E-kormányzati és kiberbiztonsági emlékkonferenciát szervezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és az Észt Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége az észt-magyar diplomáciai kapcsolatok századik évfordulója alkalmából. A február 10-én hibrid formában tartott eseményen a résztvevők olyan témákat jártak körül, mint Észtország kiberhatalmi szerepe, a közigazgatás digitális fejlesztése, vagy a kiberbiztonság egyes kérdései.
„Két európai kisállam diplomáciai kapcsolatát ünnepeljük!” – hangsúlyozta megnyitóbeszédében az NKE nemzetközi rektorhelyettese. Koller Boglárka a balti állammal kapcsolatban úgy fogalmazott: a posztszovjet ország függetlenségének elnyerése után az „innovatív utat választotta”, ezáltal napjainkra a „világ leginkább digitalizált nemzete” lett. Majd hozzátette: abban az időszakban Magyarország sem tétlenkedett, így majdnem egy évben jelent meg mindkét országban a digitális közigazgatás. „A tét nagy, hiszen a kormányzás digitalizálása, az információs társadalom fejlesztése még enyhén szólva is befejezetlen ügy” – fogalmazott a nemzetközi rektorhelyettes.
„Hálásak vagyunk Magyarországnak, hiszen harminc évvel ezelőtt az elsők között ismerte el az észt függetlenséget!” – mutatott rá az Észt Köztársaság budapesti nagykövete. Kristi Karelsohn szerint a konferencia olyan teret nyit meg a két ország között, melyben a szakértők a közönség számára is érthetően tudják megvitatni a fentebb említett ügyeket.
A kőszegi Institute of Advanced Studies (iASK) kutatója, Z. Karvalics László moderálásában megvalósuló beszélgetés során a meghívottak egyetértettek abban, hogy Szingapúrt példaként véve: többről van szó, mint az információ áramlásáról. Multipoláris teret kell teremteni a biztonságos szolgáltatások kiépítéséhez. Z. Karvalics László úgy fogalmazott: Észtország kiérdemelte helyét az információs politika fejlesztésének nagyjai között és abban a helyzetben van, hogy más államok digitális szinten sokat tanulhatnak tőle.
Az Észt Köztársaság Védelmi Minisztériumának politikai tanácsadója véleménye szerint a fejlődés legfontosabb eleme a folyamatos változáshoz való alkalmazkodás és a gondolkodásmód ezirányú megváltoztatása. Anett Numa emellett kiemelte: Észtország örül annak, hogy a fejlesztéseit más országokkal is megoszthatja, így azok tanulhatnak Észtország korábban elkövetett hibáiból.
A Cybernetica Sharemind csapatának projektmenedzsere a Cybernetica észt vállalatot mutatta be, mely leginkább e-Estonia X-Road és internetes szavazórendszer fejlesztéséről ismert. Baldur Kubo kifejtette: a „magánélet” jelentése információs kontextusban a saját személyes adataink gyűjtése és felhasználása feletti rendelkezés jogát jelenti, melyet mindenkinek – kormányzatnak, vállalatoknak szintúgy – tiszteletben kell tartania.
Az NKE Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa az üzleti adatokkal kapcsolatban kiemelte: szükség van a kormányzattal való együttműködésre, hiszen a szabályozások a politikai térből érkeznek. „Az EU digitális fejlesztéseinek mintáját az Amerikai Egyesült Államok szolgáltatta” – szögezte le Ződi Zsolt, ugyanakkor azt is hozzátette: ez nem minden esetben jó, hiszen eltérő jellemzőkkel és gondolkodásmóddal rendelkeznek az európai és amerikai országok.
Beléptünk a mesterséges intelligencia korába, amikor a kormányzatnak már lépéseket kell tennie a digitális védelem területén – húzta alá a Digitális Jólét Nonprofit Kft. Mesterséges Intelligencia osztályának vezetője. Kása Ferenc úgy fogalmazott: a közadatok hasznosítása összetett folyamat, mivel minden állam más és más szociológiai, gazdasági és politikai érdekekkel rendelkezik, így nem készíthető egy egységes séma. Megoldásként az Európai Unió által meghatározott Európai adatstratégiában található „adatkormányzást” említette, melynek lényege a kormányzati szereplők és a skateholderek hozzáállásának megváltoztatása.
Az NKE Eötvös József Kutatóközpont Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője az „adatkormányzásról” elmondta: stratégiai jelentőségét az adja, hogy ez a funkció hosszú távon nemcsak itthon, hanem más EU-tagországokban is elérhető lesz, melynek segítségével egy határokon átnyúló elektronikus szolgáltatási rendszer valósul meg. Kétségtelenül a digitális azonosítás az a terület, ahol Észtország talán a leglátványosabb, úttörő fejlesztéseket tudhatja magáénak – hangsúlyozta Krasznay Csaba. A digitális azonosítás fejlett megoldásai (többek között az „e-residency” funkció révén) a balti államot a társadalmi digitalizáció mintaországává tették.
A késő délutánba nyúló programon a szakértők tovább elemezték a kiberbiztonság témakörét így szó esett a kiberbiztonság kormányzati szabályozásairól, rezilienciájáról és a lehetséges innovatív megoldásokról is.
Az eseményről részletesen beszámoló az NKE tudományos portálján, a ludovika.hu-n olvasható.
Szöveg: Pap Melinda Patrícia
Fotó: Szilágyi Dénes