E címmel tartott konferenciát a Magyar Tudomány Ünnepe apropóján november 4-én az NKE Innovációs és Technológiai Irodája.
Köszöntőjében Kohut Balázs, az NKE fejlesztési igazgatója kifejtette: minthogy a fiatalok számára természetes az okoseszközök használata, e logikájú gondolkodást és szolgáltatásokat várnak el az egyetemtől is. „Ennek mikéntjéről is gondolkodunk ezen a konferencián.” Hozzátette: az üzleti érdeklődés nyugatról keletre tolódik, számunkra Kelet-Közép-Európában ez helyzeti előnyt jelent, hiszen a Nyugat-Balkánon is „meg tudunk élni”, egy nyelvet beszélünk a keletiekkel. Fontos, hogy a Huawei-jel a bajai Víztudományi Kar közös fejlesztésbe kezdett, és más világcégekkel is együttműködésre törekszik az intézmény. Rendszerben kezdjük el építeni az innovációs ökoszisztémát. Ehhez üzleti logikájú eredményeket és terveket láthatunk ma; a piaci szereplőkkel párbeszéd indul el. Nemcsak elkötelezettek vagyunk, de jó tanulók is szeretnénk lenni – fogalmazott Kohut Balázs.
Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese a magyarországi innovációs ökoszisztéma megújításáról beszélt. Elmondta: hazánk krédója, hogy kitörjünk az „Európa-paradoxonból”, amelynek lényege, hogy a K+F tevékenység erős, ám innovációban gyenge a kontinens, s ez ránk is igaz. A top down megközelítésünket azonban mind többen veszik át, ez egyfajta tematikus irányítást jelent az innováció kapcsán. Ennek pillérei a mérhető kutatói teljesítmény és a kapcsolódó tudománymetrikai módszer bevezetése; a karokon átívelő, tematikák mentén rendezett, komparatív előnyöket jelentő erőforrások és a területi innovációs platformok. Az egyetemek feladata az együttműködő vállalatok körének bővítése. Fontos a nemzeti laborokat nemzetközi szinten is láthatóvá tenni.
Lengyel László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ igazgatója Ipar-egyetem együttműködés című előadásában e kooperáció gyakorlati megvalósulását mutatta be. „Az egyetemeknek mozdulniuk kell reaktív üzemmódból proaktív üzemmódba” – hangoztatta a szakember, s ehhez példaként a BME számos nagyvállalattal (Siemens, Rolls-Royce, Mol, Nokia, MVM) kötött együttműködéséről szólt, amelyhez hasonló megvalósításában szívesen segítenek. A cégek piaci szintű szolgáltatást, publikációkat és a pénzügyi tervezés támogatását várták el, az egyetem pedig karriertervezéshez kapott segítséget, ill. versenyelőnyt hozott a projektmenedzsment tudás is. Egymás laborjaiban tett látogatások, rendszeres kommunikáció és következetes utókövetés voltak a főbb elemei a kooperációnak, de workshopokat is szerveztek. A hallgatókkal pedig folyamatos az együttműködés diplomaterv, közös projektek formájában. Értékajánlatot várnak a cégek, ilyen lehet a minőségi mérnöki utánpótlás, a közös laborok; emellett vonzó még a méretgazdaságosság, időtakarékosság. A sikert az új szolgáltatások, prototípusok és benyújtott szabadalmak mutatják.
A rendezvény során a továbbiakban Cser Erika szakmai vezető a Budapesti Corvinus Egyetem proaktív kutatástámogatási gyakorlatáról szólt, majd Dr. Lovászy László, az NKE ÁNTK tudományos főmunkatársa és Bartók András tanársegéd a japán jövőkutatási gyakorlat perspektíváiról tartott előadást. A konferencián szó esett még a környezetvédelem innovatív üzleti lehetőségéről, a Startup inkubátorokról, és az NKE Innovációs és Technológiai Irodáját, valamint a Biztonsági Technológiák Nemzeti Laboratóriumát is bemutatták.
Az eseményről bővebben ITT olvashatnak.
Szerző: Kovács Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes