A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Oktatási Központjában rendezték meg a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által szervezett ESG-témájú konferenciát október 18-án. Az ESG, mint a fenntartható vállalatirányítás alapvető keretrendszere, az Environment (környezet), Social (társadalom) és Governance (vállalatvezetés/irányítás) angol szavakból ered, és ezen területek összessége határozza meg a befektetések szempontrendszerét. A konferencián elhangzott, hogy a magyar ESG ökoszisztéma kiépülése egy új közös tanulási folyamat, így az NKE ideális helyszín a gyakorlat ezen aspektusainak megismerésére. Különös figyelmet érdemel, hogy a konferencián a résztvevők interaktív workshop keretében mélyebb betekintést nyerhetnek e szabályozás részleteibe. Az ESG stratégiai jelentősége ugyanakkor nem csupán a szabályozás terén, hanem a vállalati kultúrákban és a gazdasági versenyképességben is megmutatkozik, új utakat nyitva a fenntartható fejlődés irányába.
Nagy László, az SZTFH elnöke a konferencián tartott nyitóbeszédében kifejtette, hogy napjainkban kontinensünk olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek a teljes Európai közösséget és a nyugati civilizáció túlélőképességét érintik, és amelyekre az ezen közösségeket alkotó nemzetállamokban alkalmazható megoldások, és hosszú távú stratégia kidolgozására van szükség. Az önálló szabályozó szervi modell szerinte azért hatékony, mert egyszerre alkalmas stabil és kiszámítható működési és szabályozási környezet teremtésére az érintett ágazatokban.
Az SZTFH elnöke hangsúlyozta, hogy a hazai vállalatok és beszállítói hálózat védelmére, valamint a gazdasági szereplők versenyképességének megőrzése érdekében a Nemzetgazdasági Minisztériummal, valamint a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökséggel közösen egyedi, magyar megközelítést dolgoztak ki. Hozzátette, hogy míg egyes tagállamok még csak most kezdik meg az EU-s normák implementálását, mi már tavaly megalkottuk saját ESG törvényünket. „A fenntarthatósági fordulat közös ügyünk” – emelte ki Nagy László, aki megemlítette, hogy Deli Gergellyel, az NKE rektorával szeptember 9-én stratégiai együttműködési megállapodást írtak alá az egyetemen. Az együttműködés célja a tudományos kutatómunka előmozdítása, ideértve a többi között az ESG-tanácsadók képzését is. Mint mondta, a mostani konferencián látható, hogy a hazai vállalkozások a felkészülés korai szakaszában járnak, és ebben a helyzetben minden első kézből származó információ kulcsfontosságú.
Kemény Gábor, az NKE fejlesztési rektorhelyettese az eseményen hangsúlyozta, hogy nagy öröm az egyetem számára, hogy telt ház fogadta a konferencia résztvevőit. Az ESG kapcsán három kulcselemre terelődött a figyelem: miért fontosak az ESG szempontok környezeti, erkölcsi és gazdasági értelemben. Kiemelte, hogy egy negyedik szempont is felmerült: miért nehéz a mélyreható és alapos ESG szempontokat érvényesíteni. Kifejtette, hogy amikor egy gazdasági szereplőt vizsgálunk, jelenleg egy 200 éves rendszert vesz figyelembe a szakma. Erre a gazdasági igény köré egy ökoszisztéma épült ki.
Ugyanakkor, ha egy gazdasági szereplő ESG szerepét vizsgáljuk, jelenleg nincs olyan rendszer, amelyre támaszkodhatnánk. „Közös feladatunk, hogy ezt az ökoszisztémát felépítsük, aminek célja a tevékenységek fenntarthatósági teljesítményének fejlesztése, ez a környezetvédelmi és gazdasági szempontok mellett erkölcsi parancs is egyben számunkra” – emelte ki a fejlesztési rektorhelyettes. Köszönet mondott az SZTFH-nak és az NGM-nek, hogy olyan kereteket hoztak létre, amelyek révén sokkal több piaci szereplő tud részt venni a munkában, mint korábban.
„Az ESG kezdeményezése a jövőnkről szól” – hangsúlyozta Szabados Richárd, az NGM kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára, aki a konferencián tett felszólalásában kiemelte, hogy immár másfél éve dolgoznak ezen szabályozási rendszer kiépítésén. Rámutatott arra, hogy a magyarországi helyzet rendkívül nehéz a COVID és az energiaválság után, mivel hazánk egy kis ország és ilyen nehéz körülmények között kiszolgáltatottá válhat, hiszen Magyarország GDP-jének 70 százaléka az exportból származik.
Az államtitkár rámutatott arra is, hogy a gazdasági semlegesség azt jelenti, hogy el kell mozdulnunk a függetlenség irányába. Megemlítette, hogy az Egyesült Államok és Kína között zajló versenyképességi küzdelemben jelenleg az USA dominál. Összehasonlításképpen elmondta azt is, hogy a magyarországi vállalatok csupán 3százalékot fektetnek be kutatás-fejlesztésbe, míg Kína 25 százalékot, az Európai Unió pedig jelenleg komoly hátrányban van ezen a téren. Az államtitkár hangsúlyozta azt is, hogy a magyar vállalkozásoknál felhalmozódott többlet – amely körülbelül 1400 milliárd forint – hatékony felhasználásának lehetőségeit célozza meg a kiépülő hazai ESG-rendszer.
„Ha gyorsabbak vagyunk, hatékonyabbá válunk, és több tapasztalatot szerzünk. Ugyanakkor fontos a pontosság is” – fogalmazott Szabados Richárd. Kiemelte ugyanakkor, hogy az ESG szerepe egyre szélesebb körben érvényesül, például a finanszírozás területén, ahol az MNB új ajánlása szerint a bankoknak fel kell mérniük a vállalati hitelt igénylők ESG kockázatait. Hozzátette: az ESG szempontok figyelembe vétele elősegíti a környezeti kockázatok kezelését, valamint hozzájárul a társadalmi felelősségvállalás és a transzparens vállalati irányítás kialakításához. Szabados Richárd szerint az ESG jövője egyebek mellett új munkakörök létrejöttében, pontosabb és hatékonyabb adatgyűjtésben, valamint a fogyasztói tudatosság folyamatos növekedésében rejlik.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes