Ötödik évfolyamát kezdte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) partnerségében működő Magyar Diplomáciai Akadémia (MDA). A diplomaták és diplomáciai vezetők képzésével foglalkozó MDA évnyitóját az NKE Szent László Kápolnájában tartották szeptember 9-én.
„Az Akadémia főbb célja, hogy nemzeti érzelmű és hazafias szemléletű diplomatákat neveljen, akik büszkén és határozottan képviselik hazánkat a világban” – fogalmazott köszöntőjében Pacsay-Tomassich Orsolya. A Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkár felidézte, hogy az MDA 2020-ban indult azért, hogy a diplomaták magas szintű szakmai háttérrel és nyelvtudással rendelkezzenek, emellett tisztában legyenek a magyar érdekekkel, és azokat a legmagasabb szinten érvényesítsék. Pacsay-Tomassich Orsolya kiemelte: az MDA-nak fontos szerep jut az országimázs formálásban, illetve a nyilvános diplomácia (public diplomacy) területén is, emellett egyedülálló profiljának és a kiterjedt nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország barátokat és szövetségeseket szerezzen a világ minden táján.
„Diplomatának lenni nemcsak karrier, hanem életmód is” – jelentette ki az államtitkár, hangsúlyozva: a diplomácia olyan hivatás, amely nem ér véget a munkaidő végével. Felhívta ugyanakkor a hallgatók figyelmét arra is, hogy egy diplomata minden helyzetben a hazáját képviseli itthon és a külszolgálatban is.
„A Külgazdasági és Külügyminisztériummal partnerségben szervezett Magyar Diplomáciai Akadémia célja, hogy önök képesek legyenek hazánkat és Európát legjobb tudásukkal építeni” – jelentette ki beszédében Deli Gergely, az NKE rektora arra utalva, hogy az NKE-n 2020 óta képeznek a haza szolgálata iránt elhivatott, szakmailag felkészült, együttműködő és a jövőért is felelősséget viselő diplomáciai szakembereket. Deli Gergely kifejtette: a 21. században a diplomaták munkája nem csupán az országok közötti kapcsolatok építéséről szól, sokkal inkább olyan komplex, globális kihívások nemzeti és nemzetközi kezeléséről, mint a klímaváltozás, a gazdasági egyenlőtlenségek vagy a humanitárius válságok. „A diplomácia a béke megteremtésének és fenntartásának legfontosabb eszköze” – idézte Ban Ki-moont, az ENSZ korábbi főtitkárát.
„Idén fontos szerepet kap az igazgatáshoz kötődő képzés is, nemcsak a külügyi igazgatás, vagy a konzuli ismeretek, hanem az alkotmányos alapismeretek elsajátítása is, hiszen a hallgatók sokféle háttérrel érkeznek ide” – részletezte Vizi Balázs a Diplomataképző Program képzési igazgatója. Az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Nemzetközi Jogi Tanszékének egyetemi docense kifejtette: a sokoldalú programot – amelyben helyet kaptak egyebek mellett a külgazdasági és nemzetpolitikai alapismeretek, illetve a kibertér és a geopolitika kihívásai is – a KKM speciális igényeinek megfelelően, a lehető legszéleseb oktatói bázissal szervezték meg. Hozzátette: a képzés során az alkotmányjog mellett a hallgatók közigazgatási ismeretek is tanulnak, a gyakorlatorientáltságot pedig a multilaterális és európai uniós tárgyalásokat szimuláló tréningek segítik. Rámutatott: egy diplomatának rugalmasnak, kreatívnak, stressztűrőnek és sokoldalúnak kell lennie, a nemzeti érdeket pedig a legváltozatosabb helyzetekben is következetesen képviselnie kell.
„A képzés során nemcsak a diplomácia, a nemzetközi kapcsolatok és a külgazdaság területeit fogják mélyrehatóan megismerni, hanem olyan vezetői és kommunikációs készségeket is elsajátítanak, amelyek révén hatékony vezetőkké válhatnak” – fejtette ki Zachar Péter Krisztián, a Diplomáciai Vezetőképző Program képzési igazgatója. Az ÁNTK nemzetközi dékánhelyettese kiemelte: az MDA olyan oktatási és képzési módszertant kínál, amely a diplomáciai tréninget ötvözi a gyakorlatorientált készségfejlesztéssel és az üzleti fókuszú megközelítéssel.
„A világpolitikai és gazdasági összefüggések megértése, a diplomácia eszköztárának magabiztos használata, valamint a vezetői készségek fejlesztése mind hozzájárulnak majd ahhoz, hogy önök képesek legyenek formálni a jövőt” – fogalmazott Zachar Péter Krisztián. Beszélt arról is, hogy a hallgatók az első félév során egyebek mellett a geopolitika és a változó világrend összefüggéseiről, a gazdasági és társadalmi kihívásokról, a nemzetpolitikáról, a stratégiai iparágakról, valamint a többszintű kormányzás problematikájáról tanulnak majd. A második félév során ugyanakkor kommunikációs készségeiket fejleszthetik azzal, hogy megtanulnak nyilvánosan beszélni, elsajátítják a tárgyalás, a konfliktuskezelés és krízismenedzsment, a folyamat- és időmenedzsment, vagy a személyzeti politika és delegálás technikáit. Hozzátette: mindezt a munkát nemcsak hazai, hanem külföldi szakemberek is segítik majd.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes