E címmel rendezett konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), együttműködésben az Állami Számvevőszékkel, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, a Budapesti Értéktőzsdével és a Magyar Közgazdasági Társasággal az NKE Ludovika Főépületének Széchenyi Dísztermében március 29-én.
Az ösztönző állam válságkezelése II. című könyv – a 2019-ben indult sorozat harmadik kötete – megjelenéséhez kapcsolódóan megrendezett esemény a Költségvetési Tanács elnökének köszöntőjével kezdődött. Kovács Árpád a konferencia társelnökeként úgy fogalmazott: az ösztönző állam fogalma céltalan pénzszórás helyett tudatos fejlesztő tevékenységről szó, amely magában hordozza a hatékonyság és az eredményesség minden feltételét. Elhangzott az is, hogy a könyv elektronikus változata már kapható, és hamarosan nyomtatásban is megjelenik.
Köszöntőjében Deli Gergely, az NKE rektora kiemelte: a járvány előtérbe helyezte a nemzetközi együttműködést, a hatékony tudásmegosztást, Magyarország pedig sokoldalú állami programokkal segítette a gazdasági szereplőket és a családokat. Az NKE tudományos missziójának része az állami szerepvállalás kutatása is – hangsúlyozta Deli Gergely, hozzátéve: a vírus új helyzet elé állította a világot, ennek megfelelően a könyv sokrétű megoldásokat vázol fel. A szerzőket és szerkesztőket köszönet illeti, ők munkájukkal a haza szolgálatához járultak hozzá. Egy közelmúltbeli, Böjte Csaba ferences szerzetessel történt találkozása kapcsán a rektor úgy fogalmazott: a gyermekvédelmi központok az ösztönző állam modelljét valósították meg kicsiben, amelyet a peremfeltételek megteremtése és jól célzott programok fémjeleznek.
Parragh Bianka, a konferencia elnöke, az NKE rektori főtanácsadója, a Monetáris Tanács tagja a kötet társszerkesztőjeként és szerzőjeként a szerzői munkaközösségben folyó kutatás főbb következtetéseiről szólva elmondta: az ösztönző állam a vírusválság idején is hatékony modellnek bizonyult. Az új kötetben egyebek mellett azt a kérdést járták körül, miképpen sikerült megvédeni a lakosságot, hogyan alakul a költségvetési egyensúly, az infláció, és hogyan biztosítható az állammenedzsment hatékonysága. Köszönetet mondott a könyv elkészítésében részt vevő vezetőknek, szakembereknek.
Varga Mihály pénzügyminiszter A kihívások korában is stabilan című előadásában aláhúzta: a rendszerbeli változtatások sikere kihívások idején derül ki. A tárcavezető öt fő kihívást említett: az orosz-ukrán háborút, a koronavírus-járványt, az uniós források körüli vitákat, az illegális migrációt és a demográfiai nehézségeket. Az OECD adataira hivatkozva kiemelte: a járványra jól reagált a magyar gazdaság. A stabil gazdasági alapok révén nem kellett külső segítséget igénybe venni, a belső erőforrások átrendezése elégnek bizonyult a sikeres válságkezeléshez. Az adórendszer módosítására sem volt szükség, továbbra is a fogyasztást és nem a munkát terhelő adók a hangsúlyosak. A növekedés szerkezete ugyancsak kiegyensúlyozott maradt, azt a háztartások fogyasztása stimulálta. Előztünk a kanyarban – fogalmazott Varga Mihály –, Szlovákiát utolértük, Portugáliát pedig le is hagytuk a fejlettségi mutatók alapján. Hozzátette: nem az euró teremti meg a fejlettséget, az hozzá tud adni, de alapvetően a gazdaságpolitika minősége határozza meg egy ország fejlettségét.
Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter az állami vállalatoknak a gazdaság újraindításában betöltött ösztönző szerepét ismertette. E társaságok céltudatos munka nyomán újra a térképre kerültek. Az állami cégek a piac szereplői, emellett a gazdaság közfeladatokat ellátó tartópillérei is, ezért szerepelnek kiemelten a könyvben – fogalmazott. A 160 ezer munkavállalót foglalkoztató, 18 ezer milliárd forintnyi vagyonelemet jelentő állami társaságok jelentősen hozzájárultak a COVID-19 hatásainak csökkentéséhez: a kritikus infrastruktúra mindenütt működött, és a gazdaság működőképességét is sikerült megőrizni. Eközben számos innováció született, új finanszírozási konstrukciók jöttek létre, fókuszba került a stratégiai vagyongazdálkodás.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke az elmúlt időszak két tanulságaként az állam ösztönző szerepének előtérbe kerülését említette és egy olyan kritériumrendszer kialakításának szükségességét, amely az állami pénz elköltésének hatékony irányait jelöli ki. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy vélekedett: tartósan sikeres gazdaságpolitika csak akkor lehetséges, ha mögötte gazdasági filozófia áll. Utóbbi megalapozása a felsőoktatás felelőssége – tette hozzá.
A konferencia délutáni szekciójában Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért nevű szervezet elnöke szólt a hatékonyabb ösztönző állam kialakítása felé vezető lépésekről.
A délután blokkban két panelbeszélgetésre került sor. A Lovászy László Gábor, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa, az NKE tudományos főmunkatársa által moderált Kritikus infrastruktúra és nemzeti közszolgáltatások című kerekasztal-beszélgetésben Gál István, a MAVIR biztonsági és informatikai igazgatója, Szepessy Kornél, a HungaroControl korábbi vezérigazgatója, és Schamschula György, a Magyar Posta vezérigazgatója cseréltek eszmét a témáról.
A második kerekasztal-beszélgetést Máthé-Tóth István, a BÉT vezérigazgató-helyettese moderálta. Az ösztönző-fejlesztő állammodell a fenntartható vállalati fejlődésért című panelbeszélgetésben Bosch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. elnöke, Éder Tamás, a Bonafarm vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója, Bozóky Alex, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója, és Kolozsi Pál Péter, az MNB igazgatója, az NKE tudományos főmunkatársa járták körül a témát.
Szöveg: ludovika.hu
Fotó: Szilágyi Dénes