Mit kell tudnunk a mesterséges intelligenciáról? címmel rendezte meg a Kreatív Tanulás Iroda a Kreatív Tanulás Program Módszertani Teadélutánok rendezvénysorozat nyitó alkalmát a tavaszi szemeszterben február 28-án.
A beszélgetést Korpics Márta Katalin, a Kreatív Tanulás Iroda irodavezetője moderálta. Fehér Katalin bevezetésként kontextusba helyezte az MI fókuszba kerülését. Az AI spring (felfutás) és az AI winter (lecsengés) jelenségéről számolt be. A mesterséges intelligencia körül folyó kutatások nem új keletűek, hullámzás tapasztalható a területre eső érdeklődés intenzitásában. Kiemelte az egyes MI platformok alkalmazásakor megjelenő szocializációs aktus megjelenését: miként promptolnak a felhasználók, milyen nyelvezetet alkalmaznak. Hozzátette: a hallgatókat ennek adekvát alkalmazására szükséges kondicionálni. Másrészt a tudományos mentorálásban is növekvő szerepe lesz, a Tudománystratégia Osztályon közreműködve látja, hogy az MI aktualitásként van jelen. Központi kérdéssé vált, hogy elfogadható-e a generatív mesterséges intelligencia alkalmazása, szükséges tisztázni, hogy az egyes tudományos folyóiratok mit engedélyeznek, mi az aktuális policy az MI-felhasználhatóság terén.
Petruska Ferenc alezredes úgy véli, konszenzusos, etikus hátteret szükséges teremteni, amely szabályozni tudja az MI működését. Az alezredes felhívta a figyelmet az oktatás, a kutatás és az adminisztráció támogatásában rejlő hatalmas lehetőségekre is, ugyanis a technológia nagyban tehermentesítheti a felhasználóit, pl. a szakirodalom összegyűjtésével és a hivatkozási rendszerek elkészítésével. Kiemelt területként nevezte meg a közszolgálat terén felmerülő MI kutatásokat, mert ezeket csak az NKE tudja majd elvégezni, mivel egyedülállóan képviseli intézményként a szakterületet. Feladatként határozta meg az MI támogatott platformok elterjesztését az egyetemen. Petruska Ferenc azt emelte ki, hogy egy olyan „valaminek” a szabályozását kell megoldani, aminek a fejlődését nem lehet lekövetni. Ilyen helyzetben egyedül a kockázat talapú keretrendszer kialakítása tud működni, az fogalmazható meg, hogy mely irány nem járható. Az alulról való építkezés fontosságát nevezte meg.
Az alezredes szerint az MI-vel való foglalkozásnak számos oka van a felsőoktatásban. Jelenleg is sokan használják, de nem létezik célzott szabályozás. Mindenki saját belátása szerint használja, anélkül, hogy tisztában lenne az adatbiztonsági és tudományetikai korlátokkal. Egyetemünknek egy Mesterséges Intelligencia és Plágium Szabályzatra van szüksége, amely egyszerre támogatja az MI használatát és figyelembe veszi a tudományetikai korlátokat is. A szabályzat elnevezésében az MI hangsúlyozása nem csak a tárgykör kiemelését szolgálja, hanem annak is hangsúlyozására szolgál, hogy foglalkoznunk kell az egyetem adminisztratív munkaköreiben szolgálatot teljesítők MI-használatával is. Ez utóbbi adatbiztonsági szempontból fontos. Petruska Ferenc szerint az MI jelenleg az evangelizációs fázisban van, így nem léteznek átfogó kézikönyvek, jegyzetek vagy cikkek a használatáról. Aki el akarja kezdeni az MI-vel való munkát, annak meg kell tanulnia, hogyan ne használja az MI-t, el kell sajátítania az MI-alapú tudományos platformok használatát, ha pedig igazi profi akar lenni, a prompt engineering területén kell jártassá válnia.
Bányász Péter elmondta, hogy másfél éve foglakozik nagy nyelvi modellekkel dolgozó platformokkal és már a tantárgyi munkába is bevezette az MI használatát. Az adatbányászatot és incidensmenedzsmentet nevezte meg érintett területként. Az MI oktatásban való megjelenése azt a célt is szolgálja, hogy meg tudjon kezdődni a leendő munkatársak képzése, mert a technológia az információbiztonsággal is összefüggésben van. A jövő szakembereinek fel kell tudni ismerni, hogy pl. MI írta-e az adott adathalász e-mailt. Szintén kiemelésre került az AI kutatásban betölthető szerepe, a szakirodalmi feldolgozás mellett általa nagyobb teret kaphat az empíria. Kiemelte, hogy paradigmaváltás folyamata zajlik az új technológiának köszönhetően, amely egyre jelentősebb mértékben fogja érinteni az oktatói és kutatói munkát is. Bányász Péter a veszélyekre hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint új deal-t szükséges kötni, mivel számos feladat automatizálható, ennek nyomán a munkavállaló egyre többet és többet dolgozik, ami a túlhajszoltságát eredményezheti. Megemlített még egy jelenséget: a kibernetikában liberalizálódott a kártékony tartalmak készítése, vagyis bárki előállíthatja ezeket MI segítségével. Örömét fejezte ki azzal kapcsoltban, ha a hallgatók használják az MI-t. Versenyelőnyt fog jelenteni a munkaerő piacon, ha valaki képes a technológiát alkalmazni. Célként kell kitűzni a hatékony használat elsajátítását.
Török Bernát azt emelte ki, hogy 2019-ben pedig megalakult az NKE-n az Információs Társadalom Kutatóintézet (ITKI) és szintén 2019-ben előkonferenciát szerveztek a Mesterséges intelligencia hatása az alapjogokra címen – amely a tématerületre való kapcsolódást eredményezte. Az ITKI-ben összeállt egy szociológusokból és kulturális antropológusokból álló olyan kutató csoport, amely a szakterületi változatosságot és abból eredően összetett látásmódot biztosítva jelentős versenyelőnyre tett szert a mesterséges intelligencia kutatásában. Munkatársaival a megértési folyamat támogatását végzik, több terület összeadódásával vizsgálják az MI társadalmi hatását, az ÁNTK-val együttműködésben pedig a hallgatók számára a tudás átadásában működnek közre. Török Bernát a „Less hype, more action” jelmondatot közvetítette a hallgatóság felé, amely arra utalt, hogy öncélú diskurzusok tömkelege árasztotta el a világot. Nem elméleti síkon kell megközelíteni a témát, hanem a társadalmi vetületeit kell fókuszba helyezni. Azt látja célravezető lépésnek, hogy mindenki ismerkedjen meg a maga szintjén a technológiával, mérje fel a lehetséges hasznát és termesztésen a veszélyeket. A cselekvésre helyezendő a hangsúly. Török Bernát fontosnak tartja, hogy támogassák az MI használatot és a Chat GPT mellett más platformokat is megismerjenek az oktatásban résztvevők.
Fehér Katalin is a kockázatkezelési szintek felmérését fogalmazta meg. Az MI megjelenése eltérő életkorú és ebből adódóan eltérő tapasztalatokkal rendelkező egyénekre lesz befolyással, ezért fontos megalkotni annak a folyamatát, hogy kit hogyan kell szocializálni, az eltérő generációkat egy szintre kell emelni. Azt is el kell dönteni, hogy melyik technológia megbízható és melyik nem, ehhez kell egyfajta szabályozást kialakítani. Fehér Katalin szerint fontos figyelembe venni, hogy az adott alkalmazás melyik verzióját használjuk. Ingyenes vagy fizetős az alkalmazott verzió? Minél több az ingyenes felhasználó annál több a korlátozás. A jobb minőségű platformok várhatóan drágábbak lesznek így megjósolható, hogy az egyetemeknek egy újabb költség megjelenésével kell majd számolniuk a versenyképesség megőrzéséhez.
Török Bernát zárszóként megfogalmazta, hogy az oktatóknak, kutatóknak azt javasolja, legyenek kíváncsiak és nyitottak, míg a fiatalabb generációt inkább óvatosságra és gyanakvásra inti. Kiemelte, hogy az oktatási környezet szereplői kevéssé vannak kitéve kockázatoknak, érdemes a cselekvés irányába mozdulni.
Szöveg: Nemes Katalin
Fotó: Kiss Ádám Valér