A mesterséges intelligencia térnyerését a mindennapokban saját bőrünkön tapasztaljuk: egyre több vállalat alkalmaz AI-n (artificial intelligence) alapuló megoldásokat. Ezek a technológiák képesek mintázatokat, kapcsolatokat találni bonyolult, zajos adatokban is. Az AI-megoldások egyre több területen (orvostudomány, nyelvfeldolgozás, dokumentumelemzés) lényegesen pontosabbak, mint a hagyományos módszerek, ugyanakkor a jog területén csupán korlátozott mértékben alkalmazhatóak, Magyarországon pedig még nem is beszélhetünk kiterjedt gyakorlatról. A téma kapcsán Ződi Zsoltot, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Információs Társadalom Kutatóintézet (ITKI) tudományos főmunkatársát kérdeztük.
A mesterséges intelligencia meghatározása
A mesterséges intelligencia jogon belüli alkalmazása csak az iparág egy kis részterületét fedi le, így össze sem hasonlítható az egészségügyi, mezőgazdasági vagy az autóipari jelenlétével – ismerteti Ződi Zsolt. „Nagyon sokféle formában nyilvánul meg a mesterséges intelligencia használata”, hiszen többféle technológiát rejt magában. AI-ként általában az öntanuló vagy gépi tanuláson alapuló rendszereket definiálják, ide tartozik többek között a képi felismerés – az önvezető járművektől kezdve az egészségügy nagy része ilyen képi felismeréssel dolgozik: „egy röntgenképből sokkal pontosabban képes azonosítani a betegséget, mint az emberek.” Ugyanakkor ide tartozik még az arcfelismerés is, akár a telefonunk feloldására, akár az országhatárokon egyre inkább elterjedt gépi azonosításra gondolunk. A másik jelentős csoport a hangfelismerés, amellyel a YouTube videóiban is találkozhatunk, ha az automatikus feliratozásra gondolunk. A harmadik szignifikánsan elkülönülő csoport a nyelvfelismerés, vagyis a neuro-lingvisztikus programozás (NLP), s ez a három érinti legfőképpen a jog területét. Az NLP-nek számtalan ága-boga van, a leglényegesebb feladatot a fordítóprogramok látják el.
Azonban az ITKI kutatója kiemeli: a mesterséges intelligenciát, amely a gépi tanuláson alapszik, meg kell különböztetni az egyszerű automatikus folyamatoktól, amelyek a „ha, akkor” szabályszerűségekre épülnek.
Gépi tanulás: forráskutatás a jog területén
A gépnek mintázatokat, adatokat, adathalmazokat mutatnak, magyarázza Ződi Zsolt, a gép ezek alapján ismétlődéseket, összefüggéseket keres a szabályszerűségeket követve. A fordítóprogramok esetében, míg régebben eme szabályszerűségek során a gép szóról szóra, értelmezés nélkül lefordította a kért anyagot, addig napjainkban már a szövegkörnyezethez igazodva értelmezi azt. Az ITKI kutatója kiemeli: mivel az NLP a természetes nyelvi feldolgozást teszi lehetővé, könnyen beépült a jogi területen alkalmazott mesterségesintelligencia-eszközök közé. A jogi forráskutatás (legal research) folyamata során értékes idő nyerhető a gépek bevonásával. „Szemben Magyarországgal, ahol egy jogásznak tisztában kell lennie két-háromezer jogszabállyal és közel húsz-harmincezer releváns bírói ítélettel, addig az amerikai jogrendszerben például ezek nagyságrendekkel számottevőbbek” – hangsúlyozza Ződi Zsolt. A komplexebb jogi környezettel rendelkező országokban sokkal nehezebb megtalálni a megfelelő forrásokat, így az Amerikai Egyesült Államokban eme területen régóta mozognak olyan technológiai cégek, amelyek segítik a forráskutatást. Emellett a kutató kiemeli, az automata klasszifikáció esetében is jelentős szerepet játszik a mesterséges intelligencia: a különböző szövegek csoportokba sorolása és a szerződésekben található összefüggések egymáshoz rendelése rengeteg időt vesz igénybe, így korábban ezt ügyvédjelöltek végezték, akár napokon keresztül. Ezzel ellentétben az AI lehetővé teszi, hogy pár óra alatt – szinte hibák és kihagyások nélkül – összerendezzünk több száz, több ezer dokumentumot. Mivel ezek az iratok általában nem egyeznek meg teljes egészükben, és konkrét szabályszerűségeket sem lehet meghatározni, a gépi tanulás során „a gépnek mutatnak problémamentes és »problémás« dokumentumokat is”, ezáltal folyamatosan megtanulja kiszortírozni, csoportokba rendezni a szövegeket. Emellett Ződi Zsolt felhívja a figyelmet: az automatikus dokumentumszortírozásban szintén jelentős rész végezhető el az AI segítségével.
A magyar gyakorlat
Amerikában az ország méretéből adódóan széleskörűen elterjedt a mesterséges intelligencia használata, azonban szabályozása még formálódik: „egyértelmű, az emberi méltóságot az alapvető jogokat nem sértheti”. Mindemellett nem diszkriminálhat, nem sodorhat minket veszélybe, nem használhatja ki az emberi gyengeségeket, a függőségre való hajlamot; ellenben jogi szabályozás nem született a területtel kapcsolatban – ismerteti Ződi Zsolt. Az Európai Unió 2020 áprilisában tette közzé az Artificial Intelligence Act névre keresztelt jogszabálytervezetet, amely definiálja a tiltott cselekményeket, így például a köztéri arcfelismerést, azonban a terjedelmében is jelentős dokumentumot még nem fogadták el.
Magyarországon vannak magánkezdeményezések a mesterséges intelligencia jogi területen történő alkalmazására, többek között a Wolters Kluwer, a legnagyobb jogiadatbázis-forgalmazó, kísérletezik olyan rendszerekkel, ahol a bírósági ítéletek keresését egy gépi tanuló rendszer támogatja. „Amennyire tudom, vannak kísérletek a bűnüldözés területén, amit klasszikusan nem jognak szoktak nevezni, azonban a jog kikényszerítése, így ide sorolhatjuk.”
A prediktív, azaz előre jelző rendészet területén olyan különböző markerek alapján határozzák meg az erőforrás-allokációt, amelyek által közel pontosan megmondható, hol számíthatunk bűnelkövetésre. Ennek ellenére elmondható, hogy Magyarország, kis állam lévén, nem rendelkezik lényegesen sok jogi üggyel, így nem szükséges pénzt és energiát szánni az AI kiépítésére. „Az automatizáció, az AI csak egy megfelelő üzemméret fölött éri meg”. A kutató kiemeli, valójában európai szinten beszélhetünk „elmaradottságról”, Amerikához képest, hiszen hasonló a helyzet Németországban, Olaszország vagy Belgiumban is.
Robotügyvédek vagy hús-vér jogászok?
Jogi területen az emberi reláció nagyon felülértékelt, szemben például az adminisztratív feladatkörökkel vagy a pénzügyi tanácsadással, a jogászok munkájában elengedhetetlen a személyes kapcsolatok kialakítása, az érzelmek megértése. A klasszikus kontradiktórius eljárásokban a mesterséges intelligencia támogathatja az ügyvédek munkáját: megkönnyítheti a jogi munkát a bizonyítékok felkutatásában, elemzésében. Ződi Zsolt azonban hangsúlyozza: a jövőben is csak az ember lesz képes elmenni a bíróságra, és reagálni a másik fél lépéseire. Ugyanakkor fontos megjegyeznünk, hogy a bírósági perek száma csökken, tehát a fentebb említett eljárás jelentősége mindenhol a világon egyre kisebb a jogi rendszeren belül. A jog átalakul: már nem az ex post jog alkalmazására helyezzük a hangsúlyt, a jog nagy része már arról szól, hogy megmondja, mit kell csinálni a bűntettek, káresemények stb. megelőzéséért.
Összességében, a jogászok munkájának egy részét a mesterséges intelligencia ugyan nem tudja helyettesíteni, de a munka döntő része már nem a bíróságon történő pereskedést takarja. Ződi Zsolt továbbá leszögezi: az AI a jövőben sokkal több feladatot tud majd elvégezni, mint amit ma elképzelünk, és ez alól a jog területe sem lesz majd kivétel.
Szerző: Pap Melinda Patrícia
A cikk – eredeti formájában – a Bonum Publicum magazin 2022. júniusi lapszámában jelent meg.