Harmadik alkalommal rendeztek konferenciát az internetes platformokról a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) június 25-én. Az NKE Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) szervezésében megvalósult Society of Internet Platforms című, teltházas eseményen neves külföldi előadók és az egyetem kutatói fejtették ki véleményüket arról, milyen szerepe lesz a mesterséges intelligenciának az internet jövőjében.
A szakemberek célja továbbra is az, hogy transzatlanti párbeszédet folytassanak az új platformszabályozási megoldások kidolgozása érdekében – hangsúlyozta megnyitóbeszédében Török Bernát. Az EJKK főigazgatója kiemelte, milyen mértékben hatnak az új technológiák a társadalomra. Emlékeztetett arra, hogy Európa támogatja az internetes platformok szabályozását. Példaként említette a GDPR-t, a digitális szolgáltatásokról, vagy a digitális piacokról szóló törvényt, illetve az Unióban elfogadás előtt álló, a mesterséges intelligencia (MI) szabályozásáról szóló törvény. Utalt ugyanakkor arra, hogy már az Egyesült Államokban is érezhető a „brüsszeli hatás”.
Török Bernát véleménye szerint nehéz összeegyeztetni az új, gyakorlati normákat a hagyományos jogrenddel, illetve az is kihívást jelent, hogy az új szabályozásokat a valósághoz illeszkedő módon alkalmazzuk, megfelelően egyensúlyozva a platformok által nyújtott szociális előnyök és az általuk esetlegesen felmerülő társadalmi kockázatok között.
A tavalyi konferencia egyik előadóját, Robert Postot, a Yale Law School professzorát idézve az EJKK főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az internet, annak nagyságából eredően komoly veszélyt jelent a modern demokráciákra. Az oktató véleménye szerint ugyanis az internet túl nagy ahhoz, hogy emberi ítélőképesség gyakorlásával ellenőrizzék – tette hozzá.
Fontos, hogy a mesterséges intelligenciának meglegyen a felhatalmazása az internet szabályozására – jelentette ki Török Bernát, aki ennek érdekében szükségesnek tartja az MI és a jog közötti szabályozás kidolgozását. Emlékeztetett ugyanakkor Ferenc pápának a G7-es csúcstalálkozón elmondott beszédére, amelyben az egyházfő is hangsúlyozta az új és a hagyományos szabályozás, illetve az MI eszközei közötti egyensúly megteremtését.
Ahhoz, hogy automatizált döntéseket tudjunk hozni, szükség van az automatizált rendszerek megértésére, a jogállamiság védelme érdekében pedig együtt kell működni az informatikai szakértőkkel – fejtette ki online előadásában Mireille Hildebrand holland jogász, filozófus. A hollandiai Radboud Egyetem professzora – aki Brüsszelben a jog és technológia összekapcsolásával is foglalkozik – az új jogi eszközök és módszertanok kialakítását hangsúlyozta annak érdekében, hogy a fékek és egyensúlyok rendszerét, illetve az IT technológiákat még erőteljesebben tudjuk védeni. Mireille Hildebrand fontosnak nevezte annak a „lyuknak a betömését”, amely a jogszabályok megalkotása és azok gyakorlati alkalmazása között található. Rámutatott: a szabályok mindig az adott kontextus függvényében értelmezhetők, a pozitív jog pedig egyfajta társadalmi rendet hoz létre. Véleménye szerint a jogállamiság védelme érdekében a jogászoknak sokkal jobban figyelembe kell venniük a szubjektivitást.
Ashutosh A. Bhagwat, az amerikai UC Davis School of Law jogprofesszora a közösségi média szabályozásáról beszélt. Előadásában arról értekezett, hogy az elmúlt hat évben a szakpolitikák és a politika elsődleges színterévé vált a közösségi média, ugyanakkor a technológiai tér folyamatos változásban van, ezért 2018 óta a különböző országok kormányai aktív lépéseket tettek a közösségi média szabályozása érdekében. Rámutatott azonban, hogy a rendszer összetettsége miatt nehéz látni a jogszabályok kereteit. Felhívta a figyelmet a közösségi média dominanciájára, amely véleménye szerint elárasztotta a világot és legyőzte a hagyományos médiumokat. Példaként említette, hogy az átlag amerikaiak mintegy 50 százaléka már csak az internetről tájékozódik, Kanadában és Ausztráliában viszont már folyamatban van annak szabályozása, hogy a Facebook ne közölhessen híreket. A professzor emlékeztetett arra is, hogy a közösségi médiumok algoritmusai számtalan dezinformációt generálnak, amik nagy mértékben befolyásolják a közbeszédet, ugyanakkor míg a tradicionális médiumokban nem használnak agresszív hangnemet, online van lehetőség anonimitásra, ezért rendszeres a gyűlöletbeszéd például faji, vagy nemi hovatartozás tekintetében. Kitért az influenszerekre, akik mondandója befolyásolhatja főként a fiatalok világszemléletét.
Ashutosh A. Bhagwat beszélt a közösségi média szabályozásáról is, amely csak 2018-ban vette kezdetét. A szakértő felidézte: korábban úgy tűnt, a Facebook az egész világot kontrollálni fogja, mert nagyon gyorsan terjedt, mostanra azonban nagy mértékben csökkent a felhasználók száma, mert 2017-ben megjelent a TikTok, utóbbit viszont több országban már be is tiltották. A professzor a szabályozással kapcsolatban úgy fogalmazott: a törvényhozók nem láthatják előre, hogyan alakul a technikai fejlődés 3-5 év alatt, egy jogszabály bevezetése ugyanis ennyi időt vesz igénybe.
Arról, hogy a kód felülírja-e a törvényeket, Ződi Zsolt, az EJKK ITKI tudományos főmunkatársa fejtette ki gondolatait. Felidézte, hogy az internet megjelenésével a technológia viselkedésszabályozási eszközzé vált, amely kikapcsolja az emberi cselekvést. Kiemelte, hogy a jogot a technológián kívül más társadalmi erők is alakítják, majd beszélt a különféle szabályozások jelentőségéről is. Emlékeztetett: napjainkban az állam egyre inkább szabályozza az élet egyes területeit annak érdekében, hogy megelőzze a válságokat, a katasztrófákat, a baleseteket és a járványokat. A platformokat olyan ökoszisztémáknak nevezte, amelyek az adatok, az algoritmusok és a felhasználók kombinációját jelentik. Megerősítette, hogy a viselkedésünket nagyban befolyásolják az algoritmusok, de véleménye szerint a tradicionális jog „nem haldoklik”.
A konferencián szó esett egyebek mellett még az MI törvény szabályozási modelljeiről, a platformverseny, illetve a digitális alkotmányosság fejlődéséről, az MI és az internetes tudásbázis használata közötti összefüggésekről, valamint a médiaszabadság védelméről is.
„Még nem ismerjük az Európai Unió online platformokra vonatkozó szabályozásának hatásait, ezért az európai jogi gondolkodás olyan, mintha mozgó célpontra kellene lőni” – utalt zárszavában Koltay András arra, hogy ezen a területen jelenleg minden folyamatosan változik. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke úgy fogalmazott: a digitális térben minden szereplő jogát védeni kell, így a felhasználókét és a technológiát adó cégekét is. Koltay András reményét fejezte ki, hogy a hagyományos média túl fogja élni az online platformok világát. Beszélt a felgyorsult technológiák hatásairól is, kiemelve: ha az algoritmusokra, vagy a mesterséges intelligenciára bízzuk a döntéseket, azok sebességét figyelembe véve kiderül, hogy lehetetlen minden problémát jogszabályokkal megoldani.
Az NMHH elnöke rámutatott: az új platformok új problémákat vetnek fel, és a különböző kontinensek országaiban másfajta szabályozásokat igényelnek, de egyik ilyen sem lehet végleges. Véleménye szerint Európában erősebb alapokkal rendelkezik a szabályozás, mint az Egyesült Államokban, ugyanakkor ezeket a témákat nálunk is újra napirendre kell venni, mivel még nem sikerült végleges válaszokat találni.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes