Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, Nemzetközi Jogi Tanszék egyetemi docense a PhD habilitációs eljárás nyilvános részén Az államok nemzetközi jogi jogsértésért való felelőssége – jogellenességet kizáró körülmények címmel megtartotta előadását, ezt követően a bírálóbizottság előtt Szokásjogi normaképződés a kisebbségek nemzetközi jogi jogvédelme keretében kérdésköréről beszélt szeptember 18-án.
Az utóbbi időben rendkívül időszerűvé vált – és ezért nemcsak a nemzetközi jogászok, valamint jogászok szűkebb körét–, hanem a szélesebb közvéleményt is foglalkoztatja némelyik jogellenességet kizáró körülmény adott helyzetben való felvethetősége. Ilyen például az árvíz kérdése, amely egyértelműen vis maior-nak minősül, és így adott esetben akár hatályos nemzetközi jogi kötelezettség kimentési okául is szolgálhat. Ugyanígy említhető az önvédelem jogának gyakorlása, ellenintézkedések foganatosítása merül fel több, jelenleg is folyamatban lévő nemzetközi fegyveres konfliktus, így például az ukrán-orosz háború kapcsán. Az előadásban a jelölt történelmi és aktuális példákon keresztül is bemutatta az egyes jogellenességet kizáró körülmények gyakorlati jelentőségét. Szó esett továbbá az Európai Unió keretében elfogadott korlátozó intézkedések (nem hivatalos, bár ismertebb elnevezéssel: szankciók) nemzetközi jogi vonatkozásairól is.
A magyar és angol nyelven elhangzott vitaindító előadás során Tóth Norbert bemutatta kutatása mérföldköveit és főbb eredményeit. A jelölt álláspontja szerint a vonatkozó kétoldalú nemzetközi szerződések alkalmasak arra, hogy azokra alapozva szokásjogi szabályok jöjjenek létre. Természetesen a többoldalú szerződések alapján zajló együttműködésnek is lehet ilyen eredménye. A jelölt álláspontja szerint a nemzeti kisebbségek védelmének szerződéses jogfejlődése a 2000-es évek közepe táján megrekedt, ezért érdekes lehet megnézni, hogy azokhoz képest kialakultak-e az idők során részben eltérő tartalmú szokásjogi szabályok. Tóth Norbert azt feltételezi, hogy igen, noha ennek bizonyítása, és a szabályok tartalmának azonosítása csak nagyon nehezen, költséges és hosszadalmas kutatások segítségével volna tisztázható.
Az előadáson részt vettek a kapcsolódó kurzusok hallgatói is, akik kiválóra értékelték az előadó szakmai felkészültségét és idegen nyelvű oktatási készségét. A bírálóbizottság egybehangzó véleménye szerint a jelölt bizonyította, hogy mind magyar, mind angol nyelven kimagasló oktatói és előadói képességekkel és készségekkel rendelkezik.
A bírálóbizottság elnöke Koller Boglárka tanszékvezető, egyetemi tanár volt. A habilitációs eljárásban a két bíráló Simonné Gombos Katalin egyetemi tanár, valamint Szalayné Sándor Erzsébet egyetemi tanár, a további tagok Téglási András habilitált egyetemi docens, Sulyok Gábor egyetemi tanár voltak.
A sikeres habilitációs előadás és vita után a szakmai bírálóbizottság javasolta Tóth Norbert részére a habilitált doktori cím odaítélését, melyről az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács október 14-én fog dönteni.