Mesterséges intelligencia a felderítésben, virtuális valóság a kiképzésben, a passzív radaros megoldások katonai alkalmazásának aspektusai – ilyen témákkal foglalkozott az idei Robothadviselés konferencia, amelyet az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán tartottak. Mint elhangzott: a kar a Tématerületi Kiválósági Programban elnyert mintegy kétmilliárd forintos támogatásnak köszönhetően a harcászatban alkalmazott innovatív technológiák fejlesztéséhez számos kutatással járul hozzá.
A Robothadviselés konferencia több mint húsz éve fókuszál azokra a korszerű, új technológiákra, amelyek megváltoztathatják a hadviselést – erről beszélt az esemény plenáris ülését vezető Kovács László dandártábornok, az Elektronikai Hadviselés Tanszék egyetemi tanára. A Magyar Honvédség Kiberműveleti Parancsnokság parancsnoka szerint eleinte ugyan sokan megmosolyogták a témakört, mára azonban egyetemi oktatók, doktoranduszok és fiatal honvéd tisztjelöltek érdeklődnek iránta és látják annak jövőjét. „A technológiai fejlődés soha nem volt olyan fontos, mint most” – világított rá a téma, orosz-ukrán háború okán is előtérbe került fontosságára Szenes Zoltán ny. vezérezredes, egyetemi tanár. A Magyar Hadtudományi Társaság elnöke szerint a most zajló fegyveres konfliktus bebizonyította a technológia kiemelt szerepét, amit például az ukrán hadsereg fölénybe kerülése is bizonyít a nekik juttatott HIMARS rakétatüzérségi eszközök által. Szenes Zoltán szerint fontos a fejlesztéseket, kutatásokat is végző civil cégek ilyen rendezvényeken való jelenléte, a Honvédelmi Minisztériumnál pedig külön miniszteri biztos felügyeli a védelmi innovációt, ami mutatja a kutatás-fejlesztés-innováció kormányzati szintre emelt fontosságát. „A katonai műszaki tudományok művelői igyekeznek választ találni az új kihívásokra”, a konferencián résztvevő cégek, a Magyar Hadtudományi Társaság, a Magyar Honvédség Kiberműveleti Parancsnoksága, valamint a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar széleskörű együttműködésben dolgozik a tématerületen – fogalmazott megnyitójában Pohl Árpád dandártábornok, dékán. Kiemelte a Tématerületi Kiválósági Programban elnyert közel kétmilliárd forintos támogatást, amelyben kiemelt kutatási területként jelennek meg a mesterséges intelligenciával, az alternatív valósággal, illetve a rádiófrekvenciás eljárásokkal foglalkozó területek. A kutatásokat az Elektronikai Hadviselés Tanszék folytatja partnereivel. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával kialakított hírközlési labor igazi sikertörténet és a kar egyik, a hallgatók által is leginkább látogatott bázisa, ami garantálja az új technológiák oktatásban való megjelenését.
A konferencián részletesen tárgyalták azokat a kutatásokat, fejlesztéseket, amelyek az Elektronikai Hadviselés Tanszék kutatási portfóliójában is megjelennek. Németh András alezredes, tanszékvezető egyetemi docens öt nagy kutatási területet említett. Két terület középpontjában is a mesterséges intelligencia (MI) áll, az egyik kutatásban MI alapú, drón platformra telepített felderítőrendszer fejlesztése zajlik, míg a másikban egy biztonságtechnikai célú arcfelismerő rendszer kimunkálása. Emellett a kutatók egy virtuális valóság szimuláció alapú taktikai kiképzőrendszer, valamint alacsonypályás műholdak vételére alkalmas komplex kommunikációs állomások és a megvalósításukhoz szükséges technológiák és technikai megoldások fejlesztésén is dolgoznak, míg az ötödik nagy kutatási terület a rádiófrekvenciás spektrumban láthatatlan, ún. passzív radaros megoldások katonai alkalmazásának aspektusait fedi le.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Németh-Zsohár Agnieszka őrnagy