A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Innovációs és Technológiai Osztálya, valamint a karok Fejlesztési Osztályai szeptember 24-én tartották meg a Biztonság és Védelem Szakmai Napot a Ludovika Arénában. A rendezvény célja Magyarország védelmi, biztonságpolitikai, innovációs, vízügyi és űrkutatási stratégiájának ismertetése és szakmai kapcsolatok építése volt. A résztvevők megismerhették az egyetem fejlesztési tevékenységeit és alkalmazott kutatásait. Az eseményen a kiemelkedő ipari, technológiai és innovációs vállalatok, valamint az egyetem partnerei bemutatták K+F+I (kutatás, fejlesztés, innováció) tevékenységeiket, termékeiket és szolgáltatásaikat, emellett jelentős networking lehetőséget kínáltak az érdeklődőknek.
„Eljutottunk oda, hogy ma már nincsenek polihisztorok; az egyetemi kutatásokhoz olyan ipari támogatások szükségesek, amelyek az elméleti kutatásokat szolgáltatásokká tudják átfordítani” – emelte ki megnyitóbeszédében Kovács László vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese. Hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tizenkét év alatt óriási fejlődésen ment keresztül; jelenleg öt karral működik. A rektorhelyettes aláhúzta: a mostani rendezvénnyel is egyebek mellett az a céljuk, hogy a kis- és középvállalkozásokat közelebb hozzák a kutatókhoz. Buzdította az egyetemi kollégákat is, hogy használják ki ezt a lehetőséget, ugyanis egy helyszínen beszélhetnek a különböző cégek képviselőivel. Külön köszönetet mondott a rendőrségnek, a vízügynek és a Honvéd Vezérkarnak a rendezvény lebonyolításához nyújtott támogatásukért.
A rendezvényen a kiállítások mellett előadások is zajlottak: az első szekció a Stratégia – Innováció, biztonság, védelem, űrkutatás témakörében, míg a második szekció Kutatás-fejlesztés az egyetemi környezetben címmel, a harmadik szekció VIKINFO-A Védelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI) tevékenységének bemutatása elnevezéssel valósult meg. Az NKE munkatársai a második szekcióban szólaltak fel.
Kemény Gábor, az NKE fejlesztési rektorhelyettese hangsúlyozta, hogy a K+F+I mint támogató környezet növekedése nem automatikus, azért minden nap dolgozni kell, ugyanakkor számos ok miatt veszélyeztetett, például az erőforráshiány és a bürokrácia. Kiemelte, hogy a kockázatkerülés hátrányos hatással bír, ezért fontos, hogy a kutatók merjenek kilépni a komfortzónájukból. Mint mondta, az állami anyagi támogatás elengedhetetlen a kutatás-fejlesztés és innováció előmozdításához, mivel a nagy áttörések általában állami rendszerekhez köthetők. A rektorhelyettes kiemelte, hogy az NKE rendészeti és hadtudományi területen egyedülálló Magyarországon a kutatási lehetőségei miatt.
Az NKE tudományos rektorhelyettese, aki egyben az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karon (ÁNTK) működő Kiberbiztonsági Kutatóintézet vezetője azt is kiemelte, hogy a neurális hálózatok jövőbeni alkalmazása a számítógépes rendszerekben vélhetően mindennapivá válik majd. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligenciának (AI) vannak határai. Kovács László részletezte, hogy a Kiberbiztonsági Kutatóintézet fő feladata a kibertéri fenyegetések azonosítása és a potenciális veszélyek figyelembevétele. Emellett felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti katonai stratégiába történő integrálás érdekében együttműködés szükséges más műszaki tudományegyetemekkel.
Bíró Tibor, az NKE Víztudományi Kar (VTK) egyetemi tanára a vízbiztonságot támogató innovációkról beszélt, aláhúzva, hogy a jelenlegi árvízhelyzet rávilágított a nagyvízi medrek szabályozott kezelésének fontosságára. Kiemelte, hogy az árvízi biztonság terén új kihívások merültek fel, és hogy a töltések emelésében megvannak a korlátok. A precíz előrejelzés mellett a Borisz-ciklon mozgásának bizonytalansága új innovációs szükséget teremtett. Fontosnak tartja, hogy a távközlési formátumok jobban integrálódjanak az árvízkezelési folyamatokba.
Erdős Ákos pénzügyőr őrnagy, az NKE Rendészettudományi Kar (RTK) Fejlesztési Osztályának vezetője a rendészet társadalmi szerepét és annak kihívásait elemezte, különös figyelmet fordítva a kiberbűnözésre és a határon átnyúló szervezett bűnözésre, így az illegális migrációra és csempészetre. Úgy véli, hogy a biztonság egy kooperatív társadalmi termék, amely megköveteli a rendészettudomány gyakorlatorientált megközelítését és a komfortzónából való kilépést. Kiemelte, hogy az új fejlesztések között szerepel az egyetemekkel és a piaci szereplőkkel való együttműködés, valamint a mesterséges intelligencia és a képelemző szoftverek integrálása a rendészet munkájába.
Németh András alezredes, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) Elektronikai Hadviselés Tanszékének vezetője a 21. század hadszínterein elérhető felforgató technológiákról és COTS megoldásokról tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy a világ védelmi költségvetése, különösen Oroszország esetében, jelentősen növekedett az elmúlt években. Kifejtette, hogy a védelmi eszközök többsége egyszer használatos, így fejlesztések és a régi eszközök felújítása szükségesek, ugyanakkor fontos, hogy a személyi állományt gyakorlatorientált képzésekkel készítsék fel.
Szádeczky Tamás, az ÁNTK Kiberbiztonsági Tanszékének vezetője bemutatta a tanszék oktatási portfólióját, amely a nemzetközi szinten integrálható képzések és idegen nyelvű szak létrehozását célozza meg. Hangsúlyozta, hogy a Kiberbiztonság MA-képzés a magyar állami igényeket szolgálja.
Bartóki-Gönczy Balázs, az ÁNTK tudományos dékánhelyettese, valamint az Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Világűrjog és Politika Kutatóintézetének vezetője előadásában az új űrkorról beszélt, ahol a magántőke szerepe jelentős. Felhívta a figyelmet, hogy már közel tízezer aktív műhold működik az űrben. Hozzátette, hogy az NKE a társadalomtudományhoz kapcsolódó, űrpolitikai szakirányú képzésekkel csatlakozik a UniSpace programhoz.
Hegedüs Ernő alezredes, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) Haditechnikai Tanszékének oktatója a katonai logisztikában alkalmazott 3D-nyomtatásról beszélt, amely lehetővé teszi pótalkatrészek és könnyű elemek előállítását. Kiemelte, hogy a NATO ezt a technológiát 2018 óta rendszeresítette, a Haditechnikai Tanszéken pedig már 2021 óta alkalmazzák, bemutatva a működési elvet és a műanyag nyomtatás részleteit.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes