Október 6-án emlékezünk meg azokról a hősi honvédekről, akik az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, 1849. október 6-án vértanúhalált haltak Aradon.
Julius Jacob von Haynau császári-királyi táborszernagy, 1849-ben a bécsi kormány teljhatalmú megbízottjának rendelkezése nyomán – a négy golyó általi halálra ítélt tisztet – Lázár Vilmost, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernőt és Schweidel Józsefet végezték ki először. Utánuk következtek a kötélre szánt tábornokok. A sort Poeltenberg Ernő nyitotta meg, őt pedig Török Ignác, Láhner György, Knezić Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly gróf, Aulich Lajos, majd Damjanich János követte. Utolsóként Vécsey Károly gróf következett. Ugyanezen a napon végezték ki Pesten Batthyány Lajos grófot, az első független magyar kormány miniszterelnökét.
Aradi vértanúként a köztudat tizenhárom főtisztet tart számon, de valójában többen voltak. 1849 augusztusa és 1850 februárja között Aradon még további honvédtiszteteket végeztek ki. E főtisztek nem csupán katonák voltak, hanem a szabadság és a függetlenség eszméinek elkötelezett hívei, akik életüket adták a magyar függetlenségért, és akiken a szabadságharcban játszott szerepük miatti megtorlással az osztrákok példát akartak statuálni.
Emlékük nemcsak a nemzeti gyász jelképévé vált, hanem a szabadságért való küzdelem örökérvényűségét is hirdeti.
Szöveg: Sallai Zsófia, mnl.gov.hu
Fotó: Szilágyi Dénes