„Hajlíthatatlan ember volt, a magyar nemzetpolitika pedig a Duray Miklós-féle alapállás nélkül nem tud eredményeket elérni” – jelentette ki Németh Zsolt a Hogyan lett a kutyaszorítóból nyakörv – beszélgetések Duray Miklóssal című könyv bemutatóján. A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Kisebbségpolitikai Kutatóműhelye által szervezett február 27-i eseményen Gyurcsík Iván, a mű szerkesztője úgy fogalmazott: a kötet a felvidéki magyarság szubjektív társadalmi és politikai korrajza.
A Hogyan lett a kutyaszorítóból nyakörv? című posztumusz kötetben Duray Miklós élet- és politikai tapasztalatait összegzi, vall a kisebbségi helyzet változásairól – fejtette ki köszöntőjében Gyurcsík Iván, a Kisebbségpolitikai Kutatóműhely vezetője, a könyv szerkesztője. Úgy fogalmazott: a kötet a közösség megmaradásáért folyatatott küzdelem első vonalában lévő személy hiteles vallomása, aki kritikus, hajthatatlan és hajlíthatatlan. Az általa felvetett kérdések a saját és a közösség sorsát is alapvetően befolyásolták – tette hozzá.
Felidézte egyebek mellet, hogy Duray Miklós 1983 tavaszán a Kutyaszorító című, öninterjús könyvével jelent meg a magyar értelmiségi közéletben. Elmondta, hogy a kötetet akkor adták ki New York-ban a Püski Kiadónál, amikor Duray az akkori Csehszlovákia egyik börtönében ült, mert a „köztársaság felforgatásával” vádolták a szlovákiai magyar iskolák felszámolása elleni tiltakozás megszervezéséért, Csoóri Sándor „Kapaszkodás a megmaradásért” című előszava pedig revelációval ért fel. Gyurcsík Iván kitért Duray következő évi letartóztatására, amikor a szocialista rendszer és a Szovjetunió, valamint szövetségesei ellen kifejtett tevékenységgel vádolták. Emlékeztetett: a felvidéki magyar politikus fogva tartása elleni magyarországi és nemzetközi tiltakozás – amelynek hatására szabadon bocsátották – személyes kiállása révén a csehszlovákiai magyarok és ezen keresztül a határon túli magyarok ügyére irányította a közvélemény figyelmét.
Gyurcsík Iván beszélt még arról is, hogy Duray a 2012–13-as tanévben nemzetismeret tárgyat oktatott az NKE-n, Budapesten halt meg 2022 végén, tavaly pedig a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Kisebbségpolitikai Kutatóműhely az Országházban megtartott konferenciával tisztelgett az emléke előtt.
A köszöntő után megtartott panelbeszélgetés moderátora Tárnok Balázs, az Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetője volt. Gecse Géza, a Duray Miklóssal folytatott beszélgetések készítője a most megjelent könyv keletkezésének történetét idézte fel, amelynek ötletét két korábbi interjúkötet adta. Elmondta, hogy az új műben a 2017 óta a felvidéki magyar politikussal Losoncon, Füleken, Vácott, Pozsonyban és Budapesten folytatott beszélgetések kaptak helyet.
A panelbeszélgetésben Gyurcsík Iván arról beszélt, milyen szerepet töltött be Duray a csehszlovákiai politikai életben. A Kisebbségpolitikai Kutatóműhely vezetője a kezdetektől, vagyis a Magyar Ifjúsági Szövetség megszervezésétől haláláig tekintette át a felvidéki magyar politikus pályafutását. Bebörtönzésével kapcsolatban azt emelte ki, hogy az ügy nemzetközi szintre való emelésével a határon túli magyarok ügyét világszerte megismerték. Kitért egyebek mellett a Charta 77 nyilatkozat aláírására, valamint a csehszlovák demokratikus erőkkel való együttműködésre is, amelyben Duraynak szintén fontos szerepe volt, szólt ugyanakkor az 1990-ben általa alapított önálló párt, az Együttélés Politikai Mozgalom jelentőségéről is.
A felvidéki politikus Egyesült Államokban töltött időszakáról Szekeres Zsolt, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány elnöke beszélt. Elmondta, hogy Duray 15 hónap alatt 37 városban több, mint 60 előadást tartott összesen 5600 ember előtt. Egy általa írt levelet idézett, amelyben beszámolt arról is, hogy az Amerikában élő magyarok közötti vitákról és azok okairól.
„Egészen egyedülálló műveltségű, szerénységű és humorú ember volt Duray Miklós” – idézte fel személyes találkozásaikat Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, aki szerint ez a most megjelent interjúkötetben érzékelhető a leginkább. Úgy fogalmazott: Duray ellenzékisége mellett a nemzetpolitika szempontjából az is kiemelkedő volt, hogy már az 1980-as években felismerte a magyar iskolák centrális szerepének fontosságát. Hozzátette: a magyar iskolák ma is veszélyben vannak. Ugyanilyen jelentőségűnek nevezte a Magyarországon és a határon túl élő magyarok közötti párbeszédet, amelynek érdekében 1996-ban szervezték meg az első magyar-magyar csúcstalálkozót Tabajdi Csaba vezetésével. „Miklós képes volt arra, hogy a legkülönfélébb szempontokat, nézőpontokat összehangolja, képes volt magyarországiul, illetve erdélyi és felvidéki módon gondolkodni” – emlékeztetett az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. Véleménye szerint Duray a magyar egység apostola volt nemcsak felvidéki, hanem Kárpát-medencei szinten is.
„Hajlíthatatlan ember volt, a magyar nemzetpolitika pedig a Duray Miklós-féle alapállás nélkül nem tud eredményeket elérni” – jelentette ki Németh Zsolt. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke kitért arra is, hogy Duray értelmezésében a nemzetpolitikai háromszög részét alkotja Magyarország, a területileg illetékes szomszédos állam, valamint a külhoni magyar közösség, és a köztük lévő harmonikus kapcsolat az előfeltétele annak, hogy az adott kisebbség otthon érezze magát a szülőföldjén.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes