Az Európai Unió (EU) Tanácsának elnöksége mellett Magyarország tölti be az Európai Közigazgatási Hálózat (EUPAN) elnökségét is 2024. július 1. és december 31. között az EU magyar soros elnökségi programjának részeként. A hálózat első szakértői szintű találkozóját a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) budapesti campusán tartották október 7-én és 8-án.
Az EUPAN elnökséget a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium és a Belügyminisztérium együttműködésében szervezik meg. A hálózat fő célja a közigazgatással kapcsolatos jó gyakorlatok és tapasztalatok cseréje. A munkacsoporti találkozó az EUPAN egyik rendszeres, kiemelt szakmai eseménye, amelynek fókusza, hogy megvitassák a közigazgatás fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos aktuális kérdéseket.
Az NKE-n tartott találkozó plenáris ülését Uzsák Katalin, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára nyitotta meg, majd Kovácsné Szekér Enikő, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára köszöntötte a résztvevőket, Deli Gergely, az NKE rektora pedig üdvözölte a delegáltakat.
Hazafi Zoltán, az ÁNTK Emberei Erőforrás Tanszék vezetője kiemelte, hogy a kétnapos találkozó szakmai programjának előkészítésében tanszékének oktatói, valamint a Közszolgálati HRM kutatóműhely tagjai is részt vettek. „A Belügyminisztérium, valamint a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium megbízást adott számukra, hogy nemzetközi és – több mint tízezer kormánytisztviselő megkérdezésével – hazai kutatást végezzenek, amelynek fókuszában a generációváltással kapcsolatos kihívások állnak” – fogalmazott a tanszékvezető. E mellett még a digitalizáció, a fenntarthatóság és a „zöld” közigazgatás szerepelt a találkozó napirendjén. A kutatást végző oktatók közül Paksi-Petró Csilla egyetemi docens prezentációt tartott a magyar közigazgatás rendszeréről és a személyzeti politika alapkérdéseiről, Kajtár Edit egyetemi docens pedig a nemzetközi generációs kutatás eredményeit mutatta be.
A Ludovika Campuson megtartott esemény a közigazgatásban bevált gyakorlatok cseréjére összpontosított, különös tekintettel a digitalizációs erőfeszítésekre és az innovatív digitális megoldásokra, és az uniós tagállamok, az Európai Bizottság és a megfigyelő országok közigazgatási szakértőit fogta össze. Különös hangsúlyt kapott Magyarország digitális közszolgáltatások terén elért eredményei, különösen a Nemzeti Digitális Állampolgársági Program bemutatása, valamint a generációk közötti együttműködés előmozdításával és a humánerőforrás-politikák fejlesztésével kapcsolatos tapasztalatok megosztása. November végén főigazgatói szintű ülésén folytatódik a kutatási eredmények bemutatása.
Szöveg: Hazafi Zoltán