Az üzemanyag, az élelmiszerek és a lakhatás költsége fűti az inflációt, melyet ma elsősorban nem a monetáris politika, hanem a nemzetközi együttműködések szélesítése, a globális ellátási láncok újraépítése tud leginkább enyhíteni – hangzott el azon az eszmecserén, amelyen nemzetközi közgazdász szakértők vettek részt.
Immáron ötödik alkalommal szervezte meg a Budapesti Államháztartási Szemináriumot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézete (GVK) a Pénzügyminisztérium, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság Államháztartási és Pénzügyi Szakosztályai társszervezésével a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében május 18-án. A konferencia ezúttal az Energiahiány okozta stagflációs kockázat – Hogyan lehet ezt szabályozókkal megelőzni és enyhíteni? címet viselte.
A konferencia előadóit és résztvevőit Varga Réka, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának (ÁNTK) dékánja köszöntötte. Beszédében hangsúlyozta, az ÁNTK egyik kiemelt célja a nemzetköziesedés támogatása. Ma nagyon fontos ugyanis a párbeszéd a világ előtt álló összetett problémák kezelésében. A mostani konferencia témája ráadásul egyaránt érinti a politikai döntéshozókat és a magánszférát is, így a párbeszédnek nem csupán akadémikus jelentősége van.
Deli Gergely, az NKE rektora megnyitójában méltatta a konferencián megszólaló szakembereket. Elmondta, amikor nehéz gazdasági idők tanúi vagyunk, mint ma, akkor az NKE feladata az, hogy támogassa a döntéshozókat, illetve a privát szféra szereplőit a válság jobb megértésében. Most, amikor az infláció emelkedése megtörni látszik, mindenképpen érdemes levonni a tanulságokat. Talán ezzel is felkészültebben várhatjuk majd a következő kríziseket – hangsúlyozta Deli Gergely.
A konferencia nyitóelőadását Larry Randall Wray, az egyesült államokbeli Bard College Levy Közgazdasági Intézetének közgazdászprofesszora tartotta Stagflációs kockázat – puha vagy kemény landolás? címmel. A modern amerikai monetáris politika egyik atyja elmondta, a költségeket elsősorban a valódi erőforrások befolyásolják, nem a finanszírozási lehetőségek. A professzor hangsúlyozta, a most tapasztalható infláció az USA-ban kínálati oldali, hiszen a gazdaság megtorpanását az ellátási láncok megszakadása okozta. Az USA monetáris politikájáért felelős FED a COVID-válságra korrekt választ adott: türelemmel kivárt. Azonban a járvány hatásai jóval tovább tartottak, mint remélték: az ellátási láncok nem tudtak – egyebek mellett a kínai lezárások miatt – visszaépülni időben. A költségek és az árak emelkedni kezdtek, ami magas inflációt jósolt. Ma már szinte lélektani hadviseléssé vált megérteni az inflációt, ami a piaci várakozások befolyásoló ereje miatt már az érzelmekkel is játszik. Az infláció kapcsán a professzor azt hangsúlyozta, mindennek az alapja az üzemanyag, az élelmiszerek és a lakhatás költsége. Szerinte pedig a monetáris politika részéről a türelem a legjobb szabályozó. Az inflációt ma ugyanis elsősorban nem a monetáris, hanem a fiskális oldalról lehet jobban kezelni, megfelelő energetikai befektetésekkel és adóemelésekkel ott, ahol ez szükséges. Emlékeztetett: az alapkamat 400 bázispontos emelése az Egyesült Államok egyik legnagyobb bankkrízisét okozta tavasszal. A bankok 40%-a mondja ma az USA-ban, hogy kevésbé érdekelt a hitelezésben, ami problémákat okoz a hitelpiacon. Az amerikai gazdaság lassulását pedig az egész világ érezni fogja.
Jürgen Jerger, a Regensburgi Egyetem Nemzetközi és Monetáris Közgazdaságtan Tanszékének professzora a Nemzetközi válságok és stagfláció: a monetáris politika szerepe című előadásában szintén a kínálati oldal gondjairól szólt, ám kontinentális szempontból. Elmondta, ma az együtt fennálló krízisek okoznak válságot: a COVID, a háború, a növekvő számú nemzetközi konfliktus, az energia- és élelmiszerválság, a klímaváltozás, a természet kifosztása, az elöregedő társadalmak, valamint a nemzetközi ellátó láncok megzavarása. Jürgen Jerger aláhúzta: az egymás teljesítményétől kölcsönösen függő nemzetközi gazdaságban nagyon fontos lenne az együttműködés, hiszen a keresleti és a kínálati oldal szerepe továbbra is kiemelt.
A professzor szerint a válságok nem keresleti oldalon okoznak gondokat elsősorban, ezért a fiskális vagy a monetáris politika apró változtatásaival ezeket nem lehet kezelni. Az infláció kapcsán arról szólt, a jelenséget azért is nehéz kezelni, mert az energia- és az élelmiszerárak a piac által várt növekedése mindig tovább fűti azt. Így a nemzetközi együttműködések erősítésén túl nincs egyetlen olyan kiemelt szabályozási terület, amely sikeresen megküzdhet a stagflációval.
Az eseményről részletesen az egyetem tudományos platformján, a ludovika.hu cikkében olvashatnak.
Szöveg: Sarnyai Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes