Műhelybeszélgetés a Teremtésvédelemről címmel szervezett programot december 6-én estére az NKE Eötvös József Kutatóközpont Vallás és Társadalom Kutatóintézete és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) II. János Pál Pápa Kutatóközpont Teremtésvédelem Kutatóintézete. A John Lukacs Társalgóban megrendezett esemény vendégei Kodácsy Tamás és Szűcs Boglárka, a Károli Gáspár Református Egyetem Teremtésvédelmi Műhelyének képviselői, valamint a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya – Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia képviseletében Nevelős Gábor SJ és (online formában) Benedek József voltak.
Az estet Bauer Lilla, az NKE ÁNTK Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Tanszékének adjunktusa, a Vallás és Társadalom Kutatóintézet munkatársa nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte, hogy fontos céljuk az NKE hallgatóit is bevonni a vallásról és társadalomról szóló rendezvények világába. A Vallás és Társadalom Kutatóintézet vezetője, Ujházi Lóránd azt emelte ki, hogy teremtésvédelemmel a II. János Pál Pápa Kutatóközponttal közös projekt keretében foglalkoznak abból a célból, hogy olyan közpolitikai témákról, mint a klímavédelem vagy a haderő teológiai szempontból is eszmét cseréljenek. E munkában az NKE szerepe kiemelkedő, hiszen ebben az oktatási intézményben képzik a következő évek állami vezetőit, fontos tehát, hogy a hallgatók figyelmét teológiai szempontokra is ráirányítsák.
A beszélgetés a teremtésvédelem fogalmának tisztázásával kezdődött. Nevelős Gábor ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a teremtés szó már önmagában is utal a Teremtőre, azaz arra, hogy akik e területtel foglalkoznak, azok ezzel azt is állítják, hogy a világot valaki létrehozta. A „védelem” szónak pedig teológiai alapjai vannak – mutatott rá –, hiszen a Bibliából tudjuk, hogy az ember feladatául kapta, hogy művelje és őrizze a teremtett világot.
A teremtésvédelem szó 1999-ben került be a hazai közbeszédbe: akkor jelent meg Bolyki János református lelkész e címen írt könyve – mondta Kodácsy Tamás, hozzátéve: a szó azt a keresztyén felelősségvállalást jelenti, amely a környezetvédelem terén megjelenik. A bűnbeeséssel egyébként nemcsak az ember, hanem az egész világ büntetést kapott – jelezte a lelkész –, hiszen a kígyónak Isten azt mondta: „Egész életedben hason csúszva járj!”, a föld pedig „töviseket és gyomokat nevel”. Nem mindegy tehát, hogyan élünk a világban, tetteink következményeit környezetünk is viseli.
Miért fontos, hogy a teremtésvédelem megjelenjen a társadalmi közbeszédben? – tette fel a kérdést Szűcs Boglárka. Egyebek mellett azért, mert az idei IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change – Éghajlatváltozási Kormányközi Testület ) – jelentésben egyértelmű tudományos konszenzus olvasható ki arról, hogy a kedvezőtlen környezeti folyamatok hátterében az emberi tevékenység áll. „Keresztény emberként e mellett nem mehetünk el szótlanul. E ténynek a hívő emberek gondolkodásában is meg kell jelennie, és e problémát az egyháznak is képviselnie kell” – fogalmazott. Át kell gondolni ipari-mezőgazdasági modelljeinket, fogyasztási szokásainkat pedig meg kell változtatnunk ahhoz, hogy a felmelegedés mértéke elviselhető szinten maradjon. Ehhez pedig újra kell gondolnunk az ember és a természet viszonyrendszerét. Szűcs Boglára említést tett a Zöld Bibliáról is. A magyarul egyelőre nem kiadott Biblia attól specifikus, hogy az ember és a természet viszonyára vonatkozó részek zölddel szerepelnek benne.
Geográfus-urbanistaként veszek részt e beszélgetésen – jelezte Benedek József, aki online jelentkezett be Kolozsvárról. A téma kapcsán a világ Istentől kapott ajándék voltát emelte ki, aki célt is adott. Kérdés, hogy ezt felismerjük-e – tette hozzá. Említést tett Nevelős Gáborral közös, Átfogó ökológia nevű programjukról is, amelynek keretében a teremtésvédelem kérdéseit gondolják át II. János Pál pápa vonatkozó enciklikája alapján.
Az eseményen szó volt még a teremtésvédelem és a környezetvédelem közti különbségről, az állam és az egyház szerepéről e témában, és arról is, miért fontos a hitbeli meggyőződés a klímaváltozás kapcsán. Minderről a ludovika.hu cikkében olvashatnak.
Szerző: Kovács Lilla, ludovika.hu
Fotó: Szilágyi Dénes