A magyar tudomány ünnepe alkalmából tartottak ünnepi szenátusi ülést a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) november 4-én. Az eseményen az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács döntése alapján 18 doktort és egy habilitált doktort avattak.
„Doktori és habilitált doktori oklevelek átadásával elismerést teszünk azok előtt, akik kemény munkával, az elhivatottság és a kitartás jegyében tanúbizonyságot tettek arról, hogy a tudomány művelésére érdemesek, valamint tiszteletet teszünk tudós elődeink nagysága és öröksége előtt” – jelentette ki beszédében Kovács László vezérőrnagy. Az NKE tudományos rektorhelyettese emlékeztetett: minden év november 3-án ünnepeljük a magyar tudomány ünnepét annak emlékére, hogy 1825-ben Széchenyi István ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egyévi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság, a mai Magyar Tudományos Akadémia elődintézményének megalapítására. Hangsúlyozta: ez a gesztus fontos mérföldkövet jelentett a magyar tudomány és kultúra fejlődésében, mert ezzel megindult a magyar tudományos élet intézményesítése. Rámutatott: az emléknap legfőbb célja a tudományos eredmények népszerűsítése és az emberek ösztönzése arra, hogy közelebb kerüljenek a tudományhoz. Ezt igazolja a Magyar Tudományos Akadémia ez évi mottója is: „Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában” – tette hozzá. Kovács László beszélt arról is, hogy a MTA minden év novemberében meghirdeti a tudomány havát, amelyben az NKE idén több mint 30 tudományos konferenciával, workshoppal és szakmai programmal vesz részt, amelyek nyitánya az ünnepi szenátusi ülés.
„A digitalizáció, az automatizálás és a robotika rohamos fejlődésével, az Internet of Things, a Mesterséges Intelligencia megjelenésével és a biotechnológiai fejlesztések ígéretével olyan korban élhetünk, amely drasztikusan megváltoztatja eddigi világunkat, világnézetünket” – fogalmazott Kovács László, aki szerint mindez hatással van a munkánkra, a szórakozásunkra, a társas kapcsolatainkra, a társadalmunk működésére, és a jövőnkre is.
„A tudomány nem csupán egy öncélú tevékenység, hanem eszköz a társadalmi jólét előmozdítására és egy jobb, fenntarthatóbb jövő megteremtésére” – szögezte le a tudományos rektorhelyettes, hangsúlyozva: a tudósoknak és a döntéshozóknak együtt kell dolgozniuk, hogy a tudományos eredmények az emberiség közös érdekeit szolgálják. Kifejtette: az NKE gondolatisága mindazon tudományos alapelvekre épül, amelyek egy ilyen világban elengedhetetlenek, a „A Haza Szolgálatában” jelmondat pedig jelképezi a köz és a közjó érdekében végzett munkát, valamint azt a tudományos alázatot, amely közösséggé formálja az egyetem minden dolgozóját, kutatóját és hallgatóját. Véleménye szerint az NKE négy doktori iskolájában végzett 18 PhD doktorban és az egy habilitált doktorban az a közös, hogy az NKE eszmeiségét követve már közvetlenül is hozzájárultak a társadalom fejlődéséhez, a közösségek szolgálatához, és azoknak a kérdéseknek a megválaszolásához, amelyek a világ előtt állnak. Isaac Newton szavaira utalva végül azt kívánta a friss doktoroknak, hogy legyenek a jövő tudományos és szakmai óriásai, akiknek a vállán a jövő generációi stabilan állhatnak majd.
Az ünnepi szenátusi ülésen habilitált doktori címet kapott Krasznay Csaba, majd a doktori fokozatot igazoló oklevelet vehetett át Androvicz Gábor, Balog Péter alezredes, Debreceniné Deák Veronika, Huszár Viktor Dénes, Király Lajos, Matusz Márk Péter százados, Mihók Sándor ömt. alezredes, Molnár Gábor Zoltán főhadnagy, Nagyné Csobolyó Eszter, Nándori Nikoletta Petra százados, Oroszi Eszter Diána, Pék Richárd Tamás, Potóczki Judit, Szigeti Ákos, Tóth György, Tölgyesi Beatrix Ibolya, Végvári Zsolt alezredes és Zsolt Melinda Katalin.
„Számomra a büszkeség napja ez a mai” – fogalmazott válaszbeszédében Krasznay Csaba. Az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Kiberbiztonsági Tanszékének egyetemi docense kiemelte: a most avatott doktorok közül kettőnek témavezetője volt, másik kettőnek pedig az alapszakos szakdolgozatában segédkezett, hozzájárulva ezzel a tudományos eredmények gazdagításához.
„Önök mától hivatalosan is magyar tudósok” – szólt a friss doktorokhoz Krasznay Csaba, aki szerint a magyar tudósok igazi felelőssége az, hogy gyermekeik egy jobb világban tudjanak élni. A habilitált doktor kifejtette: az NKE tudósai azért tanítanak és kutatnak, hogy a körülöttünk levő világ biztonságosabb legyen és nem fognak Nobel-díjat kapni. Rámutatott ugyanakkor: ahogy az Alfred Nobel által felfedezett dinamitot is a békés célú, biztonságos robbantásokra használták, az ő tudományuknak is a békés és biztonságos világ elérését kell szolgálnia.
„A hadtudomány, a katonai műszaki tudomány, a rendészettudomány és a közigazgatástudomány – amelynek doktori iskoláit sikeresen elvégezték az elmúlt években – arról szólnak, hogyan lehet egy jobban működő országot építeni a közszolgálaton keresztül, amely mindeközben megvédi állampolgárait ennek a változó világnak a veszélyeitől” – hangsúlyozta Krasznay Csaba, aki saját bevallása szerint azért nem külföldön dolgozik, mert Kölcsey Ferenchez hasonlóan úgy gondolja: „a haza minden előtt”. Beszéde végén azt kívánta a jelenlévőknek, hogy találják meg azokat a biztos pontokat, akikre támaszkodva kitartóan tudják tudásukkal szolgálni a hazát, és idővel váljanak hasonló támaszokká a fiatalabb kollégáik számára.
Az eseményen a Magyar Honvédség Vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Központi Zenekarának Klasszikus Fúvós Ötöse művészeinek előadását hallgathatták meg a jelenlévők.
Az ünnepi szenátusi ülés után elmondott pohárköszöntőjében Patyi András, az NKE prorektora arra emlékeztetett, hogy november 4-e az a gyásznap, amikor a szovjet csapatok 68 évvel ezelőtt bevonultak Budapestre és leverték az 1956-os magyar forradalmat. Úgy fogalmazott: a gyásznap mellett az igazság győzelmének a napja is november 4-e, amit úgy köszöntünk: Gloria victis!, vagyis Dicsőség a legyőzötteknek!
„Ma az igazságot ünnepeljük, a tudományos igazságok kérdését, amelyekben állami szerv dönteni nem jogosult” – emelte ki Patyi András, utalva arra, hogy a frissen felavatott doktorok hivatalosan is a tudomány művelőivé váltak. Emlékeztetett arra is, hogy a Ludovika Akadémiát annak idején azért hozták létre, hogy ne csak erővel, hanem a tudomány erejével is tudjanak harcolni az ősi alkotmányért és a hazáért.
„A tudomány van olyan erős, mint a katonai erő” – jelentette ki a prorektor, arra kérve a jelenlévőket, hogy őrizzék meg azt a fajta gyermeki kíváncsiságukat, amely a kutatáshoz szükséges, mert minden doktor munkássága hozzájárul az egyetem hírnevének továbbviteléhez.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes