A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézete és a Brüsszeli Liszt Intézet közösen rendezte meg a Charting a Competitive Future: Priorities of the Hungarian EU Presidency című rendezvényt november 6-án Brüsszelben, időszerű platformot biztosítva Magyarország EU-elnökségi prioritásainak megvitatására, különös tekintettel az európai versenyképességre.
Kovács Tamás Iván, Magyarország Belgiumba akkreditált nagykövete nyitotta meg a rendezvényt, hangsúlyozva, hogy szükség van Európa versenyképességének erősítésére egy folyamatosan változó globális környezetben.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter miniszter megnyitó előadásában több oldalról bemutatta a kohéziós politika és az európai versenyképesség közötti kapcsolatot. Hangsúlyozta a rugalmasság és alkalmazkodás fontosságát a jelenlegi globális tenziók, köztük a gyors technológiai változások, a geopolitikai dinamikák és a környezeti kihívások kezelése érdekében. A kohéziós politika mint az EU elsődleges beruházási eszköze, kulcsfontosságú szerepet játszik a gazdasági különbségek áthidalásában és abban, hogy minden régió elérhesse potenciálját azáltal, hogy forrásokat, készségeket és lehetőségeket biztosít.
A miniszter hangsúlyozta, hogy egy versenyképes EU felépítése megköveteli minden régió erősségeinek kihasználását, a kiegyensúlyozott növekedés biztosítását és a különbségek csökkentését. Kiemelte, hogy a 2014–2020 és a 2021–2027 közötti időszak beruházásai várhatóan közel 1 százalékkal növelik az EU GDP-jét 2030-ra, a kevésbé fejlett régiókban pedig még nagyobb hatás várható. Figyelmeztetett, hogy 2027 után is folytatni kell a kohéziós beruházásokat a regionális egyensúly fenntartása és az egyenlő esélyek biztosítása érdekében.
A demográfiai változások kérdésével kapcsolatban a miniszter megjegyezte, hogy sok európai régió olyan kihívásokkal szembesül, mint az elöregedő társadalom, a migráció és a munkaerőhiány, különösen a vidéki területeken. A kohéziós politikának segítenie kell ezeket a régiókat az alkalmazkodásban, a tehetség megtartására, a társadalmi befogadásra és a munkaerőpiaci rugalmasságra összpontosítva, hogy megelőzzék a tehetségvesztés csapdáját. Zárógondolatként a miniszter azt szorgalmazta, hogy a kohéziós politika továbbra is legyen a regionális és az EU-szintű versenyképesség hajtóereje, miközben alkalmazkodik a jövő kihívásaihoz.
A panelbeszélgetést Pató Viktória Lilla, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója moderálta, kiemelte, hogy a magyar EU-elnökség által javasolt Versenyképességi Paktum egy ötéves keretrendszer, amely célja Európa csökkenő globális versenyképességének visszafordítása, az adminisztratív terhek csökkentése, a megfizethető energia biztosítása egy zöld iparpolitika segítségével, összhangban az EU célkitűzéseivel.
Edelényi András, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Munkaadói Csoportjának tagja hangsúlyozta az olyan erőforrásokhoz való tisztességes hozzáférés fontosságát, mint az energia és az adatok, amelyek elengedhetetlenek a régiós versenyképesség és növekedés szempontjából. Rámutatott, hogy a Versenyképességi Paktumnak olyan szabályozási környezetet kell létrehoznia, amely támogatja az innovációt és áthidalja a kutatás és a termelés közötti szakadékot.
Sandra Parthie, a Német Gazdaságtudományi Intézet (German Economic Institute) brüsszeli irodájának vezetője kiemelte a Versenyképességi Paktum szerepét a belső piaci akadályok csökkentésében. Megjegyezte, hogy a túlszabályozottság és az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának korlátozása jelenleg az EU GDP-jének 10 százalékos veszteségéhez vezet, a Draghi-jelentés szerint. Sandra Parthie egységes szabályozási és finanszírozási keretet szorgalmazott ezen hiányosságok kezelésére, a gazdasági növekedés és a tagállamok közötti együttműködés előmozdítására. "Szükségünk van egy átlátható, kevésbé bürokratikus versenyképességi alapra - egyetlen egységes programra, nem sok, különböző kritériumokkal és adminisztratív akadályokkal terheltre," hangsúlyozta. Emellett kiemelte a nemzeti és magánberuházások szükségességét, mivel kizárólag az uniós finanszírozásra támaszkodni nem elegendő.
Petri Bernadett, az Európa Stratégia Kutatóintézet vezetője hangsúlyozta a fentről lefelé és alulról felfelé irányuló megközelítések egyensúlyának fontosságát a paktumon belül, biztosítva, hogy az uniós politikák a nagy iparágak és a helyi kis- és középvállalkozások számára is megfelelőek legyenek. Kiemelte, hogy bár a versenyképesség az új Bizottság kulcsfontosságú elve, a helyi dimenziók továbbra is hiányoznak. "Csak a felső szintű kezdeményezésekre összpontosítani megtévesztő és ellentétes az európai alapelvekkel" – jelentette ki az intézetvezető, hozzátéve, hogy a paktum zöld iparpolitikájának figyelembe kell vennie a kisvállalkozásokra gyakorolt hatását, támogatva a helyi vállalkozásokat a fenntartható gyakorlatokra való átállásban, gazdasági teljesítőképességük feláldozása nélkül.
A magyar versenyképességi prioritás egyik kulcsfontosságú újításaként jelölte meg továbbá, az alulról felfelé (bottom-up) irányuló megközelítést. Hangsúlyozta, hogy az EU finanszírozási programjainak mérföldkő-alapú megközelítése kihívásokat jelent a Közép-Kelet-Európai régió számára, amely az EU belső piacának széttagoltságát erősíti. Szerinte a versenyképességnek az unió polgárait kell előtérbe helyeznie, csökkenteni a közvetlen uniós források lehívásának adminisztratív terheit, és biztosítani, hogy az alapok elosztása tiszteletben tartsa a területi különbségeket, miközben erősíti a kohéziót.
A beszélgetéseket követően Navracsics Tibor mint az Európa Stratégia Kutatóintézet alapítója és tudományos főmunkatársa dedikálta a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent Magyar EU Elnökség 2024 című kötet példányait, amelynek társszerzője és társszerkesztője volt. Az NKE EU-elnökség Stratégia, valamint a Magyar Tudomány Ünnepe részeként rendezték meg.
Pató Viktória Lilla, Taraczközi Anna
Fotós: Gregus Bertalan