„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára a nemzeti emlékeink és nemzeti identitásunk értékei kiemelt jelentőségűek” – emelte ki az 1956-os forradalom és szabadságharc 67. évfordulójára emlékezve Deli Gergely október 19-én. Az intézmény Szent László kápolnájában Horváth Attila beszédében úgy fogalmazott: „A pesti srácok azzal váltották ki a világ csodálatát, hogy senkit sem kényszerítettek, mindenki önként harcolt.”
„Hideg szoba, korgó gyomor, tízméteres Sztálin-szobor. Nyomor, nyomor, nyomor! Meleg szoba, teli gyomor, icipici Truman-szobor. Mikor, mikor, mikor?” – idézte Mécs László versét ünnepi köszöntőjében Deli Gergely. Az NKE rektora kifejtette: történelmünk jelentős eseményei nemzeti identitásunk meghatározó részei, amelyekre kötelességünk emlékezni. Felidézte, hogy a diktatúra kilátástalansága Sztálin halála után sem enyhült, ezért 1956. október 23-án kitört a forradalom.
„Nem beszélhettünk mi sem egészen a rendszerváltásig nagybátyámról, Garamvölgyi Zoltánról, az ELTE jogi karának tanársegédjéről, aki hallgatóival részt vett a nemzetőrség felfegyverzésében, a fegyveres harcokban” – mutatta be saját családja példáján keresztül Deli Gergely, hogyan üldözték el, vagy nyomorították meg a forradalmárokat, akik közül többeket meg is öltek. Akik azonban életben maradtak, túléltek, ahogy túlélt a nemzet is – jelentette ki, hangsúlyozva: a szabadság eszméje eltörölhetetlen.
„Ne feledjük, hogy a forradalom leverése nem egyszerűen egy idegen hatalom bűne, abban az idegen hatalmat kiszolgáló magyar emberek is részt vettek” – idézte fel a rektor, nyomatékosítva: 1989 a bizonyíték arra, hogy mégis győzött a forradalom. Rámutatott: mindenki, aki részt vett a forradalomban, példakép, mert ők mindannyian a haza és a közösség érdekét tartották szem előtt.
„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára a nemzeti emlékeink és nemzeti identitásunk értékei kiemelt jelentőségűek” – emelte ki Deli Gergely, rámutatva: a közszolgálat iránt elhivatott fiatalok képzése nemcsak szakmai ismeretek átadásáról, hanem értékek tovább örökítéséről is szól. Hangsúlyozta: ezek a fiatalok a felelősségteljes és a haza szolgálata iránt elkötelezett munkájukkal formálják a jövőben szűkebb és tágabb környezetüket, közösségüket, az ország belső és külső biztonságát, életét, az állam hatékonyságát. „Köztük vannak a jövő hősei” – jelentette ki. Végül Mindszenty József bíborost idézve elmondta: „A rendszert az egész magyar nép söpörte el. (…) A világon páratlan szabadságharc volt ez, a fiatal nemzedékkel a népünk élén. A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen éljen. Szabadon akart határozni sorsa, államának igazgatása, munkájának értékesítése felől.”
„A pesti srácok azzal váltották ki a világ csodálatát, hogy senkit sem kényszerítettek, mindenki önként harcolt” – jelentette ki Horváth Attila. Rámutatott: mivel konszolidált és szabad országban szerettek volna élni, a magyar emberek november 4-én már mentek volna dolgozni és a közlekedést is újra indították. A szovjetek éppen ezért támadtak azon a napon, és ugyanúgy rohanták le Magyarországot, mint 1945-ben Berlint – emelte ki. Beszélt azokról az árulókról is, akik elmondták a szovjeteknek, hol rejtőznek a pesti srácok és hol vannak a fegyvereik. Kitért ugyanakkor a nyugati társadalmaknak lelkiismeret-furdalására is, amit azért éreztek, mert nem segítettek a magyaroknak.
„227 halálos ítélet született, 23 ezren kerültek börtönbe, 16 ezer embert internáltak és 200 ezren elmenekültek az országból – foglalta össze a megtorlás adatait számokban. Emlékeztetett: a sortüzek halálos áldozatainak számát nem lehet pontosan megmondani. Felhívta a figyelmet arra is, hogy 1848, 1919 és 1945 után összesen nem volt annyi kivégzés, mint az 1956-os forradalom és szabadságharc miatt.
„Mindez azért történt, mert a magyar társadalom bebizonyította, hogy a szovjetek és az ÁVÓ nélkül is tudott volna működni, hiszen rövid idő alatt megszervezték a nemzetőrséget és az ellenállást, illetve az emberek élelmiszer és egészségügyi ellátását” – idézte fel Horváth Attila. Elindult az önszerveződés és ezt Kádárék megtorolták – mutatott rá, kiemelve: nemcsak a forradalmárokat távolították el, hanem a példaképeket és a hangadókat is, illetve azokat, akik működtették az országot.
Úgy fogalmazott: az egész világ gondolkodását megváltoztatta az 1956-os forradalom. A Szovjetunióban 207 személyt ítéltek el, mert kiálltak a magyarok mellett, száznál több személyt végeztek ki Romániában ugyanezért, de Csehszlovákiában is többeket agyonlőttek emiatt – részletezte. Hozzátette: a nyugat-európai kommunista pártok ezután elvesztették a támogatottságukat és kikerültek a parlamentből.
„Ezért is fontos emlékezni 1956-ra a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, mert itt találkozik a honvédelem és a közszolgálat megszervezése” – jelentette ki Horváth Attila, hangsúlyozva: már 1990-ben törvényt fogadtak el az 1956-os forradalom jelentőségéről.
„Az 1848-as, illetve az 1956-os forradalom és szabadságharc óta mi mindig kiállunk a szabadságért, mi tudjuk, hogyan kell békésen, törvényes eszközökkel tiltakozni a zsarnokság ellen” – zárta beszédét a történész.
A megemlékezésen a Ludovika Kultúrkörök ünnepi műsorát tekinthették meg a jelenlévők.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes