„Gondviselésszerű, hogy erre a konferenciára a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján kerül sor, akik közül sokakat a keresztény gondolkodás és értékek védelmezése miatt üldöztek” – kezdte megnyitóbeszédét az NKE rektora A keresztény gondolat Európában – múlt, jelen, jövő címmel rendezett konferencián, melyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Vallás és Társadalom Kutatóintézete (VTKI) rendezett február 25-én, a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében.
„A szekularizmus nagy veszélyt jelenthet a keresztény kultúrára. Azokban az országokban, ahol ugyan fizikai üldöztetés nem volt, de erős szekuláris hatások igen, ott a kereszténység napjainkban már csak árnyéka az egykori virágzó keresztény kultúrának. Ezektől a folyamatoktól hazánk sem mentes, miközben a keresztény közösségek és az egyházak egyre nagyobb feladatot vesznek át a szociális szektorban, az oktatásban és végzik a klasszikus lelkipásztori feladatokat” – hangsúlyozta Deli Gergely.
„Európa középpontjából keletre és nyugatra tekintve azt láthatjuk, hogy a keresztény kultúra és civilizáció többfrontos támadás alatt áll” – hangsúlyozta a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára. Azbej Tristan szerint a keresztény tanítás tiszteletben tartja az egyén szabadságát, nagy hangsúlyt fektetve az emberi közösségekre, annak legfontosabb társadalmi alkotóelemére, a családra, valamint a testvéri szolidaritásra, melynek mindig egyensúlyban kell lennie az öngondoskodással. „A jelenkor nemzedékének, azaz nekünk kötelességünk ezen örökség megőrzése, ezért törekszünk a keresztény társadalmi értékek megismerésére, megóvására és átadására” – tette hozzá.
A konferencia első paneljében Fejérdy Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar docensének levezető elnökletével a keresztény identitás, a szerzetesség, valamint Európa evangelizációja témaköreit járták körül a szakértők.
Jean-François Chemain, a franciaországi arsi szeminárium és a Nagy Albert Intézet oktatója elmondta, Franciaországban is érzékelhető, hogy az emberek egyre kevésbé gyakorolják keresztény hitüket. „Fontos megvédenünk a kereszténységet, ezért gondolkodjuk és viselkedjünk keresztényként” – hívta fel a figyelmet. Jean-François Chemain a bevándorlásra utalva hangsúlyozta, hogy az Európai Unió – bár sokszor viselkedik keresztényként – gyakran nem ismeri el saját keresztény gyökereit.
Rosta Gergely, a PPKE vallásszociológia tanára a vallásosság európai és magyarországi trendjeiről és helyzetképéről beszélt. A szakember kutatásokkal alátámasztva mutatta be, hogy az európai társadalmak többsége kereszténynek vallja magát, és a kutatásban résztvevők több mint 50 százaléka hisz Istenben. Kimutatható az is, hogy Kelet-Európában az egyházak iránti bizalom erősebb, mint Nyugat-Európában, és a vallásosság jelentéstartalmában is változás történt, tehát a valláshoz való egyéni viszonyulás is változik.
Anne Baud, a Lyoni Egyetem Középkori Régészet Tanszékének vezetője, a cluny-i apátság és a középkori szerzetesrendek történetének kutatója az első szerzetesrendek megalakulásától kezdve nyújtott történelmi áttekintést, középpontba állítva Szent Benedek reguláit és a bencés rendet.
Bakos Gergely bencés szerzetes Rod Dreher Szent Benedek válaszutján című könyvét ajánlotta a közönségnek, melynek kapcsán a szerzetesrend szabályairól, hagyományáról és örökségéről beszélt. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola docense a könyvet bemutatva kiemelte, hogy Rod Dreher szerint a kereszténység a hitet komolyan gyakorló közösségekben fog túlélni. Újra alternatív társadalmat kell kiépíteni és meg kell újítani a keresztény közösségeket (család, gyülekezetek, iskolák). A benedeki hagyomány útmutatóul szolgál, ám azt alkalmazni kell a világi keresztények életére.
A második panel kerekasztal-beszélgetésén Ujházi Lóránd, az EJKK VTKI igazgatójának moderálásban a (poszt)keresztény társadalmakban jelenlévő szekularizmus lehetőségeiről és veszélyeiről értekeztek a résztvevők. Ennek kapcsán Azbej Tristan államtitkár kifejtette, hogy napjainkban a nyugat-európai társadalmakban minden keresztény hivatkozást próbálnak szankcionálni és kitiltani, példák erre az eltávolított vallási jelképek vagy Paivi Rasanen volt finn belügyminiszter pere, aki a Twitteren bibliai idézeteket osztott meg, amelyek a vád szerint az LMBTQ-közösség elleni gyűlöletkeltésre voltak alkalmasak. A kereszténység ilyen formán való kiszorítása és a keresztény emberek hitvallásának korlátozása a legszemléletesebb jelei a nyugati kultúrkörhöz tartozó társadalmakban, valamint hogy relatívvá válik a család, a házasság és az élet fogalma.
Az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója leszögezte: mindamellett hogy harcolni kell a szekularizmus ellen, az egyházak feladata a rájuk bízott keresztény közösségek olyan állapotba tétele, hogy az aktuális kihívásokkal meg tudjanak küzdeni és a negatív hatásokra immunissá váljanak. „Próbáljunk meg minél derűsebb, minél hitvallóbb, minél krisztushívőbb keresztény közösségeket teremteni” – fogalmazott Prőhle Gergely.
Lányi Gábor János, a Károli Gáspár Református Egyetem Egyháztörténeti Tanszékének docense szerint jelenleg átalakulóban van az európai emberek vallásossága, ezzel párhuzamosan pedig az intézményesült kereszténység gyengül.
Szöveg: Sallai Zsófia
Fotó: Szilágyi Dénes