November 18-án, az NKE Egyetemi Központi Könyvtár Perjés Géza Termében tartották az immár ötödik alkalommal megrendezett Balkán konferenciát. Az eseményt Ördögh Tibor, az NKE ÁNTK Európa-tanulmányok Tanszékének egyetemi docense nyitotta meg, kiemelve: immár 26 előadó szerepel a szakmai fórumon. E konferenciák szervezésének célja néhány éve a kutatók, oktatók és doktoranduszok bevonzása volt, öröm, hogy tavaly óta már nemcsak ők, hanem mesterszakos hallgatók is érdeklődnek az esemény iránt. Ami a tavalyi rendezvényt illeti, annak tanulmányai – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – kötet formájában hamarosan megjelennek – tette hozzá a docens.
Az idei konferencia témája a nagyhatalmak szerepvállalása volt; az előadók azt igyekeztek több oldalról is megvilágítani, hogy miképpen viselkednek a térség államai abban a nemzetközi térben, amely alapvetően meghatározza működésüket.
Az első szekció előadói a régióbeli országok nagyhatalmakkal való viszonyát elemezték. Horváthné Varga Polyák Csilla, az NKE ÁNTK Kína-tanulmányok tanszékének tudományos segédmunkatársa, kutatója Szerbia négy nagyhatalom erőterében – különös tekintettel a kínai befolyásra címmel tartott előadást. A történeti áttekintést és a gazdasági kapcsolatok elemzését követően a kutató elmondta: összességében Kína megítélése nagyon kedvező Szerbiában, ez a katonai kapcsolatok alakítására is kiterjed, és a koronavírus-járvány idején is megmutatkozott a maszk- és oltóanyag diplomáciában. Mindez azonban az Egyesült Államokat aggodalommal tölti el.
Teszáry Miklós, az ELTE Kelet-európai történelem doktori programjának doktorandusza Kína térnyerése Montenegróban című előadásában elmondta: számos régóta húzódó problémás beruházást vettek át a kínaiak a délszláv államban, ezek megítélése ugyanakkor kettős. Egyfelől érdemi előrehaladás történt ezen ügyekben, másfelől azonban pénzügyi és politikai konfliktusok árnyalták a képet. E bilaterális együttműködésben is megjelenik az ázsiai nagyhatalom által preferált „ szentháromság”, vagyis az a megoldás, hogy kínai legyen a hitel, a kivitelező és a munkavállaló egyaránt. Ez leginkább talán az energetikai projektekben érhető tetten.
Felde András Bence, az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolájának doktorandusza Kína érdekérvényesítő politikája Montenegróban című előadásában az előzőekben hallottak nyomán áttekintette a kétoldalú kapcsolatok alakulását. Elhangzott: a függetlenedést Kína az elsők között ismerte el és élénk gazdasági kapcsolatrendszert épített ki a két ország. A kereskedelem is fellendült; Kína a China Ocean Shipping Company révén megszerezte a pireuszi kikötőt. A kínai beruházások jelentősége abban áll, hogy a finanszírozás gyors és gördülékeny, szemben a lassú uniós mechanizmus helyett – állapította meg Felde András Bence.
A következő előadást Izrael szerepe a Nyugat-Balkán politikai folyamataiban címmel Fodor Márk Joszipovics, a Ludovika Collegium hallgatója (NKE) online bejelentkezés formájában tartotta meg, amelyben részletesen áttekintette a zsidó állam Szerbiához, Bosznia-Hercegovinához és Koszovóhoz való viszonyát. A közeljövő kilátásait illetően szóba került az új izraeli kormány viszonylagos elutasítottsága annak radikális jellege miatt – s az is, hogy ebben a helyzetben vélhetően felértékelődnek az együttműködő államok. Az izraeli földgáz európai megjelenése kapcsán pedig ugyancsak fontos szerepe lehet a Balkánnak.
A konferencián áttekintették továbbá a térség történelmét, elemezték a bosnyák választásokat követő válságot, de az orosz-ukrán háború Balkánra gyakorolt hatásáról és aktuálpolitikai kérdésekről is szó esett. Részletes beszámolónkat az egyetem tudományos-ismeretterjesztő portálján, a ludovika.hu cikkében olvashatják.
Szöveg: Kovács Lilla, ludovika.hu
Fotó: Szilágyi Dénes