Az állami közszolgáltatások tematikus és komplex elemzését célzó mérőrendszerek digitális ökoszisztémáját építi fel a WIW (World Indicators Watcher) keresőrendszer, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) munkatársai fejlesztenek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával. A WIW célja hatékonyan támogatni a kutatói és szakterületi, vagy ágazati szakértői, valamint döntéselőkészítő feladatokat.
Az Állami Szolgáltatások Digitális Mérőrendszere (ÁSZDM) kutatási program első szakaszának eredményeit november 30-án online workshopon mutatták be az érdeklődő kutatók számára.
A rendezvény résztvevőit Kovács Endre Miklós köszöntötte. Az NMHH stratégiai igazgatója beszédében hangsúlyozta, hogy a kutatási program szorosan kapcsolódik a hatóság 2023–26-os stratégiájához, amely az egyetemi és oktatási szereplőkkel kötött partnerségi együttműködések bővítését és mélyítését kívánja elérni. Ennek az akciónak a része a digitális ökoszisztéma mérése projekt is, amely az állami szolgáltatások teljesítménymérésének komplex elemzését célozza, ezzel is hatékonyan hozzájárulva az állami hatóságok önértékeléséhez, illetve hatékony értékeléséhez. Kovács Endre Miklós kiemelte, hogy a digitalizáció vívmányai elengedhetetlenek a közszféra szolgáltatásainak méréséhez, hozzájárulnak a különböző országelemzésekhez és alkalmasak a kutatási célú hasznosítás mellett a napi közfeladatellátásban történő alkalmazásra is.
A kutatás szakmai eredményeit összegezve Kis Norbert, a kutatási program szakmai vezetője elmondta, hogy a kezdeményezés első szakaszában elkészült a kutatás megalapozása, és elindul az angol nyelvű keresőalkalmazás demó szintű működése. Az állami szolgáltatások és a digitalizáció számos ponton összekapcsolódik – fogalmazott az NKE egyetemi tanára. A világban létrejövő komplex adathalmazok elemzésének korába léptünk, a Big Data elemzőképesség kulcskérdéssé vált, így az állami és kutatói érdekeltség és érdeklődés ezek iránt jól belátható. A projektben kifejlesztett pilot alkalmazás, munkanevén World Indicators Watchers (WIW), a mutatórendszerek jól kereshető ökoszisztémáját alakítja ki.
A program szakmai vezetője kitért arra is, hogy a kutatás-fejlesztés első szakasza zárul most le, amely során létrejött a rendszer és az adatbázisok alapszerkezete, emellett jelentős adatbázisépítés történt, és létrejött az a fogalmi nomenklatúra, amely a keresőrendszerek és algoritmusaik alapját képezi. Az alkalmazás 2024-ben kezdődő második szakaszban készül el és válik elérhetővé az NKE kutatói számára, amely a fogalmi és asszociációs finomhangolásokat követően a keresések által platformképessé válik a tanuló és öntanuló mechanizmusokra. A harmadik szakasz céljai közé tartozik, hogy a WIW open acces keresőalkalmazásként lépjen a nemzetközi publikum elé.
„Mérési forradalomként” aposztrofálta Kaiser Tamás, a Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék vezetője azt az elmúlt három évtizedet, mely a nemzetközi mérőrendszerek alkalmazását és széles körben elterjedését hozta. Az ÁNTK egyetemi docense előadásában kiemelte, hogy a teljesítményértékelés virágzása számos kérdést és korlátot is felvet: ilyen a szakmai és tudományos minőségük és értékelhetőségük, az előállító szervezetek céljai és legitimitása, vagy az alkalmazott módszertan korlátai. Az előadó összegzésében azt is hangsúlyozta, hogy ezek a nemzetközi mérőrendszerek vitathatatlanul szerves részei a kormányzás stratégiai és operatív dimenziójának.
A projekt a mérőrendszerek és adatok között bolyongó és eligazodni kívánó felhasználói igényeket célozza – fogalmazta meg Csuhai Sándor, az ÁSZDM kutatási projekt vezetője, aki előadásában a kutatás-fejlesztés koncepcionális alapjairól és annak gyakorlati megvalósításáról beszélt. A projektvezető kiemelte, hogy az ÁSZDM projekt egyfelől egy kutatás, amely áttekinti a digitális ökoszisztémát és elvégzett egy adatgyűjtést az informatikai fejlesztés előkészítése érdekében, másfelől egy rendszerfejlesztés, amely az informatikai platform létrehozása mellett a gyűjtött adatokat adattárba szervezte, és mint egy gondos könyvtár, a katalogizálást és a címkézést is elvégezte. A rendszer korlátai közül ő is kiemelte, hogy az alkalmazás az eredeti adatokat nem tartalmazza, hivatkozások útján segíti a felhasználókat azok megtalálásában.
Bozsó Gábor és Demeter Endre előadásaikban bemutatták a WIW-alkalmazás felépítését, főbb funkcióit, valamint kutatói helyzeteket szimulálva demókeresésekkel illusztrálták, milyen kutatói, felhasználói problémákra tud megoldást adni a rendszer, valamint kitértek a jövőbeni fejlesztési tervekre és lehetőségekre. Ilyen kutatói kérdés volt például a digitális biztonság mutatóinak megtalálása, Észak- és Dél-Korea összehasonlítására alkalmas mutatók listájának kiexportálása, valamint a média és hírfogyasztási szokásokhoz kapcsolódó adatforrások összegyűjtése.
Szöveg: Bozsó Gábor