„Biztosak lehetünk mindannyian abban, hogy ha Magyarország elszánja magát, akkor a gazdasági semlegesség politikáját meg tudja csinálni” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, aki új versenyképességi akciótervet is hirdetett a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tartott előadásában szeptember 25-én. Az Európai versenyképesség, magyar gazdasági semlegesség című rendezvényen továbbá a megtartott két panelbeszélgetésen a kormány tagjai és neves gazdasági szakemberek fejtették ki gondolataikat.
„A magyar elnökségi program középpontjában a versenyképesség áll” – emlékeztetett Orbán Viktor arra, hogy hazánk második alkalommal tölti be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét. A miniszterelnök felhívta a figyelmet: Magyarország egy szokatlanul nehéz időszakban vette át ezt a feladatot, ezért a munka kezdetén az orosz-ukrán háború miatt egy békemissziót igyekezett megvalósítani, majd az Európát sújtó árvíz miatt a védekezésre kellett koncentrálni. Úgy fogalmazott: ennek a rendezvénynek az a célja, hogy visszakanyarodjunk a rendes kerékvágásba, és visszairányítsuk a figyelmünket ennek a félévnek a legnagyobb kihívására.
Orbán Viktor szerint nem elég a versenyképesség javításáról csak beszélni, ezért egy novemberben tartandó tanácskozáson szeretnének az uniós vezetőkkel egy versenyképességi paktumot kötni. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezt a magyar törekvést számos uniós vezető viselkedése gátolja. A kormányfő ezzel kapcsolatban kifejtette: Brüsszelben a komoly politikai problémák, bajok, kihívások tabutémának számítanak, azokról beszélni nem szokás. Kitért arra is, hogy a versenyképesség hanyatlásáról beszélni ideológiai problémát is jelent, mert Nyugat-ellenesnek bélyegzik azt, aki ilyet tesz.
Orbán Viktor a Mario Draghi korábbi olasz miniszterelnök által a közelmúltban kiadott jelentés Magyarország számára fontos pontjaiként említette egyebek mellett, hogy az Unió több mint egy év teljes GDP növekedését elvesztette, a világkereskedelmi részesedése viszont csökken. Beszélt arról, hogy a jelentés szerint a pozitív nettó migrációs egyenleg nem képes kompenzálni az EU népességének természetes csökkenését. Kitért ugyanakkor arra is, hogy az összefoglaló szerint az utóbbi időben az Unió vállalatai fele annyit költöttek, mint az Egyesült Államokbeliek, a zöld megállapodásban meghatározott munkahelyek nagy részét pedig külföldi országokba helyezik. A jelentés kulcsfontosságúnak nevezte viszont az akkumulátorfejlesztéshez nyújtott támogatást – tette hozzá.
„Az Európai Unió versenyképessége olyan ütemben romlik, amit a magyar gazdaság nem bír ki” – fogalmazott Orbán Viktor, hangsúlyozva: hazánknak válaszolnia kell a Draghi-jelentésben megfogalmazott állításokra. Orbán Balázst, a miniszterelnök politikai igazgatóját idézve kifejtette: világrendszerváltás zajlik, vagyis a világgazdaságban súlyponteltolódás történt, ami egyebek mellett azt is jelenti, hogy az ázsiai országok egymás között kereskednek, amely a teljes világgazdasági kereskedelem 60 százalékára fog növekedni belátható időn belül. Ennek oka az, hogy ott található a legtöbb pénz, a bankok, az egyetemek, az innovációk és a szabadalmak – tette hozzá, rámutatva: ez a folyamat nem visszafordítható.
A miniszterelnök véleménye szerint a Nyugat válasza erre a blokkosodás, vagyis a keleti és a nyugati világgazdaság egymástól való szétválasztása, amely visszatérés a hidegháború logikájához. Emlékeztetett arra, hogy Keleten zajlik a saját pénzügyi rendszer kiépítése, amely nem dolláralapú. Az Unióban ugyanakkor két irányzat létezik: az egyik a transzatlanti álláspont, amely szerint Európának az a dolga, hogy a nyugati térfélen foglalja el a helyét Amerikával együtt és tagozódjon be alá – részletezte, hozzátéve: a másik álláspont szerint a kontinensnek stratégiai autonómiára van szüksége, hogy a történéseket a saját érdekeinek megfelelően alakítsa.
„A föderális Európa olyan vágyálom, amely súlyos hajótörést fog szenvedni” – fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint ez a migráció, a jóléthez való ragaszkodás, valamint a közös hitelfelvétel támogatásának hiánya miatt nem valósulhat meg. Véleménye szerint azonban patrióta fordulat következett már be Hollandiában, Olaszországban, sőt Franciaország és több közép-európai állam is efelé tart.
„Ha az Európai Unió erre a nagy versenyképességi hanyatlással összefüggő kérdésözönre eredményes választ akar adni, akkor a stratégiai alapú autonómia mellett kellene érvelnie, de nem föderális, hanem nemzeti alapon, azonban ez a gondolat nincs többségben Brüsszelben, sőt, jelentős kisebbségben vagyunk ezzel” – jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor leszögezte: ha az Unió visszatér a blokkosodáshoz, Európában mindenki tönkremegy, ezért a blokkosodás ellentétes a legtöbb tagállam érdekével. Kifejtette: ebben az új világban a múlt válaszai nem adnak megoldást és a 20. századot nem lehet életre kelteni, hanem új gazdaságpolitikát kell hirdetni. Kitért arra is, hogy másokkal szemben hazánk évek óta ideológiamentes gazdaságpolitikát folytat.
A gazdasági semlegesség alapelve Orbán Viktor szerint elsősorban az, hogy mi döntjük el, kivel üzletelünk, azzal üzletelünk, akivel megéri, illetve csak a saját értékeink alapján tárgyalunk. Fontosnak nevezte, hogy az ideológiai kérdéseket ne keverjük össze a gazdasági kérdésekkel, valamint azt, hogy minden égtáj felé nyitottak legyünk. „A modernitás és a modernizáció nem kizárólagosan nyugati kategória” – hangsúlyozta a kormányfő, példaként említve az ázsiai újításokat. A gazdasági semlegességhez mindezeken felül Orbán Viktor szerint a finanszírozási, a beruházási, a piaci, az infokommunikációs és az energiasemlegesség is hozzájárul.
„Amíg lehet – ideológiai és politikai kapcsolatoktól függetlenül – a pici mozgásteret a lehető legteljesebb mértékig használjuk ki” – összegezte a miniszterelnök, aki az Unió 0-3 százalék közötti éves növekedését Magyarország számára kevésnek nevezte. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy 2026-ra hazánk be tud lépni az évi 3-6 százalékos éves GDP növekedési sávba. Úgy fogalmazott: nem csúszhatunk vissza az állami eladósodásba, amit „adósrabszolgaságként” értékelt. Orbán Viktor szerint mindezeken felül Magyarországnak szüksége van külső tőkére és folyamatos adócsökkentésre is ahhoz, hogy a magyar vállalatok versenyképesek legyenek. Kiemelte: a magyar versenyképesség javítása érdekében 2025-ben átfogó tőkejuttatási programot hirdetnek a kis- és középvállalkozások számára, illetve jövőre a kormány szeretné megduplázni a gyermekek után járó adókedvezményt. Hozzátette: a diákhitel mintájára tervezik a fiatal munkavállalók által felvehető hitel kidolgozását is.
„Ha nincs modern technológia, nincs versenyképesség” – hangsúlyozta a kormányfő utalva arra a törekvésre, hogy Magyarországon gyártsák a jövő autóit, itt működtessék a zöld energia csúcstechnológiáit, itt legyen a legtöbb digitalizált okmány és hazánkban legyen a legkiterjedtebb a digitális ügyintézés Európában.
„Biztosak lehetünk mindannyian abban, hogy ha Magyarország elszánja magát, akkor a gazdasági semlegesség politikáját meg tudja csinálni” – zárta előadását Orbán Viktor.
A magyar EU-elnökség stratégiai irányairól Bóka János európai uniós ügyekért felelős, Nagy Márton nemzetgazdasági és Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter fejtette ki gondolatait. A panelbeszélgetés moderátora Kalas Vivien, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének munkatársa volt.
„A magyar elnökség minden szempontból különleges, mert egy intézményi átmenetben vagyunk, a magyar elnökség feladata, hogy ez zökkenőmentes legyen” – jelentette ki Bóka János. A miniszter beszélt arról is, hogy a mostani nem egy jogalkotási típusú elnökség, elsődleges feladata, hogy a következő időszakra vonatkozó prioritásokat megfogalmazza. „A bővítési politika az Európai Unió egyik legsikeresebb politikája volt” – jelentette ki Bóka János, hangsúlyozva, nagyon fontos számunkra az, hogy hazánk is a tagállamok között lehet. Nyugtalanítónak nevezte ugyanakkor azokat a folyamatokat, amelyek az orosz-ukrán háború kitörése óta zajlanak.
Nagy Márton a versenyképességről úgy fogalmazott, hogy a probléma nem most kezdődött, csak a COVID-járvány felszínre hozta, de pozitívumként értékelte, hogy már beszélnek róla Brüsszelben. A legfontosabb kérdés véleménye szerint az, honnan lesz pénz az átállásra. Barátságtalan lépésnek nevezte egyebek mellett a Kínával szemben kiszabott büntetővámok alkalmazását.
Navracsics Tibor arról beszélt, Magyarország alapvető érdeke, hogy a személyi és a területlapú kohéziós politika egyensúlyban maradjon az Unióban, mert Budapest kivételével alapvetően minden magyarországi régió elmaradt az európai unió átlagától. A bővítéssel kapcsolatban kitért arra, hogy a Nyugat-Balkán, valamint Ukrajna és Moldova csatlakozásáról már megszületett a politikai döntés, de mindezek fedezetét még nem tudják, honnan teremtik elő.
Az Európai versenyképességről a Draghi-jelentés árnyékában című panelbeszélgetésen Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, Kovács Árpád, a Stratégiai Tanácsadó Testület tagja, valamint Lentner Csaba, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar egyetemi tanára folytatott eszmecserét.
Orbán Balázs a Draghi-jelentésre utalva fontosnak nevezte, hogy egy olasz föderalista és egy magyar szuverenista ugyanúgy látja a megoldandó folyamtokat. Kifejtette: az elmúlt 30 évben a magyar elit többségének az volt a véleménye, hogy hazánkban az Unióba való integrálódással teremthető meg a jólét. Véleménye szerint azonban mostanra a Magyarországon elérhető javulás tekintetében az Unió időnként „problémaként is funkcionál”, mert a blokkosodás nehezíti a versenyképességet. Az innovációs szakadékról úgy vélekedett: az elmúlt 20 évben feljött nagyvállalati szektor Európában nem létezik, sőt, a kontinensre az amerikaiak, a kínaiak és az ázsiaiak egy piacként tekintenek. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint lényeges, hogy Európának saját védelmi kapacitásai legyenek főként a hadi és a védelmi ipar területén, bár ebben több európai állam is ellenérdekelt.
Kovács Árpád arról beszélt, hogy hidakat kell építeni, és ezeket azokban az időszakokban is fenn kell tartani, amikor a kapcsolatok megroppannak. Véleménye szerint ez nemcsak a versenyképességről szól, hanem arról is, hogy a kontinens a világ befolyásolási képességét meg tudja-e tartani, vagy sem.
Lentner Csaba kifejtette, hogy szükség van működő tőkére és pénztőkére is. A szakember emlékeztetett: az Unió blokkolja a fejlesztési összegek hazánkba való juttatását. Úgy fogalmazott: a cél az, hogy ne szekértolók legyünk, hanem számunkra előnyös forrásokhoz jussunk.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes