A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) is részt vesz az innovációs ökoszisztéma felépítésében, az intézmény az állami szférát célozza kutatás-fejlesztés-innovációs elképzeléseivel, míg az egyetemen belüli innovációt számos készülőben lévő termék is megtestesíti – erről Kohut Balázs fejlesztési igazgató beszélt az Innovációs Kiállítás és Szakmai Napokon. Az Oktatási Központban tartott kétnapos seregszemlén elhangzott az is: Magyarország 2030-ra Európa legjobb tíz, fejlesztések között élen járó országa szeretne lenni, ami jelentős elmozdulás lenne a jelenlegi 21. helyről.
Az Innovációs Kiállítás és Szakmai Napokon a víztudomány, a hadtudomány, a felsőoktatás és ipar együttműködése, valamint a rendészettudomány és az államtudomány innovációi kerültek terítékre. „Egyik sokk a másik után ér minket, és ezekre a változásokra válaszokat kell adnunk. Az Innovációs Kiállítás és Szakmai Napok pedig az Egyetem válasza arra a kérdésre, hogy milyen reakciót tud adni a mai világra” – fogalmazott köszöntőbeszédében Kohut Balázs, az NKE Fejlesztési Igazgatóságának vezetője. A hagyományteremtő jelleggel megrendezett kiállítás jelentőségét mutatja többek között az is, hogy már az első alkalommal kétnaposra kellett tervezni. „Nagy feladatot, egy óriási lehetőséget is rejt magában az egyetemeken keletkezett tudásvagyon piaci hasznosítása” – hívta fel a figyelmet megnyitóbeszédében Kristó Katalin fejlesztési rektorhelyettes. Hozzátette: „Ennek érdekében a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2019-ben útjára indította az új egyetemi innovációs ökoszisztéma rendszert.” A program keretében megvalósuló Közszolgálati Technológia Transzfer Kezdeményezés (KTTK) projekt célja, hogy az NKE olyan innovatív egyetemmé váljon, amely versenyképes, hazai és nemzetközi innovációs tudásközpont rendelkezik, továbbá az oktatás és kutatás területén a társadalmi és gazdasági kihívásokra válaszolni képes intézményként működik. A rendezvényen a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) a tudományos területen folyó széles körű kutatásait mutatta be, de kiállítóként is várta a partnereket. A Víztudományi Kar (VTK) a víztudományi laborok munkáját, valamint azokat az együttműködési lehetőségeket tárta fel, ahol a VTK mint szolgáltató jelenik meg. Az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) egy, a tudományos kutatásokat támogató projektet mutatott be, ami a hatékony és professzionális adatfelvételt, elemzési lehetőséget kínálja költséghatékony módon. A Rendészettudományi Kar (RTK) pedig a határrendészethez kapcsolódó együttműködéssel is megismertette a hallgatóságot.
„Nem szabad elfelejtenünk, hogy az elmúlt hét hónapban milyen aszály volt és fontos látnunk a vízgazdálkodás ciklikuságának jelentőségét” – hangsúlyozta nyitóelőadásában az NKE VTK dékánja. Bíró Tibor a kar kutatási eredményeinek bemutatásával hívta fel a figyelmet a hazai vízgazdálkodási problémákra. A dékán Magyarország vízhiányát elemezve kiemelte: „a vízmederhálózat hazánk területén kedvezőtlen, a hullámterek ökológiai szerepe megszűnni látszik, vizeink kiszáradnak.” Leszögezte: hazánk vízerőpotenciáljának 70 százaléka a Dunán található, így duzzasztási szelvényeket kellene kialakítani Nagymaros, Adony és Fajsz térségekben. Mindennek okán a VTK zászlóshajója lett a hullámterek mozaikossá tételének – hangsúlyozta Bíró Tibor. Hozzátette: Magyarország villamosenergia-fogyasztásának 10-12 százalékát lehetne (törpe)vízerőművek által biztosítani. Ennek fényében a VTK Nemzeti Víztudomány és Vízbiztonsági Laboratóriuma vállalta a hullámtéri innovációs feladatok módszertanának, adatértelmezésének és a felmérések struktúrájának elkészítését. A bajai műhelyből olyan újítások kerülnek ki, mint az adaptív talajvízszint-szabályozás és az ehhez kapcsolódó precíziós vízrendezés, amelyek a belvíztömegek számításának alapjai. Zárásként Bíró Tibor felhívta a figyelmet: „Érdemes foglalkozni azzal, hogy metán mellett hidrogént nyerjünk ki a szennyvizekből, melyre mikroalgák segítségével van lehetőségünk.”
A rendezvényen az Oktatási Hivatal Felsőoktatási Elemzési Főosztályának vezetője mutatta be a végzős hallgatók munkaerőpiaci elvárásait és az elhelyezkedésükkel kapcsolatos tényeket. Goldfárthné Veres Edit az Oktatási Hivatal adatelemzési eredményeit ismertette. „Mire vágynak a hallgatók a felsőoktatási tanulmányok elvégzése után?” – tette fel a kérdést a főosztályvezető, kiemelve: a válaszadók több mint fele a hazai cégeknél képzeli el a jövőjét, így megmutatkozik, hogy jobban preferálják a magánszférát a közigazgatásnál.
A hétfői kerekasztal-beszélgetés résztvevői a felsőoktatás különböző aspektusaiba adtak betekintést. Goldfárthné Veres Edit felhívta a figyelmet arra, hogy az NKE végzettjeinek több mint 80 százaléka az állami szférában helyezkedik el, azonban országos szinten aránylag kevesebben jelentkeznek alapszakos diploma után további képzésekre. A főosztályvezető kiemelte: mióta a bolognai rendszer alapján szerveződik a felsőoktatás, a hallgatók sokkal többször váltanak szakokat, hagyják félbe tanulmányaikat, mindennek oka pedig a középiskola és a felsőoktatás közötti hiányos átmenetet, vagyis az, hogy a diákoknak nincs ideje és lehetősége megfigyelni, merre orientálódnának legszívesebben. Bonnyai Tünde, az MVM Services Zrt. biztonsági szakértője korábban az NKE osztatlan képzésén végzettként úgy gondolja: meg kell tanítani a hallgatóknak, hogyan legyenek reziliensebbek a munkaerőpiaci változásokra.
A Ludovika Collegium programigazgatója szerint gördülékenyebb az egyetemi évek és a munka közötti átmenet az NKE hallgatói számára. Velkey György úgy fogalmazott: „Hatalmas súllyal bír az, ha a hallgatók már a képzés kezdetétől egy olyan közösség tagjai lehetnek, ahol fórumot kapnak az elmélyedésre és a kérdéseik feltevésére.” Kamrás István, az NKE ÁNTK Hallgatói Önkormányzatának elnöke pedig arról beszélt: az NKE világos képet ad arról, merre lehet továbblépni a diploma után. Velkey Györgyhöz kapcsolódva leszögezte: azon hallgatók, akik tudatosabban foglalkoznak a kötelező elvárások mellett tanulmányaik elmélyítésével, később sokkal könnyebben tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
Az Innovációs Kiállítás és Szakmai Napok keddi eseményein az innovációs ökoszisztéma építéséről is szó esett. Tavaly elfogadták Magyarország 2030-ig szóló innovációs stratégiáját azokkal a területekkel, amelyeknek köszönhetően hazánk a kontinens legjobb tíz innovátora közé tartozhat az évtized végére, ami jelentős előrelépés a jelenleg 21. helyről. Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár előadásában elmondta: tavaly soha nem látott összeget, mintegy 318 milliárd forintot költött Magyarország kutatás-fejlesztés-innovációra, 2030-ra az a cél, hogy ez elérje a GDP 3 százalékát. Az innovációk a fenntartható jólétet és a jóllétet szolgálják, a megvalósításhoz szükség van a nemrégiben átstrukturált intézményhálózatra, köztük az egyetemekre – hangsúlyozta az államtitkár, aki beszélt arról is: az innovációk egyetemi szférában való megjelenését mintegy 400 milliárdos működési forrással támogatta a kormányzat. Bódis László fontosnak nevezte az egyetemi és vállalati szféra minél szorosabb összekapcsolását, de cél az is, hogy 2030-ra minden harmadik kis- és közepes vállalkozás lehetőleg minden évben foglalkozzon innovációval. Ugyanilyen fontos a startup cégek létrehozása az egyetemeken belül, amit a tavaly négyezer egyetemistával zajlott Hungarian Startup University Program is szolgál. Az innovációban fontos cél a gazdasági és társadalmi hasznosulás, az államtitkár a kitörési területek között a gazdaság digitális átállását, a mesterséges intelligencia, az egészséggazdaság, a zöld átállás és a védelmi ügyek területeit nevezte meg.
A konferencia keddi kerekasztal-beszélgetésén a felsőoktatás és az ipar együttműködése került terítékre. Knisz Judit, a Víztudományi Kar tudományos főmunkatársa szerint az innovációhoz elengedhetetlenek az alapkutatások, de kulcskérdés a megfelelő személy és a valós ipari probléma megtalálása is egy cégnél. Knisz Judit példaként megjegyezte: Belgiumban van olyan egyetem, amely külön telefonszolgálatot működtet, ahol tudják, melyik tanszék, mivel foglalkozik, így az ipari szereplők gyorsan képesek információhoz jutni és szakemberre találni fejlesztési problémáik megoldásához. Egykapus ügyintézés Magyarországon a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen működik – mondta Joó Attila, a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködés Központjának igazgatója. Pákozdi Gábor az MVM-csoport képviseletében arra buzdította az egyetemi szféra képviselőit: bátran keressék ötleteikkel a nagyvállalatokat, például az ehhez hasonló rendezvényeken, mert a cégnél előfordult már, hogy egy ilyen megkeresésből lett konkrét projekt. Pákozdi Gábor szerint jó irányba indult el az egyetemi ökoszisztéma, sorra alakulnak az egyetemi innovációs központok, irodák, például a kiállításnak helyet adó Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is.
A program az NKFI Alapból finanszírozott 2019-1.2.1-EGYETEMI-ÖKO-2019-00014 azonosítószámú, Közszolgálati Technológia Transzfer Kezdeményezés (KTTK) című projekt keretében valósul meg. Az esemény az NKE Innovációs és Technológiai Irodájának szervezésében valósult meg.
A rendezvényen készült villáminterjúnk Kohut Balázzsal, az NKE fejlesztési igazgatójával:
Szöveg: Pap Melinda, Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes
Videó: Halápi Katinka