Milyen szerepe van ma a schengeni határoknak és Közép-Európának az Európai Unióban (EU)? E kérdést vitatták meg európai parlamenti képviselők egy egyetemi kerekasztal-beszélgetésen.
Európa Dialógus: a schengeni bővítés és Közép-Európa szerepe az Unióban címmel szervezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézete (STI) a Dialógus és a Hanns Seidel Alapítványokkal közös szervezésben kerekasztal-beszélgetést május 25-én az Oktatási Központban. Az érdeklődőket Prőhle Gergely, az STI igazgatója, Markus Ehm, a magyarországi Hanns Seidel Alapítvány projektvezetője, valamint Gaal Gergely, a Dialógus Alapítvány alapítója köszöntötte.
Prőhle Gergely azt emelte ki, ma egyre nagyobb kultúrája van a kinyilatkoztatásoknak, a leegyszerűsített üzeneteknek. A gyakran bonyolult nemzetközi üzeneteket is mindössze néhány száz karakterben akarják sokan megoldani, ami nem tesz jót az ügyeknek. Fontosabbak ennél az értelmes eszmecserék, amelyeknek az NKE természetes otthona. Markus Ehm elmondta, alapítványuk tevékenységének központjában a külhoniak képzése, azaz voltaképpen a dialógus áll. Rámutatott, Budapest nagyon alkalmas helyszín arra, hogy a schengeni bővítésről beszéljünk. Gaal Gergely köszöntőjében Konrad Adenauert idézte, aki szerint a történelem azon dolgok összessége, amelyeket elkerülhettünk volna. A történelmi, de minden más konfliktus elkerülésének legjobb módja a félreértések tisztázása párbeszéd útján.
A köszöntőket követő kerekasztal-beszélgetés résztvevői Christian Sagartz (Osztrák Néppárt), Vincze Loránt (Romániai Magyar Demokrata Szövetség) és Hölvényi György (Kereszténydemokrata Néppárt) európai parlamenti képviselők voltak. A beszélgetést Prőhle Gergely, az STI igazgatója vezette. Első kérdése arra vonatkozott, hogy hogyan befolyásolja a szülőhazából hozott identitás az Európa-élményt. Christian Sagartz elmondta, burgenlandi születésű osztrákként Budapesten is könnyű otthon érezni magunkat. Ez az érzés az európai szellemiség alapja: közösen több jót tudunk teremteni, ám ettől még véleménykülönbségünk megmaradhat.
Vincze Loránt azt hangsúlyozta, hogy Magyarországra is tekintve az Európához való tartozás sosem volt kérdéses az erdélyiek számára. Kicsit el is hitték azt, hogy az uniós csatlakozással maga a Kánaán jön el. Amikor aztán közel kerültek az EU-hoz, elkezdtek látszani az árnyalatok is – különösen azzal, hogy a légies határok nem valósultak meg.
Hölvényi György azt hangsúlyozta, hogy a schengeni ötletre, az átjárható határokra nagyon kell vigyázni: ugyanis ez egy olyan gazdasági, politikai lehetőség, amit el is lehet szúrni. Ha nem tudjuk működtetni, az nagyon komoly jele lehet Európa szétesésének. Ami bizonyos: a magyarságnak fűződik ma a legnagyobb érdeke ahhoz Európában, hogy a határok átjárhatóak, valóban légiesek legyenek. Ehhez is kapcsolódva elmondta, jellemző, hogy Közép-Európa hamarabb észrevesz és kimond jelenségeket. Az ezekre adott megoldás azonban csak közös lehet, nincs más alternatíva. Vincze Loránt hozzátette: a közép-európai összefogás kihasználatlan lehetőség, egyelőre akadozik még az egymásra találás.
Az eseményről részletesen az egyetem tudományos platformján, a ludovika.hu cikkében olvashatnak.
Szöveg: Sarnyai Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes