A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) John Lukacs Intézetének szervezésében rendezték meg az amerikai elnökválasztás eredményének kiértékelését célzó vitaestet az egyetem John Lukacs Társalgójában, november 12-én.
Tárnok Balázs, az NKE EJKK John Lukacs Intézetének kutatásért felelős igazgatója elmondta, hogy a mostani esemény egy rendezvénysorozat első állomása, amely része a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozatnak. Áttérve az amerikai elnökválasztásra, hangsúlyozta, hogy november 5-én olyan jelentős esemény valósult meg, amely nem csupán az amerikai elnökválasztásra vonatkozott, hanem kongresszusi és szenátusi választásokat is magába foglalt. Kijelentette, hogy a következő hetek során céljuk a voksolás hatásainak átfogó kiértékelése, különös figyelmet szentelve a magyar külpolitikára, a biztonságpolitikára és a Kína-politikára. Megítélése alapján Donald Trump földcsuszamlásszerű győzelmet aratott.
Csizmazia Gábor, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa részletesen elemezte az elnökválasztás eredményeit. Kifejtette, hogy a 18-28 év közötti fiatal szavazók körében Trumpék szép eredményeket értek el. A közvélemény-kutatások megbízhatóságának mértéke vitatott, ám véleménye szerint azok közel álltak a valósághoz. A nagyvárosokban a demokraták domináltak, míg a vidéki területeken a republikánusok pártján álltak. A kampány során utóbbiak összeszedettebb és szervezettebb benyomást keltettek ellenfelüknél.
A felszólalók utáni kerekasztal-beszélgetés során Baranyi Tamás, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) stratégiai igazgatója hangsúlyozta, hogy az eredmény nem okozott meglepetést, csupán annak mértékét tartotta figyelemre méltónak, kiemelve egyebek mellett azt, hogy a demokraták 12 millió szavazatot veszítettek. Kamala Harris a kampányban láthatóan alul maradt; törekvése, hogy jókedvű nőként pozícionálja magát, végül nem bizonyult eredményesnek, hiszen üzenetei nehezen voltak követhetők. Ezzel szemben Trump egyértelmű és konzisztens üzenetekkel operált, és számos podcast műsorba látogatott el, amit Harris nem tett meg. Kiemelte, hogy Trump jelentős legitimációval és erős mozgástérrel rendelkezik, továbbá külpolitikáját illetően a republikánusok számára Magyarország és Lengyelország kulcsfontosságú szereplők lehetnek a jövőben.
Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa hangsúlyozta, hogy Trump képes volt megváltoztatni az eddigi trendeket, behatolt a demokraták hagyományos bázisába, hiszen például a spanyol ajkú férfiak körében ő élvezi a többség támogatását, emellett kétszer annyi afroamerikai választó szavazott rá, mint négy évvel ezelőtt.
Yaro Patrice külpolitikai szakértő az eseményt hatalmas politikai győzelemként értékelte. „Trump a történelemben a második elnök, akinek sikerült visszatérnie a Fehér Házba” – emelte ki a szakértő, aki szerint az elsődleges sikere a párton belüli zökkenőmentes elnökjelöltség volt. Ugyanakkor megjegyezte, hogy nem tartja a választási sikerét földcsuszamlásszerű győzelemnek; úgy véli, a valódi földcsuszamlás 2008-ban Barack Obamával történt.
Yaro Patrice a demokraták helyzetét is elemezte, megjegyezve, hogy Kamala Harris csupán epizódszereplő maradt az esemény során, és hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen az elitváltás a párton belül. Csizmazia Gábor véleménye szerint a választások középpontjában a gazdaság helyzete és az identitáspolitika állt. Noha az amerikai gazdaság formálisan jól teljesít, a választók érzései eltérő képet mutatnak. Úgy látja: Trump győzelméhez kulcsszerepet játszott, hogy ellátogatott a csatatérállamokba és a republikánusok ellenséges területeire, e mellett olyan interjúkat is bevállalt, ahol nem számíthatott kedvező kérdésekre, ennek ellenére vállalta a szerepléseket, ami láthatóan hozzájárult sikeréhez.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes