Mivel a 2024-es esztendőt a magyar kormány a holokauszt emlékévévé nyilvánította, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) megítélése szerint különösen fontos az egyetem polgárai számára, hogy idén a holokauszt magyarországi áldozataira kiemelt módon emlékezzenek. A Magyar Zsidó Örökség Közalapítványnak (MAZSÖK) köszönhetően ezért a Szenes Hanna magyar költő, brit ejtőernyős és izraeli nemzeti hős rövid életét, illetve a korszakot bemutató kiállítás nyílt az NKE Oktatási Központjának Aulájában szeptember 11-én.
„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem különleges missziójából adódóan kiemelt értékként tekint azokra az eseményekre, személyekre és tettekre való emlékezésre, amelyek az emberi helytállást, hősiességet, bátorságot és odaadást idézik” – fogalmazott megnyitóbeszédében Deli Gergely. Az NKE rektora emlékeztetett: ezen az egyetemen azokat a fiatalokat képzik, akik a köz szolgálatát választották élethivatásuknak, ehhez pedig nemcsak szakmai felkészültség, hanem szilárd értékrend és erkölcsi jellem is szükséges. Mindez nem megy történelmünk ismerete és példaképek nélkül – mutatott rá.
„Kötelességünk évről évre megemlékezni az 1944 tavaszán és nyarán deportált 440 000 magyar honfitársunkról, illetve a holokauszt összességében mintegy 600 000 magyar áldozatáról, akiknek egyetlen bűnük volt: zsidók voltak” – jelentette ki a II. világháború végének eseményeire utalva Deli Gergely. A magyar kormány a 2024-es évet a holokauszt emlékévévé nyilvánította, kiemelt feladatként jelölte meg a holokauszt 80. évfordulójával kapcsolatos rendezvények és programok szervezését, és ezek koordinációjára a Magyar Zsidó Örökség Közalapítványt jelölte ki – fejtette ki.
Szenes Hannáról a rektor elmondta: neológ, értelmiségi zsidó családban született Szenes Anikó néven, és már diákként szembesült az antiszemitizmussal a Baár-Madas Leánygimnáziumban. Felidézte, hogy a fiatal lány a magyarországi zsidótörvények hatására kezdett el egyre jobban érdeklődni a cionizmus iránt, majd 1939 szeptemberében kivándorolt Izraelbe. Nahalal mosavban (egyéni gazdaságokból álló szövetkezeti, mezőgazdasági közösségi település) több mint három évig a fiatal bevándorlók életét élte: mezőgazdasági munkát végzett, tanult, építette a mosavot, kevés szabad idejében pedig verseket írt – részletezte, hozzátéve: irodalmi vénáját édesapjától, a fiatalon elhunyt Szenes Béla írótól, újságírótól örökölte.
Deli Gergely beszélt arról is, hogy Szenes Hannát 1944. március 13-án, néhány nappal hazánk német megszállása előtt Jugoszlávia területén dobták le azért, hogy az angol hadsereg ejtőernyőseként térjen vissza Magyarországra és segítsen megakadályozni az itteni zsidóság deportálását. Kiemelte, hogy a csoport csak júniusban próbált meg átjutni magyar területre, amikor a vidéki zsidóság jelentős részét már elszállították az auschwitz–birkenaui haláltáborba. Egy árulás miatt már a határon elkapták a 23 éves lányt, aki így megjárta a magyar elhárítás és a Gestapo börtönét is, ahol a kínzások ellenére sem tett vallomást, még akkor sem, amikor a szintén letartóztatott édesanyjával egy börtönben helyezték el, hogy azzal törjék meg – fejtette ki. Beszélt arról is, hogy Szenes Hannát 1944. október 28-án állították bíróság elé és november 7-én végezték ki, földi maradványait 1950-ben szállították a jeruzsálemi Herzl-hegyi temetőbe.
„Szenes Hanna életének és halálának legfőbb erkölcsi üzenete, hogy a belső meggyőződésünk szerinti értékek, az emberi jóság és méltóság mellett mindig ki kell állnunk, és a legnehezebb körülmények között is ki kell tartanunk” – összegezte a rektor.
„A magyar zsidóság mindig és teljes egészében magyarnak tartotta magát” – jelentette ki Szabó György, a MAZSÖK elnöke, aki úgy fogalmazott: 1944 júniusáig, amíg az első vonatok el nem indultak Auschwitzba, úgy gondolták, hogy Magyarország ezt nem teheti velük. Szenes Hannáról elmondta, hogy miután Izraelben megtanult héberül, amint lehetett, belépett a brit hadsereg zsidó zászlóaljába ejtőernyősként 37 társával, köztük négy magyarral együtt. Kitért arra is, hogy a költőnővel együtt egy felvidéki magyar lányt, illetve még öt társukat is kivégeztek.
„Szenes Hanna élete utolsó pillanatáig nem tört meg, nem adta fel a hitét és az eszméit” – erősítette meg Szabó György, aki szerint a magyar zsidóknak nem kell a holokausztról beszélni, mert pontosan tudják, mi történt. Akit a holokauszt borzalmaira kell emlékeztetni azért, hogy ez soha többet ne történjen meg, az a többségi társadalom – vélekedett.
„Nem azért kell emlékeztetni, hogy lelkiismeretfurdalást okozzunk, hanem azért, hogy a hallgatók egészen pontosan tudják, hova vezethet a gyűlölet, az uszítás és milyen könnyedén válhatnak a szavakból tettek” – mutatott rá a MAZSÖK elnöke, hangsúlyozva: az NKE-n is látható tablósorozat bemutatja a magyar zsidóság tagjainak életérzését és azt a traumát, amit a holokauszt okozott nekik.
A kiállításmegnyitót mások mellett megtisztelte jelenlétével Moran Birman, Izrael Állam budapesti Nagykövetségének első beosztottja is. A szeptember 24-ig látogatható tárlat a zsidók jogfosztásáról, deportálásáról és megsemmisítéséről számol be a korabeli újságcikkekből, fényképekből, a költőt ábrázoló fotókból és a Szenes Hanna naplóbejegyezéseiből összeállított montázsokkal.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes