Szellemi tulajdon és iparjogvédelem címmel online előadást szervezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Innovációs és Technológiai Irodája december 2-án. Az esemény elején Sepsi-Szűcs Levente irodavezető a szervezet szűk kétéves működésének eredményeit ismertette: szoros kapcsolatot alakítottak ki az MVM Zrt.-vel, a Honvédelmi Minisztériummal, a Vodafone-nal, de együttműködnek a KTI Közlekedéstudományi Intézettel is. Emellett innovációs menedzser tréning, több Horizont pályázat, Hackaton verseny és szellemi tulajdonról szóló előadások is fémjelezték működésüket. Terveik között szerepel a nemzetközi és a hazai szakmai kapcsolatok fejlesztése, valamint az uniós keretprogramban való részvétel, és szeretnék az eredményeket üzleti célja használni, továbbá mentorprogramot indítani.
A folytatásban Kovács Tünde ügyvéd a szellemi tulajdon védelméről tartott előadást, kitérve annak két ágára: a szerzői jogi védelemre és az iparvédelemre. Az alapfogalmak – feltaláló, bejelentő, bejelentés, elsőbbség, feltalálót megillető jogok, oltalom, hasznosítás, bitorlás – tisztázása után a találmányok kapcsán külön szó esett a munkavállalói jogokról is: a törvény abban az esetben védi a munkavállaló jogait, ha a találmány olyan személyhez köthető, akinek munkaköri kötelességéhez az kapcsolódik. Ebben az esetben szolgálati találmányról beszélünk, amelynek értékesítése esetén a munkavállalót találmányi díj illeti meg. Nem így az alkalmazotti találmány esetén: ekkor a feltaláló munkaköri kötelezettségeibe nem tartozik bele a találmány megalkotása. Ezt követően a szabadalmi oltalom megszerzési folyamatának ismertetése következett, a kapcsolódó költségek, az oltalom időtartalma is szóba került, a bitorlás és a kártérítés részletei, továbbá a külföldön történt oltalomszerzés módja is. Noha három nemzetközi egyezmény is szabályozza a témát, a szabadalmi törvények territoriális hatályúak, azaz világszabadalom nem létezik – derült ki az előadásból.
A szabadalomszerzés részletei után a szakember hasonló struktúrában és részletességgel mutatta be a használatiminta, a formatervezési minta, a design, a védjegyoltalom, valamint a földrajzi árujelzők alkalmazásának, szabályozásának jogi aspektusait is.
Szerző: Kovács Lilla