A közelmúltban elhunyt felvidéki magyar politikus emlékére közösen rendezett konferenciát a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE). Duray Miklós szellemi örökségét hazai, illetve határon túli politikusok és közéleti szereplők méltatták az Országházban április 20-án.
„Mi Duray Miklós üzenete a világ magyarságának? Nagyon egyszerű a válasz: egész élete és személyes példamutatása volt az üzenete” – jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért és egyházpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. Felidézte: Duray Miklósról már a Kádár-korszakban is lehetett hallani hazánkban a Szabad Európa Rádióban, illetve olvasni szamizdat kiadványokban. Beszélt arról, hogy a felvidéki magyar politikus 1968-ban alapította meg Csehszlovákiában a Magyar Ifjúsági Szövetséget, 1983-ban házkutatást tartottak nála, majd bebörtönözték. A rendszerváltás után parlamenti képviselő lett, végül alelnöke lett a Magyar Közösség Pártjának – tette hozzá.
Semjén Zsolt szerint az egyetemes magyarság számára Duray Miklós volt az intellektuális iránytű, Magyarország pedig azzal fejezte ki elismerését, hogy a Magyar Érdemrend nagykeresztjét adományozta neki.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2022 októberében alakult meg a Kisebbségpolitikai Kutatóműhely, amely a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvánnyal közösen szervezte a Duray Miklós emlékkonferenciát – erről már Deli Gergely, az NKE rektora beszélt. Emlékeztetett az NKE mottójára, a „A haza szolgálatában” szlogen ugyanis szerinte rámutat az egyetem legfontosabb feladatára, amely a köz szolgálata.
Duray Miklós, a szlovákiai magyar nemzeti kisebbség generációkon keresztül meghatározó politikusa „a nemzet szolgálatában” végezte munkáját – fogalmazott Deli Gergely, hangsúlyozva, hogy a közelmúltban elhunyt politikus a kisebbségi nemzetrész és az anyaországban élő nemzet közös jövőjéért folytatta küzdelmét, illetve kereste a többségi szlovák nemzettel az együttélés kölcsönös tiszteleten és egyenjogúságon alapuló jogilag szabályozott formáit.
A rektor kitért arra is, hogy Duray Miklós címzetes egyetemi docensként az NKE-n 2012-2013-ban a Nemzetismeret című tantárgyat oktatta, amelyben áttekintést adott egyebek mellett a magyar országalapítás és államiság történeti elemzéséről, valamint a magyar nemzet és a társ-, illetve szomszéd nemzetek térségbeli viszonyáról. Felhívta a figyelmet arra, hogy az NKE-n mindig fontos volt a kisebbségvédelem és a nemzetpolitika kérdésköre jogi, emberi jogi, társadalmi, biztonsági és nemzetközi összefüggésben, amelyekről több karon és intézetben is tanulhatnak a hallgatók.
A Kisebbségpolitikai Kutatóműhely a kisebbségpolitikát magyar nemzeti, regionális és globális szempontból vizsgálja a 21. századi új kihívások tükrében – részletezte, hangsúlyozva: reményei szerint a kutatóműhely hozzájárulhat egyebek mellett ahhoz, hogy a magyar közigazgatás vezetői és tisztségviselői magas szintű szakmai ismereteket szerezzenek a magyar nemzetpolitikai célok megvalósítása során.
„A kérdés az, hogy a magyar nemzet ebben a korszakban a felemelkedés vagy a hanyatlás útját járja-e, ami nagyban függ attól, hogy Duray Miklós szellemi és politikai örökségét alkalmazza-e, vagy elveti” – fogalmazott Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. Emlékeztetett: az elmúlt években mintegy tíz százalékkal csökkent a felvidéki magyarság és több mint tíz százalékkal az erdélyi magyarság létszáma. Hozzátette: az orosz-ukrán háborúnak is több magyar áldozata volt már, és számtalan kárpátaljai magyarnak kellett elhagynia szülőföldjét, közben pedig a kisebbségi jogok is sérülnek. Kiemelte, hogy az agresszor kisebbségpolitikai ürügyekkel lép fel, ez kompromitálja a demokratikus jogérvényesítést.
Németh Zsolt hajthatatlannak, illetve hajlíthatatlannak nevezte Duray Miklóst, aki saját bevallása szerint mindig csak azt tette, ami az adott helyzethez illő volt. Mindig ragaszkodott az egyetemes emberi igazsághoz – emelte ki a Külügyi Bizottság elnöke, aki szerint a „durayzmust” következetesen kell alkalmazni a többi kisebbségnél is.
Ján Čarnogurský, Szlovákia egykori miniszterelnöke elmondta, hogy akkor találkozott először Duray Miklós nevével, amikor 1983-ban bebörtönözték, szabadon bocsátásáért pedig ő is szót emelt. Az egykori kormányfő felidézte azt is, amikor 1989-ben őt zárták börtönbe, és felesége egy támogató levelet kapott Duray Miklóstól, aki akkor amerikai tanulmányúton vett részt. Ján Čarnogurský úgy fogalmazott: a felvidéki magyar politikusnak „egész Pannónia az otthona volt”, mert mindenhol a magyar nemzetet képviselte. Fontosnak nevezte ugyanakkor Európa nemzeteinek kulturális sokszínűségét, ami szerinte napjainkban háttérbe szorul. Balassi Bálintot – aki nemcsak magyarul, hanem szlovák nyelven is írt verseket – idézve kifejtette: egy közép-európai szövetséggel nagyobb erőt tudnának képviselni Brüsszellel szemben, mert a háború nagyobb veszélyt jelent ránk, mint a saját ellentéteink.
Duray Miklós örökségként hagyta ránk a jogvédő küzdelmeket, a nemzetvédő küldetést – jelentette ki Forró Krisztián, a felvidéki Szövetség párt elnöke, aki szerint a politikus jól tudta, hogy csak emelt fejjel, mély hitből táplálkozó elszántsággal maradhat talpon a felvidéki magyar közösség. Duray Miklós ugyanolyan megtörhetetlen magyar és európai volt, mint elődje, Eszterházy János – fogalmazott. Megerősítette, hogy a közép-európai népek egymásra vannak utalva, majd Duray Miklóst idézve kiemelte: erős nemzetek, nemzeti közösségek képesek csak saját sorsukat formálni, ezért a felvidéki magyarság is csak akkor tud erőt képviselni, ha nem osztja meg sorait a pártoskodás.
Duray Miklós örökségét visszük tovább azzal is, hogy felvidéki magyarként az együttműködésben, a közös sikerekben és legfőképpen a békében vagyunk érdekeltek – hangsúlyozta Forró Krisztián rámutatva: Duray Miklós példája arra tanít bennünket, hogy el kell felejteni a kishitűséget.
„Ki a magyar politikus? Aki az egész nemzetben gondolkodik. De a magyar politikus mást is jelent: múltban és jövőben való gondolkodást, történelmi térségben, Kárpát-medencében, Közép-Európában, Kelet-Közép-Európában való gondolkodást” – idézte Duray Miklóst az esemény levezető moderátora, Szabó Anett. Az NKE sajtófőnöke elmondta: az Eszterházy János óta a felvidéki magyarság legnagyobb formátumú, meghatározó politikusa hosszú betegség után, 2022 decemberében hunyt el 77 éves korában.
„A rá való megemlékezés helyszíne, az Országház a nemzeti szuverenitás szimbóluma, ahol Szent István koronája szabja meg a nemzet, az állam és a hit évszázadokon át nyúló keretét, és mindnyájunkat emlékeztet a haza és a nemzet szolgálatára, a hit megtartására és ebben a saját felelősségünkre” – fogalmazott Szabó Anett.
A megnyitóbeszédek után olyan határon túli magyar vezetők emlékeztek a felvidéki magyar politikusra, mint Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és Bárdos Gyula, a felvidéki kulturális szervezet, a CSEMADOK elnöke. Duray Miklós közéleti és politikai tevékenységének egyes korszakait Bukovszky László, Szlovákia kisebbségi kormánybiztosa, Szekeres Zsolt, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány elnöke, Horony Ákos jogász, kisebbségjogi szakértő, illetve Molnár Imre történész elevenítette fel.
A konferencia délutáni részében Entz Géza és Szabó Tibor – akik mindketten betöltötték a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöki tisztét –, Tabajdi Csaba, egykori országgyűlési és Európai parlamenti képviselő, valamint Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész megemlékezései hangzottak el. A moderátor Tárnok Balázs, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet megbízott vezetője, a Rákóczi Szövetség alelnöke volt.
Duray Miklós parlamenti képviselőként, valamint az általa is kezdeményezett Magyar Állandó Értekezleten, majd a Kárpát-Medencei Magyar Képviselők Fórumán is a magyar közösség jogaiért küzdött – emelte ki zárszavában Gyurcsík Iván, az NKE Kisebbségpolitikai Kutatóműhelyének vezetője, aki korábban együtt dolgozott a felvidéki magyar politikussal.
Duray Miklós stratégiában gondolkodott, egységben látta a nemzetet, a felvidéki magyarság számára a magyar nemzet részeként, a cseh és szlovák állam polgáraként kereste a boldogulás, a megmaradás kereteit, az identitás megőrzését, az együttélés jogilag szabályozott, kölcsönös tiszteleten és egyenjogúságon alapuló formáit – fogalmazott Gyurcsík Iván.
Kifejtette: Duray Miklós szellemi örökségként polgári hagyományt, nemzeti öntudatot és kiállást hagyott ránk, gondolatai pedig további cselekvésre ösztönöznek.
A szlovákiai magyarok számára jelenleg a legnagyobb kihívás, a hatékony magyar parlamenti képviselet biztosítása, ennek híján jelentősen csökkent a közösség érdekképviselete, ereje – hangsúlyozta, emlékeztetve, hogy Duray Miklós haláláig hangsúlyozta ezek fontosságát.
A világ magyarsága számára Duray Miklós szellemi örökségének megőrzése, feldolgozása, elérhetővé tétele és a fiatal generációval történő megismertetése az előttünk álló kihívás és egyben felelősség – zárta gondolatait Gyurcsik Iván, akik megköszönte a Rákóczi Szövetség és a Magyar Emberi Jogok Alapítvány támogatását.
Szerző: Szabó Réka