A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet közös rendezésében megvalósuló Visegrádi Nyári Akadémia ünnepélyes megnyitóját augusztus 25-én tartották az NKE Széchenyi Dísztermében.
A rendezvényen elhangzott: a Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet Orbán Viktor és Jarosław Kaczyński miniszterelnökök kezdeményezésére jött létre 2018-ban a magyar-lengyel barátság népszerűsítése, a két nemzet közti kapcsolatok kölcsönös fejlesztése, valamint egymás megismerésének és a versenyképesség növelésének támogatása érdekében. Ennek szellemében az idei évben először rendezik meg a Visegrádi Nyári Akadémiát az NKE Ludovika Campusán és a Mathias Corvinus Collegiumban. A háromnapos eseményen mintegy száz magyar, lengyel, cseh és szlovák diák vesz részt a programokon, a nemzetközi előadói kar pedig a visegrádi eszme iránt elkötelezett kiváló tudósok és magas rangú politikusok közül kerül ki.
Magyarország köztársasági elnöke videóüzenetben köszöntötte a résztvevőket. Novák Katalin úgy fogalmazott: az országaink között fennálló szoros kapcsolat csakis úgy lehet hosszú életű, ha a fiatal generáció tagjai megértik és megtapasztalják a visegrádi államok mai világban betöltött szerepét. Nem csupán tanulnak erről, hanem felfedezik, mi minden közös bennünk. „Ezért tartom nagyon fontosnak a Felczak Intézet szerepét, ezért kísérem figyelemmel annak tevékenységét egészen a kezdetektől. E mostanihoz hasonló rendezvényeken a fiataloknak lehetőségük nyílik a közös értékek mellett az ellentétekről, töréspontokról is eszmét cserélni” – fogalmazott Novák Katalin. Hozzátette: az ország első női köztársasági elnökeként örömmel lát mind több női résztvevőt a programokon.
A visegrádi országok szövetsége egyaránt szól az intellektuális tőke és a különleges történelmi tapasztalatok szerepéről, és arról a sajátos fejlődési pályáról, amelynek révén a közép-európai régió a kontinens gazdasági motorjává válik. Lengyelek és magyarok vállvetve támogatták egymást a nehéz időkben: bizalom és kölcsönös tisztelet jellemezte a két nemzet együttműködését. A köztársasági elnök úgy vélte: a két állam közti kapcsolatot drámai módon nem befolyásolta a szomszédunkban dúló háború, hiszen mindkét ország elítéli az orosz agressziót, és kiáll Ukrajna területi integritásáért, stabilitásáért, és az igazságos békéért. Reményét fejezte ki, hogy a közös történelmi kapcsolatok segítenek túljutni a nehéz időkön. „Egyesítsük erőinket annak érdekében, hogy biztonságos kikötőbe navigáljuk hajónkat” – fogalmazott Novák Katalin.
Ezt követően Mernyei Ákos Péter, az NKE nemzetközi főigazgatója köszöntötte a vendégeket. „A visegrádi együttműködés a kezdetektől arról szól, miként tudunk együtt olyan eredményeket elérni, amelyekre külön-külön nem, vagy jóval nagyobb erőfeszítések árán lennénk képesek. Amint azt a jelenleg a V4 elnökségét adó Csehország külügyminisztere is hangsúlyozta a közelmúltban: egy régióba tartozó országok vagyunk, s számos problémánk közös. Én ennél is tovább mennék: nemzeteink sorsa, földrajzi, történelmi, gazdasági és kulturális tekintetben is közös” – fogalmazott. Hozzátette: fiataljaink biztosítják hazánk jövőjét, s az olyan események, mint ez a V4-es Nyári Akadémia, összekötik a fiatal generáció tagjait, és alkalmat teremtenek a határokon átnyúló kapcsolataink ápolására.
Maciej Szymanowski, a Felczak Intézet igazgatója csatlakozva e gondolatokhoz, szintén kiemelte a fiatalok szerepét. „Tanulmányaik elvégzése után önök fogják a valóságot megteremteni. Államaink olyanok lesznek, amilyenekké önök alakítják” – fogalmazott.
Visegrád a háború árnyékában. Regionális együttműködési formák, stratégiák és lehetőségek a geopolitikai blokkok között – e címet viselte az a kerekasztal-beszélgetés, amelyen Marek Kuchciński, a lengyel Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter online, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter pedig személyesen vett részt. Marek Kuchciński a háború gazdasági következményeiről, a megnövekedett fegyverkezésről és a határok fizikai védelméről szólt. A visegrádi szövetség kapcsán elmondta: az a háború előtt az egyik legjelentősebb gazdasági növekedést érte el a világon, 2-3-szor gyorsabb bővülési tempóval, mint Európa nyugati része – méltó partnereként Németországnak, Franciaországnak.
Navracsics Tibor annak a meglátásának adott hangot, hogy jövőbeni sikereink kulcsa annak pontos megértése, miért épp e négy ország kezdett együttműködni. Úgy vélte, mi, magyarok vagyunk talán érzelmileg a legelkötelezettebb tagjai e szövetségnek. Oroszországgal kapcsolatban a viták azt mutatják, hogy bár azt hisszük, hogy ismerjük egymást, de bizalmatlansági válság is kialakulhat. Magyarország úgy gondolja, hogy Oroszország agressziót követett el, és igazságos békét kell kötni. Eközben az is tény, hogy egy gazdasági erőtér van kialakulóban tőlünk keletre, és ebben a V4 államok kulcsszerepet játszhatnak. Az idősíkok fontosak, jelezte Navracsics Tibor, utalva egy középtávú együttműködés kialakulására a Kelet és a V4-ek között. A miniszter aggodalmát fejezte ki, hogy az intézményesítés terén vonakodva halad az együttműködés. „Márpedig ha az EU-ban sikeresek akarunk lenni stratégiai vagy szakpolitikai kérdésekben, akkor az elkötelezettségnek mélyebbnek kell lenni”, mondta, hozzátéve: a félévenkénti csúcstalálkozót kevésnek érzi a minket érintő problémák megtárgyalásához. Ha a V4 szövetséget komolyan gondoljuk, akkor lépnünk kell – szögezte le.
Következő programpontként Mernyei Ákos és Maciej Szymanowski az Orczy Úti Kollégium kertjében elültette a lengyel-magyar barátság fáját. „Illyés Gyula mondta egyszer, hogy „A szél kihívásaira a fa a gyökereivel válaszol.” Mi a Ludovikán egy erős gyökerekkel bíró együttműködést képzelünk el, amely kiállja az idő próbáját és a sors viszontagságait. Nem véletlenül képezi részét a faültetés a Nyári Akadémia programjának. Szimbolizálja, hogy kapcsolatainkhoz, a lengyel-magyar barátsághoz hasonlóan a fát is gondozni, ápolni kell, ahhoz, hogy növekedni tudjon” – mondta Mernyei Ákos.
Visegrád – hidak és útelágazások a múltban és a jövőben címmel kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott a program a lengyel Wojciech Frazik történész, a cseh Jan Hroudný, Modřice város képviselője, a Fiatal Konzervatívok alelnöke és a szlovák Ján Hudacký politikus, Lengyelország tiszteletbeli konzulja részvételével, Prőhle Gergely, az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézete Igazgatójának moderálásával.
Wojciech Frazik felvázolta a V4 szövetség történelmi előzményeit, kiváltó okait. Beszélt a történelem folyamán kialakult ellenségképről, a nemzeti tudatalattiban meglévő gyanakvásról. Jelezte: feladatunk, hogy megismerjük és megértsük szomszédaink kultúráját. Ján Hudacký szerint nagyon fontos e téma kapcsán az is, hogyan adja át az idősebb generáció az információkat, miképpen tudja motiválni a fiatalokat. Fejleszteni kell az új körülmények között a keresztény gyökerekből eredő történelmi és nemzeti identitást. Együttműködésre vagyunk ítélve, de ehhez természetes értékeinkre kellene építenünk az új áramlatokból levezetett értékek helyett – vélekedett. Jan Hroudný az ismert cseh író, Milan Kundera Az elrabolt Nyugat című esszéjét idézte fel, melyben a szerző azt írja: Kelet-Európának mindig is feladata volt, hogy Európa sűrített modellje legyen és sokszínűséget hozzon létre. Ezt vette el a szovjet megszállás. A rendszerváltást követően ismét lehetőség nyílt arra, hogy kelet és nyugat együttműködjön, térségünk pedig híd szerepet töltsön be. Voltak a V4 együttműködésnek jobb és gyengébb pillanatai, de mi, fiatalok optimisták vagyunk – fogalmazott.
Ján Hudacký a régió szerepe kapcsán azt mondta: úgy tűnik, mintha lemondtunk volna a közös gyökerekről, márpedig ezeket e viharos időkben jobban figyelembe kell vennünk. A gyors fejlődéshez és ahhoz, hogy a Nyugattal sikerrel vehessük fel a versenyt, fontos az intézményesítés, a gazdasági együttműködések erősítése, az észak-déli infrastruktúra további fejlesztése, s ehhez beruházási alap létrehozása – hangsúlyozta. Jan Hroudný is csatlakozott e vélekedéshez: javítanunk kell gazdaságaink teljesítőképességét innovatív társaságok létrehozása révén, ezek híján összeszerelőüzem maradunk Németország számára. Wojciech Frazik okos gazdaságpolitikát sürgetett, amelynek fontos eleme a szinergiák kiaknázása. A kérdés az, mi döntünk-e arról, hogyan fogunk élni értékek és erőforrások tekintetében, vagy átadjuk azokat – figyelmeztetett.
A program további részében a résztvevők az MCC-ben és a Parlamentben tettek látogatást.
Szöveg: Kovács Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes