A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara (ÁNTK) Háború és béke a 21. században — A modern fegyveres konfliktusok életciklusa (War and Peace in the 21th Century — The Lifecycle of Modern Armed Conflicts) címmel egész napos nemzetközi konferenciát rendez az NKE Orczy Úti Kollégiumában szeptember 23-án.
A számos hazai és külföldi jogi szakember részvételével zajló tudományos rendezvény középpontjában a nemzetközi jog közelmúltban aktuálissá vált klasszikus fogalmai – mint például az államok közötti hagyományos háború – megvitatása, jelentéstartalmának változása a 21. században, valamint annak vizsgálatai állnak, hogy milyen életciklust jár be egy fegyveres konfliktus napjainkban.
Régóta az a meggyőződés, hogy a fegyveres konfliktusok hagyományos értelemben a múlt kísértetei, legalább is ebben a régióban. 2022 februárjában azonban megtörtént az elképzelhetetlen: egy állam fegyveres erejével megtámad egy másikat az európai kontinensen. Az Oroszország és Ukrajna közötti háború újjáélesztette a régi vitákat a háború indításának jogáról (ius ad bellum), valamint a fegyveres konfliktusban betartandó szabályokról (ius in bello), és ezek nemzetközi büntetőjogban való következményeiről. A konferencia nemcsak platformot kíván adni ezeknek a fogalmaknak, hanem mélyebbre ásni a témában, és megkísérelni a válaszadást arra is, hogyan lehet a konfliktusokat megelőzni és megoldani akár diplomáciai, akár bírói módszerekkel, illetve hogyan lehetnek jogszerűek a modern békeszerződések.
Az NKE ÁNTK dékánja a Nemzetközi jog az ukrán-orosz konfliktus tükrében c. nyitóelőadásában úgy fogalmazott: a konferenciát kétéves előkészítő munka előzte meg, a szomszédunkban február óta zajló orosz-ukrán konfliktus azonban teljesen új értelmet és aktualitást adott a rendezvénynek. Varga Réka elmondta, hogy az elmúlt évig a régióban főként elméleti diskurzus tárgya volt a 21. századi fegyveres konfliktusok helyzete, azonban az orosz-ukrán háború a nemzetközi jog szinte minden területére konkrét példákat ad a hallgatóinknak. „Az eddig fennálló világrend a 20. század első felének fegyveres konfliktusai után épült fel, egy akkor hozott politikai kompromisszum eredményeként. Az orosz-ukrán konfliktus alapjaiban rázta meg ezt a rendszert” – hangsúlyozta.
Az eseményen mások mellett olyan neves szakértők szólalnak meg, mint Olivier Corten, a brüsszeli l'Université Libre professzora, aki az Önvédelem mint orosz érv a fegyveres konfliktusban; Romain Le Boeuf, az Aix-Marseille Egyetem professzora, aki Háború és béke – a két véglet között egyensúlyozó nemzetközi jogról; Pietro Pustorino, az olasz Luiss Guido Carli Egyetem professzora, aki az Önrendelkezési jog a háború árnyékában címmel tartanak előadásokat. Vasilka Sancin arról beszél, mennyiben alkalmas a nemzetközi jog a 21. századi konfliktusok rendezésére. Francesco Paolo Levantino pedig a Fegyverellátás és támogatás a harcos államoknak a 21. században címmel értekezik. Kiemelendő, hogy a tudományos tanácskozáson egy egész szekciót szentelnek az orosz-ukrán fegyveres konfliktus különböző aspektusainak vizsgálására is.
Szó esik továbbá az ukrajnai helyzettel összefüggésben elkövetett atrocitásokért való felelősségre vonás mechanizmusairól, az önkéntes katonák jogi helyzetéről és kihívásairól, valamint a 21. századi fegyveres konfliktusok kapcsán a menekültválság és az EU válaszlépései is terítékre kerülnek.