Az idén 10 éves Alaptörvény a magyar nemzet tagjait szimbolikusan is összeköti, közös jogi és kulturális identitásunk hordozója – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a Nemzeti Közszolgálat Egyetem (NKE) Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében, ahol bemutatták a szaktárca gondozásában megjelent, kifejezetten erre az évfordulóra készült ünnepi tanulmánykötet. A Varga Réka és Mázi András által szerkesztett műben neves szerzők tanulmányai kaptak helyet, amelyek az Alaptörvény megalkotásának körülményeiről, karakteréről, értékeiről, keresztény gyökereiről és nóvumairól születtek.
A könyvbemutatón Deli Gergely rektor szimbolikus jelentőségűnek nevezte, hogy az Alaptörvény 2012. január 1-jei hatályba lépése éppen egybeesik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem indulásával, hiszen az itt végzett tisztviselők és tisztek a dokumentumból fakadó értékeket testesítenek meg és közvetítenek az állampolgárok felé. Az Alaptörvény számos nóvuma közül az NKE rektora a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog önálló nevesítését emelte ki, ami kézzelfoghatóvá, mindennapivá teszi alkotmányos berendezkedésünk alapdokumentumát, elvégre hatósági ügyintézéssel szinte minden állampolgár találkozik élete során. Újdonság az a tétel is, amely szerint az államnak működése során lépést kell tartania a technológiai fejlődéssel. Ez az állam szolgáltató jellegét domborítja ki, „ezen államcél az NKE képzéseiben maradéktalanul érvényesül”. „Történelmi hagyományaink és az Alaptörvény arra kötelezi a 10 éves Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, hogy az uniós és egyéb nemzetközi együttműködés résztvevőjeként is szuverenitását megtartómagyar állam szolgálatára alkalmas, a 21. század kihívásait ismerő és azokat kezelni képes tisztviselőket és tiszteket képezzen” – fogalmazott Deli Gergely.
Impozáns szakmai tartalomnak nevezte az Alaptörvény tizedik születésnapjára készült ünnepi tanulmánykötetet Varga Judit igazságügyi miniszter. Mint mondta: az Alaptörvény egy míves, egyedi formában megalkotott norma, amelynek rendelkezései korszerűek és időtállók. Megalkotása társadalmi elvárásként jelent meg a politikum felé. Ezt 2010-ben megértette az akkor „soha nem látott felhatalmazást” kapott, választásokon győztes többség, akik felismerték az „alkotmányos pillanatot”, teljesítették történelmi küldetésüket és a rendszerváltozás zárómomentumaként megalkották hazánk új Alaptörvényét. A dokumentum utal a közös hazára, a magyar nemzet tagjait szimbolikusan összeköti, közös jogi és kulturális identitásunk hordozója – emelte ki Varga Judit, aki megállapította: az Alaptörvény Nemzeti hitvallásában „identitásképző keret” a közös haza, így az 1989-es Alkotmány helyébe egy összetartozást szimbolizáló Alaptörvény léphetett, amelyben kiemelt jelentőségű a határon túl élők sorsára való utalás. „Az alkotmányos identitás védelme az állam minden szervének kötelessége” – utalt a dokumentum fontos megfogalmazására Varga Judit, aki beszélt nemzeti szuverenitásunk legfőbb kihívásáról, az európai integrációról, amely az elmúlt évtizedben egyre kiemeltebb kérdéssé vált. Az Európai Unió (EU) és a nemzetállamok viszonyát ugyanis „a lopakodó hatáskörgyakorlás árnya terheli”. Az EU olyan jogot próbál alkotni, amely a szuverenitás sérelmét veti fel. Ezt egészíti ki az a törekvés, amely a nemzetállamok számára fontos kérdésekben a konszenzusos döntéshozatal helyett a többségi elvű felé próbál elmozdulni, ami Magyarország számára azt jelentené, hogy „a szuverenitást és identitást korlátozó vagy egyenesen sértő döntések születnek”, holott „az uniós csatlakozással hazánk nem a szuverenitásáról mondott le, csupán arról döntött, hogy az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolja”. „Magyarországtól belegyezése nélkül, egyoldalúan hatáskört elvonni nem lehet” – szögezte le Varga Judit, aki szerint az ünnepi tanulmánykötet számos problémát tár az olvasó elé a fenti tárgykörben.
Az Alaptörvényben a nemzet közös akarata és értékválasztása jelennek meg, a kötet tanulmányai az egyes kiemelt értékeket mutatják be – fogalmazott a mű egyik szerkesztője, Varga Réka. Az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar dékánja szerint a Nemzeti Hitvallás, a Szent Koronára és a történeti alkotmányra való hivatkozás közös közjogi kincs. „A történeti alkotmány tisztelete nemcsak a dicső múlt megjelenítésében ölt testet, az Alaptörvény ugyanis deklarálja, hogy egyes rendelkezései során a történeti alkotmány vívmányait értelmezési segédletként kell felhasználni” – emelte ki Varga Réka. A kötetben megjelennek az Alaptörvény karakterét vizsgáló írások, ezáltal a keresztény gyökerekre való utalás, több tanulmány is foglalkozik a család alkotmányos helyzetével, nem véletlenül, hiszen „a család a nemzet fennmaradásának biztosítéka”. A kötet sem stílusában, sem tartalmában nem tankönyv és nem is kommentár: nem csupán a jogértő szakmához, hanem a tágabb politikai közösséghez kíván szólni.
A kötetbemutatót követő pódiumbeszélgetésen, az Alaptörvény előkészítésében résztvevő Salamon László alkotmánybíró arról beszélt, hogy az 1989-es Alkotmány „súlyos demokrácia deficittel rendelkezett”, négy évtizedes diktatúrára való válaszként született meg, amely egyéni érdekekre helyezte a hangsúlyt, a közösségi érdekvédelem akkor még nem fogalmazódott meg. Az új Alaptörvény azonban ez utóbbit is rendezte, és megjelenítette a 21. század olyan kihívásait, mint a környezetvédelem ügye és a költségvetési kérdések. Előbbi kitér az ivóvíz, a természet, például az erdők védelmére és rögzíti, hogy ezek megőrzése kötelessége mindenkinek a jövő nemzedékei számára. Ez a passzus Salamon László szerint áthatja az ítélkezést, sokszor hivatkoznak is rá a bírói gyakorlatban. Szintén nagy értéke az új Alaptörvénynek a házasságra való utalás, amely az ide vonatkozó rendelkezés megfogalmazása szerint egy férfi és egy nő között köttetik meg. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke szerint az új Alaptörvénnyel megváltozott a taláros testület pozíciója is. 2011-ig ugyanis az Alkotmánybíróság hatásköre főleg a mindenki által kezdeményezhető utólagos normakontrollra terjedt ki, az Alaptörvény elfogadásával viszont lehetőséget kapott a hatalmi ágak alkotmányos felügyeletére, közvetve a közigazgatás felett is jogot gyakorolhat, amelynek „óriási jelentősége van”. Akárcsak az individuális alapjogvédelemnek, amely az alkotmányjogi panasz bevezetésével az AB leghangsúlyosabb hatáskörévé vált. Ez bizonyos értelemben a bíróságok ítélkezése feletti kontrollt jelent, amely Sulyok Tamás szerint „nem szembenállás” jellegű. Az Alkotmánybíróság bírósági határozatokat megsemmisítő döntései kis számúak, évente 30-40 ügyet jelentenek szemben a cseh, szlovák, szlovén vagy horvát alkotmánybíróságok százas nagyságrendű döntéseivel. Stumpf István egyetemi tanár, volt alkotmánybíró a beszélgetésen jelezte: a nemzeti alkotmánybíróságoknak egyre kiemeltebb szerepe van mind a szabadságjogok védelme, mind a „rejtett föderalizmus” és a szuverenitás védelme terén is. A volt alkotmánybíró szerint az Alkotmánybíróság ma már a mindennapi élet problémáiról is dönthet, amelynek hatására „alkotmányos szocializáció indult a jogász közösségben”.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes