Megjelent Nagy Noémi Szemérmes alkotmánybíráskodás – A nemzetiségek védelme az Alkotmánybíróság gyakorlatában című kötete, amelynek bemutatóját a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tartották május 9-én. Az eseményt a Gyurcsík Iván által vezetett Kisebbségpolitikai Kutatóműhely szervezete.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek ugyan nincs jogi kara, mégis erős jogi képzés folyik az intézményben – mondta köszöntőjében Mészáros Zoltán, az NKE Egyetemi Könyvtárának igazgatója. Beszámolt arról, hogy a hallgatók 430 alkotmánnyal, alkotmányjoggal foglalkozó kötet közül választhatnak, amelyek között számos angol, német és francia, illetve egy román nyelvű könyv is található. Mindezek mellett az NKE-n tanuló fiatalok több olyan adatbázist is használhatnak, amelyek alkotmánnyal kapcsolatos dokumentumokat tartalmaznak – tette hozzá.
A kisebbségvédelem és a nemzetpolitika szempontjából fontos Kisebbségpolitikai Kutatóműhely hamarosan létrehoz egy online lexikont – jelentette be Gyurcsík Iván rektori tanácsadó. Elmondta, hogy a közelmúltban megrendezett Duray Miklós emlékkonferencia után jövő héten a számi kisebbséggel kapcsolatos konferenciát tartanak, majd ősszel a kollektív bűnösség lesz a témája egy újabb nemzetközi eseménynek. Felidézte, hogy eddig Gazsó Dániel, Tárnok Balázs és Vizi Balázs köteteit mutatták be, de májusban még két újabb kisebbségpolitikai művel ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
A most bemutatott könyv ötlete Korhecz Tamásnak köszönhető, aki néhány éve megálmodott egy közép-európai összehasonlító alkotmánybírósági kutatási programot – mondta Nagy Noémi, az NKE ÁNTK Nemzetközi Jogi Tanszékének egyetemi docense, a kötet szerzője. Kifejtette: az elképzelés szerint Magyarország és a szomszédos országok kisebbségekre vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlatát hasonlították össze, és hazánk őt jelölte szakértőnek. Hangsúlyozta: azért tartotta fontosnak a mű megírását, mert hazánkban az Alkotmánybíróság kisebbségi vetületű ügyeiről nincs összegző monográfia, a kisebbségekkel foglalkozó eseteket pedig tematikusan vizsgálta.
Alkotmánybírói munkája során nem találkozott jelentős számú kisebbségi üggyel – idézte fel Balogh Elemér, korábbi alkotmánybíró, a Szegedi Tudományegyetem Európai Jogtörténeti Tanszékének vezetője. Rámutatott: ezzel a témával csak néhány évtizede foglalkoznak alkotmányjogi aspektusból, az alapprobléma viszont 100 évvel ezelőttre vezethető vissza, amikor a trianoni békediktátum értelmében feldarabolták az országot és a kisebbségek más-más országokba kerültek.
Nagyon alapos, a szakirodalmat kellőképpen tanulmányozó anyag született, amely eszmecseréket ösztönözhet Korhecz Tamás szerbiai alkotmánybíró szerint, aki kiemelte: kevesen foglalkoztak eddig a kisebbségek alkotmánybírósági védelmével Magyarországon. Hangsúlyozta: más országokban is hasonló a helyzet, kivétel ez alól a szlovén alkotmánybíróság, amely nagy hangsúlyt helyez a kisebbségvédelemre, de a szlovén jogi szabályozás így is csak két kisebbségnek adta meg a nemzetiségi státuszt: a magyarnak és az olasznak. A vezető alkotmánytudósok ritkán foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel, de az Emberi Jogok Európai Bíróságnak döntései fontos kapaszkodót jelenthetnek a hasonló ügyekben – fejtette ki. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy a nemzetállam védelmét ellátó rendelkezések – amelyek az egyszínűségről szólnak –, valamint a különbözőség közötti feszültségeket az alkotmánybíróságok feloldják.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Halápi Katinka