Michael Wallace Banach érsek, Magyarország apostoli nunciusa a vallásszabadság témájában tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Vallás és Társadalomtudományi Kutatóintézet (VTKI) meghívására az egyetem John Lukacs Társalgójában, október 3-án.
A katolikus egyház tanítása alapján az embernek mint egyénnek joga van a vallásszabadsághoz. Ennek megfelelően, vallási hite tekintetében senkit sem szabad arra kényszeríteni, hogy lelkiismeretével ellentétesen cselekedjen. A vallásszabadság az emberi méltóságra épít, ahogy ezt Isten kinyilatkoztatott szavában, az Igében olvashatjuk. Michael Wallace Banach érsek, Magyarország apostoli nunciusa ezt az alapvető tanítást bontotta ki a Szentszék és az Egyesült Államok kontextusában, saját diplomáciai tapasztalataival kiegészítve.
Az eseményen Török Bernát, az EJKK főigazgatója nyitóbeszédében úgy fogalmazott: fontos tudni, hogy a közjó fogalma az arisztotelészi hagyományban gyökerezik és hangsúlyos szerepet játszik a katolikus tanításban, etikában. Aquinói Szent Tamás, Arisztotelész alapelveit követve, azt javasolta, hogy cselekedeteink a közjó érdekében alakuljanak, amelyet legjobban az igazságossággal lehet mérni. Ezen gondolat mentén a közös cél összhangba hozható legmagasabb törekvéseinkkel, ugyanakkor nehéz teljes mértékben elérni. Folyamatosan keresnünk kell mások és önmagunk jólétét. Török Bernát kiemelte, hogy ezek a nemes elvek jelentős inspirációforrást jelentettek a modern államok létrejöttekor. Mint mondta, a közjó elérésének felelőssége nemcsak az egyént, hanem az államot egyaránt terheli: az állam feladata a civil társadalom kohéziójának, egységének és működésének biztosítása, ami a közjó elérésében és minden állampolgár részvételében ölt testet. „Minden oktatási és kutatási tevékenységünk a közjó szolgálatára összpontosít, hallgatókat képezünk a közszolgálat különböző területein, végzünk kutatásokat, és támogatjuk a társadalmi igények, nemzeti stratégiai célok és a felsőoktatás együttműködését” – fogalmazott Török Bernát. Hozzátette: „Megtiszteltetés számunkra, hogy üdvözölhetünk egy olyan vendéget, aki papként és diplomataként az egész világon a közjó, az igazságosság és az egyenlőség ügyét szolgálja.”
Michael Wallace Banach érsek előadásában elsőként arról értekezett, hogyan emelkedett ki a vallásszabadság mint alapvető szabadság az Egyesült Államok alapításakor. Ezután megvizsgálta, hogyan járult hozzá a II. Vatikáni Zsinat vallásszabadságról szóló tanítása ezen jog gyakorlásához. Zárószavában a Szentszék legfontosabb emberi szabadság védelmével kapcsolatos tanítását emelte ki. Hangsúlyozta, hogy az Amerikai Kongresszus nem hozhat törvényt a vallás szabad gyakorlásának megtiltásáról. Emlékeztetett, hogy a vallás jelentős szerepet játszott az amerikai politikában, de a vallásszabadság nem mindig volt garantált. A gyarmatosítók számos üldöztetés elől menekültek és korábban az egyes államokban sok helyen nem volt vallásszabadság. Később, a Bill of Rights 1791-ben megerősítette az egyház és az állam szétválasztását, a 14. módosítás pedig kiterjesztette a vallásszabadság védelmét, megakadályozva a diszkriminációt. Ezek a jogi keretek a mai napig formálják az amerikai vallásszabadságot, bár a gyakorlatban továbbra is fennállnak kihívások és ellentmondások.
Az előadás végét követően a közönség kérdései nyomán felmerült, hogy miként állnak a magyar és a közép-európai püspöki konferenciák a társadalmi, így a politikai kérdésekhez. Az érsek úgy véli, hogy a közép- és kelet-európai katolikus egyház történelmileg a domináns, amely politikai hatásokat is gyakorolt. Számos közép-európai állam számára létezik keresztény alapú politikai irányvonal mint állami vallás, ezért a politikai vezetők talán ódzkodnak a változtatásoktól. Az érsek szerint az egyensúly az evangélium hirdetésében rejlik, hangsúlyozva a párbeszéd fontosságát, a kiegyensúlyozottság megőrzése mellett.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes