus szintén fontos jellemzője az algoritmusok általi szabályozás és a „lock-in” lehetőség, azaz a tagok zárolásának mechanizmusa. Ződi Zsolt beszélt a virtuális piacokként működő platformokról is. Közös jellemzőjük, hogy működtetőiknek minden felhasználóról és tranzakcióról teljes információjuk van, ezáltal manipulálhatnak és kiigazíthatnak, azaz esetükben nem beszélhetünk igazi piacról. Ugyanakkor van már olyan szabályozási kezdeményezés, ami működésüket igazságosabbá tenné.
Az online platformok számos jogterületet érintenek, például a médiajog és a bűnügyi jogi területek mellett a szerzői jogot is. Utóbbiról a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora, Grad-Gyenge Anikó tartott előadást. A szerzői jog a technológiai innovációkkal hozzájárult ahhoz, hogy a szerzők új módokon osszák meg saját szellemi tulajdonukat a közönséggel, közelebb kerüljenek hozzájuk és új jövedelmekre is szert tegyenek – hangoztatta a kutató, aki elmondta azt is: nagy változásokon mentek keresztül a művek közvetítői, ami talán a legnagyobb hatással volt a szerzői jogi jogviszonyokra. A 2000-es évek elején talán még nyomon lehetett követni, milyen tartalmakat osztanak meg a technológia fejlettségi fokából adódóan, de ez a helyzet mára nagyon megváltozott. Fontos előrelépés, hogy mára magukat a tartalommegosztó szolgáltatásokat is szerzői jogi felhasználónak tekintik, de szükséges a megfelelő felelősség kiterjesztése rájuk – utalt az Európai Unióban készülő Digital Services Act (DSA) néven futó, a közösségi platformok szabályozására törekvő irányelv törekvéseire Grad-Gyenge Anikó.
Napjainkra oda jutottunk, hogy az információs technológia jelentős hatással van a munkahelyeken betöltött szerepünkre. David Mangan, a Maynooth University docense előadásában elmondta: a munkaadók ma már szinte folyamatosan figyelik, mit posztolunk a közösségi médiában, „magánhatalomként” veszélyeztetik a szólásszabadságot. Sok helyen már a munkaszerződésbe is belefoglalják, mit lehet és mit nem lehet tenni az online térben. A munka digitalizációja sok esetben a „humanitást” veszi ki a munkahelyről, holott ennek kellene lenni a „legemberibb helynek” – hangoztatta a kutató, aki szerint a közösségi média tevékenységünkről adatot gyűjthetnek, azt elemezhetik és akár előrejelezhetik vele munkateljesítményünket is. David Mangan szerint napjainkban kulcsfontosságú pillanatot élünk át a platformok ilyetén hatását illetően, de elérkeztünk a küszöbhöz, így most kell megállnunk és elgondolkodnunk a jövőbeli irányokról.
A platformok gazdasági dominanciája a káros és veszélyes tartalmak online terjedéséhez vezetett, ezekre új európai szabályozási törekvések próbálnak hatással lenni. Mark D. Cole, a Luxemburgi Egyetem professzora előadásában arról szólt, hogy 2000-2019 között több irányelv is született különféle szabályozásokban a szerzői jogtól, az adatvédelemig, az elektronikus magánélet szabályozásától az e-kereskedelemig, tehát nem arról van szó, hogy az elmúlt 20 évben semmi sem történt ebben a szabályozási térben. Ezek a javaslatok azonban nem akartak kemény jogi szabályozást, ami a platformszolgáltatókat önszabályozásra késztette. Most azonban például a közösségi platformok szabályozására törekvő, DSA törvény, vagy a piacot szabályozni akaró DMA jogszabály már egy „hard law”, azaz keményebb, centralizáltabb jogi szabályozási törekvést mutat, akárcsak a tervek szerint 2022 harmadik negyedévére elkészülő európai médiaszabadsági törvény – sorolta Mark D. Cole, aki szerint vannak korábbi időkre visszanyúló hatékony irányelvek is. A terrorista propaganda terjedését megakadályozni hivatott szabályozóknak köszönhetően ugyanis egy tartalomszolgáltató akár egy órán belül is képes törölni online tartalmakat. Ha pedig ez lehetséges, akkor mindezt lehetne más tartalmakra is alkalmazni – hívta fel a figyelmet a professzor. Hozzátette: számos új szabály készül, így egyre nehezebb lesz megérteni és következetesen kezelni ezeket főleg tagállami szinteken. Kihívás lesz a tagállami jogba való átültetés és az egyes állami médiahatóságok szerepe is az európai szintű szabályozások alkalmazásában – mondta Mark D. Cole.
„Ha nem koncentrálunk a lényeges társadalmi kérdésekre, amelyeket ezek a platformok felvetnek, és amelyek nagyon nagy kihívásokat jelentenek a társadalmaink számára, akkor nem tudjuk elérni értékalapú céljainkat” – kezdte meg október 29-én a délutáni szekció előadássorozatát Török Bernát. Az NKE EJKK Információs Társadalom Kutatóintézet vezetője a platformok szabályozása, illetve a horizontális szabályozások működőképessége kapcsán úgy fogalmazott: a horizontális szabályok és szabálytervezetek fontos kérdéseket hagynak figyelmen kívül, melyek részben annak köszönhetők, hogy megpróbálnak kizárólag a technológiára koncentrálni, és kevésbé foglalkoznak annak társadalmi szerepével, hatásaival, illetve a közértékekkel. Az esemény szervezője arra kérte a nemzeti törvényhozókat, hogy a jövőben kiemelt figyelmet fordítsanak mindezekre.
A Lodzi Egyetem docense arról beszélt, hogy a kibertér normáit és elveit globális szinten vizsgáljak, és azt próbálják kideríteni, hogy ezeket a globális kibertérben hogyan tudják hasznosítani. Joanna Kulesza elmondta, hogy több kutató azzal próbált bizalmat adni az online közösségeknek, hogy rájuk bízták a kibertérben való szabályok felállítását. Mások mellett David Post amerikai jogtudós tanulmányait említette, amelyekben a szakember rávilágított arra, hogy a kibertérre nem vonatkoznak a területi határok, de azt is megállapította, hogy a nemzeti szabályozások sem megfelelőek, ezért másfajta megoldási módra van szükség. Joanna Kulesza a többi között kitért arra is, hogy később Lawrence Lessig és Yochai Benkler egy merőben új, a „hibrid gazdaság” koncepciójával álltak elő. Lessig megkülönböztette a kereskedelmi gazdaságot és a megosztáson alapuló gazdaságot, melyek elemzésével Benklerrel együtt eljutottak a hibrid gazdasági forma megfogalmazásához, mely szerint az emberek a közös célért azért dolgoznak együtt, mert fontos számukra a közösség és nem csak a nyereség miatt szeretnének megosztani valamit az internetes platformokon. A nemzetközi joggal és internetes kormányzással foglalkozó szakember ismertette azt is, hogy az internetes protokollok létrehozásában az önszabályozás érvényesül. A kibertér szabályozására vonatkozóan kifejtette: „a hasonlóan gondolkodó országok álláspontja szerint a nemzetközi jogi alapelvek érvényesek a kibertérre is, sajnos azonban ez nem tükrözi a globális gondolkodásmódot.”
A Bocconi Egyetem jogászprofesszora az alkotmányjog új kihívásairól értekezve kifejtette: most először fordul elő, hogy az új, hatalomgyakorló gazdasági magánvállalatok szerepet kapnak a szólás- és a sajtószabadság terén. Oreste Pollicino az európai és az amerikai jogalkalmazás eltéréseit is felvázolta, amelynek kertében megállapította, hogy az USA-ban a szólásszabadságot helyezik az első helyre és így próbálják megvédeni az új digitális környezetet, míg Európa a kockázatkora figyel a szólásszabadság tekintetében. Kitért arra is, hogy vannak olyan államok, ahol a piaci szereplőket és azok védelmét meg kell változtatni, ez a radikális változás azonban a kibertér teljes megváltoztatását eredményezheti. Ennek kapcsán kiemelte: „a Facebook és a Google számára sokszor nehéz megmondani, ha az állami cselekvés doktrínáját megsértik, hogy úgy tesznek, mintha ők lennének a kormányok.” Hozzátette: a digitális alkotmány új eljárásjogi dimenziója az értékalapú megközelítésből az eljárásjogi megközelítés irányába mozdul el Európában.
„Nagyon sok digitális platform van a világban, viszont csak néhány tölt be belőlük domináns szerepet. Azonban minden platformot úgy mutatnak be számunkra, mintha azok a szabad véleménynyilvánítás, a kreativitás platformjai lennének” – fogalmazott a panelbeszélgetések záró előadásában Lawrence Lessig. A Harvard Egyetem jogászprofesszora elmondta, hogy sokak számára ez azt jelenti, hogy mivel a szólászabadság platformjairól van szó, alkotmányosan nem lehet szabályozni őket, hiszen a szólásszabadság jogát az alkotmányok garantálják. Ha pedig a szólásszabadság csorbításán gondolkodnának, vagyis szabályoznák a felületeiken közzétehető tartalmat, az cenzúrát jelentene a felhasználók szemében. Lessig úgy véli, a társadalomi konfliktusok sokszor vezetnek erőszakos tettekhez, amelyekben meghatározó közvetítő szerepük van a platformoknak, ugyanis ők juttatják el a(z) (dez)információkat a különböző csoportokhoz.
Szerző: Tasi Tibor, Sallai Zsófia
Fotó: Szilágyi Dénes