Az Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Egyetemi Központi Könyvtárában május 31-én mutatták be Fedinec Csilla és Tóth Norbert Romantikus jog – fapados gyakorlat. A magyar-ukrán szerződéses viszony című, a Társadalomkutató Központ Kisebbségpolitikai Intézete és a L’ Harmattan Kiadó által 2022-ben kiadott kötetét.
Mészáros Zoltán, az Egyetemi Könyvtár főigazgatója az esemény házigazdájaként köszöntőbeszédében elmondta, hogy a könyvtár nagy örömmel ad teret a Kisebbségpolitikai Kutatóműhely könyvbemutatóinak, és az azokat követő panelbeszélgetéseknek. Az Egyetemi Könyvtár és a Kisebbségpolitikai Kutatóműhely együttműködésében jött létre a könyvtárban a Kisebbségpolitikai Különgyűjtemény, amelyet az eddigi bemutatott kötetek is gazdagítanak. A különgyűjtemény célja, hogy a kisebbségvédelem és nemzetpolitika iránt érdeklődő hallgatók és kutatók könnyebben, egy helyre rendezve tudják megtalálni a különleges, egyedi szakirodalmat.
Galambos Judit, az NKE Kisebbségpolitikai Kutatóműhelyének koordinátora bevezetőjében elmondta, hogy ez a könyvbemutató, a műhely immár hatodik hasonló rendezvénye, amelyen a kutatóműhely tagjai által írt, társszerzett vagy szerkesztett kisebbségpolitikai témájú tudományos műveket ismertetik az érdeklődő szakmai közönségnek és a hallgatóknak. A könyvbemutatókon a szerzőkkel és neves szakemberekkel folytatott beszélgetéseken az egyes kötetek egyedi témáiról szólnak az azt követő szakmai konzultációk.
A beszélgetés moderátora, Vizi Balázs, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Kar (ÁNTK) Nemzetközi Jogi Tanszékének egyetemi docense és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének kutatója kiemelte, hogy a bemutatott kötet a Társadalomkutató Központ Kisebbségkutató Intézete által Kétoldalú szerződéses kapcsolatok és kisebbségvédelem Közép-és Dél-Kelet-Európában címmel folytatott OTKA kutatási projekt keretében jött létre. A magyar-ukrán szerződéses viszonyt taglaló könyv a két ország teljes bilaterális szerződéses kapcsolatát dolgozza fel, ezáltal jóval nagyobb területet ismertet, mint a kisebbségi kérdéskör önmagában. Vizi Balázs kérte a szakértőket és szerzőket, hogy fejtsék ki véleményüket arról, miben különbözik a magyar-ukrán szerződéses viszonyrendszer a többi szomszédos országgal kialakított kapcsolatokhoz képest.
Manzinger Krisztián egyetemi adjunktus, a Stratégiai Tanulmányok Intézetének munkatársa, a Károli Gáspár Református Egyetem megbízott tanszékvezetője a könyvet méltatva kifejtette, hogy véleménye szerint a kötet forrásokkal rendkívül gazdagon alátámasztva mutatja be a magyar-ukrán kapcsolatrendszer hullámzását: a hol békésebb, konstruktívabb, hol pedig feszültséggel terhelt viszonyt. Meglátása szerint egyébként ez a nemzetállamépítésre visszavezethető hullámzás jellemző a többi jelentősebb létszámú magyar kisebbséggel rendelkező szomszédos országgal (Románia, Szlovákia, Szerbia) fenntartott kapcsolatokra is és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az ukrán kormánypolitika a kezdeti jobb megközelítés után végül szintén a kizáró jellegű nacionalizmus felé fordult.
Tóth Mihály, a jogtudományok kandidátusa (Ukrajna Tudományos Akadémiája Állam- és Jogtudományi Intézetének nyugalmazott tudományos főmunkatársa) korábbi ukrajnai parlamenti képviselő és Beregszász volt polgármestere elmondta, hogy a könyv által taglalt elmúlt harminc év egyben felöleli az ő személyes, aktív politikai pályafutását is, hiszen kárpátaljai magyar képviselőként szereplője és alakítója is volt a két ország kapcsolatainak. Ukrajna elmúlt időszakának fejlődésére és ezzel összefüggésben a magyar közöséggel kialakított viszonyáról azt a meggyőződését osztotta meg a közönséggel, hogy Ukrajna mai helyzetét, az orosz agressziót senki nem láthatta előre. Az ország egyik krízisből a másikba jutott, miközben nem volt alkalma és kellő ideje konszolidálnia saját magát. Az egykori szuperhatalom, a Szovjetunió egyik legvirágzóbb provinciájának identitáskeresését láthatjuk. Bármennyire is fájdalmas, erőszakon alapul és emberéleteket követel, de a háború felgyorsítja a bizonytalan ukrán nemzettudat kialakulását és megerősödését. Ebben a folyamatban a csökkenő kárpátaljai magyarság rendkívül nehéz helyzetbe került.
Fedinec Csilla szerző, a Társadalomkutató Központ Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa kiemelte, hogy kutatásukat azért tartja fontosnak, mert a magyar-ukrán viszonyt sok olyan „romantikus” feltételezés jellemzi, amelyet nem támasztanak alá tények, ezért gyakran a következtetések és álláspontok is félrevezetők. A két ország viszonyrendszerében egészen sokáig meghatározó volt az az ukrán szempontból nagyra értékelt tény, hogy a független Ukrajna az első nemzetközi szerződését Magyarországgal kötötte. Ez a szerződés volt a 1991 decemberében aláírt magyar-ukrán alapszerződés. Az új, szuverén Ukrajnának hatalmas jelentőséggel bírt az, hogy ebbe a szerződésbe a felek belefoglalták a határok kölcsönös elismerését és sérthetetlenségét.
Tóth Norbert szerző, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Nemzetközi Jogi Tanszékének vezetője elmondta, hogy a könyv írásakor fontos volt számukra, hogy ő nemzetközi jogi szempontból tudta elemezni a szerződéseket és a kisebbségi vegyes bizottsági ülések jegyzőkönyveit, Fedinec Csilla pedig történészi megközelítésből. Ez a két szemlélet is hozzájárult a kutatás megállapításainak összetett értelmezéséhez. Mindemelett Magyarország szempontjából és az Ukrajna elleni orosz háború miatt a könyvben feldolgozott viszonyrendendszer pontos megértése és ismerete különlegesen aktuálissá vált.
Vizi Balázs moderátor és a szakértő panel tagjai a közönség kérdéseire, megjegyzéseire reagálva megállapították, hogy a magyar-ukrán kapcsolatok lehetőségeiről, jövőjéről még számtalan eszmecserét és kutatást kellene folytatni.
Szöveg: Kisebbségpolitikai Kutatóműhely
Fotó: Szilágyi Dénes