A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) a Belügyminisztériummal (BM) közös képzési programot indít 2024 szeptemberétől. Az új tananyagokat és a képzést támogató informatikai rendszert augusztus 26-án mutatták be az NKE Széchenyi Dísztermében.
Ismert, hogy a BM elfogadásra váró rendelettervezete szerint a tanároknak, a tanítóknak és az óvodapedagógusoknak a következő tanévben új képzésen kell részt venniük, hogy megújítsák ismereteiket a Nemzeti alaptantervvel (NAT) és az Óvodai nevelés országos alapprogramjával kapcsolatban.
A jogszabály értelmében a tízórás képzést 2024. szeptember 1. és 2025. január 31. között kell elvégezniük az óvodapedagógusoknak, a tanítóknak és – a szakmai tantárgyat oktató tanár kivételével – a tanároknak. A húsz kérdésből álló vizsga teljesítésére a nevelőknek és az oktatóknak három lehetőségük van, az eredmény pedig beleszámít a szintén szeptembertől induló teljesítményértékelési rendszerbe. Az ehhez kapcsolódó tananyagot és az azt támogató informatikai rendszert a BM, az Oktatási Hivatal és az NKE munkatársai közösen dolgozták ki.
Az NKE-n megtartott szakmai bemutatón az új képzés elindítását kiváló kezdeményezésnek nevezte Balatoni Katalin ahhoz, hogy a pedagógusok újfajta segítséget kaphassanak a munkájukhoz. A BM köznevelési helyettes államtitkára szerint ez az újfajta és innovatív felület hozzájárul a teljes pedagógusképzés megújításához.
Amikor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012-ben feladatul kapta a közszolgálati továbbképzés megvalósítását, az ezzel kapcsolatos stratégiában változatos módszertani, e-learninges tananyagok kialakítását határozta meg – emlékeztetett Klotz Balázs. Az NKE Közigazgatási Továbbképzési Intézetének (KTI) igazgatója reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az új tananyagok segíteni fogják az oktató kollégákat a NAT szellemiségének megfelelő tanmenetek és órarendek elkészítésében.
Az új tananyagokat Pallai Éva mutatta be. A KTI irodavezetője elmondta, hogy minden pedagógusnak el kell sajátítania egy, a NAT-hoz, valamint a saját tantárgyához kapcsolódó tananyagot. A tananyagok három fejezetből és a hozzájuk kapcsolódó, eltérő számú leckéből állnak – tette hozzá.
Az informatikai rendszerről Barcza Attila, az NKE informatikai igazgatója kifejtette: a céljuk az volt, hogy a tananyagok jól használhatók és egyszerűen feldolgozhatók legyenek. Kitért arra is, hogy a pedagógusoknak a regisztrációt követően meghatározott tanulási utat kell bejárniuk, vagyis végig kell haladniuk az egyes leckéken, végül pedig vizsgázniuk kell a megszerzett ismeretekből.
Ötvenöt tananyagfejlesztő munkatárs dolgozott azon, hogy ez az eredmény megvalósuljon – összegezte Pálfi Erika. A BM főosztályvezetője kiemelte: a Probono felületen elérhető tananyagok rendszere a köztisztviselők számára már ismert, a pedagógusoknak azonban ez egy újfajta online tanulási formát jelent majd. A mintegy 2000 oldalnyi szöveghez 98 oktatófilm is készült, hogy ezzel is segítsenek a tanároknak, a tanítóknak és az óvodapedagógusoknak elsajátítani az ismereteket – részletezte. Hangsúlyozta: a 20 kérdésből – amelyek szorosan kapcsolódnak az adott tananyaghoz – álló vizsgán 15 kérdésre kell helyes választ adni.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes